Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: A Békés-Csanádi vízgazdálkodási rendszer koncepciója

1. ábra. A békés—csanádi több célú vízgazdálkodási rendszer vázlatos helyszínrajza kalmas. A Fehér-Körösben az összes oldott sótartalom általában 300—400 mg/l, a Marosban 400—700 mg/l közötti, átlagosan 30%-os nátriumaránnyal. A biológiai vízminőség, ami a tározás szempontjából fontos, ugyancsak a Fehér-Körös esetében kedvezőbb, ezt a folyónkat ugyanis külföldi eredetű jelentékeny szennyeződés ez ideig nem érte. A békés—csanádi vízgazdálkodási rendszer Békés megye déli és Csongrád megye keleti részén összesen kb. 3600 km

2 területet fog át (1. ábra). A mezőgazdaságilag művelt földterület mintegy 300 ezer hektár. Ennek 10%-át, azaz 30 ezer hektárt tételeztünk föl öntözésre berendezendő területnek. Az öntözési csúcsvízigény — 0,4 l/s ha folyamatos vízsugárral számolva — 12 m"'/s. Az öntözési idényben fölmerülő egyéb (halastavi, ipari, jóléti stb.) vízigényeket 3 m

3/s-ra becsülve, a teljes vízigény 15 m

3/s-ra adódik. A rendszer teljesítőképességének ezt kell kielégíteni. Nyilvánvaló, hogy az igények nem egyszerre, hanem fokozatosan, több éven, esetleg évtizeden keresztül alakulnak ki. Ezt a rendszer fokozatos, lépcsőzetes megvalósításával célszerű követni. Ha a végleges vízigény a föltételezettnél majd nagyobb lesz, akkor a rendszer teljesítőképessége elsősorban a tározók bővítésével, vagy újabb tározók építésével növelhető. A rendszer Körösök menti fővízkivételi művének helyét Gyula térségében, a Fehér-Körös 8 + 250 fkm szelvényében jelöltük ki, a Maros menti fővízkivételi mű helyét pedig Nagylaknál, a folyó 49 + 400 fkm szelvényében. Nagyobb tározók létesítésére alkalmas, domborzati és talajtani szempontból is megfelelő hely egyrészt a Gyulától délre fekvő területeken, másrészt Királyhegyes térségében található. Az előbbi helyen — a péli pusztán — kb. 600 hektáros, a királyhegyesi legelőn mintegy 300 hektáros területet választottunk ki tározás céljára. A két fővízkivételt összekötő Körös—Maros-csatorna nyomvonalát igyekeztünk úgy kijelölni, hogy az lehetőleg minél rövidebb legyen, elkerülje a kiugróan magas térségeket és érintse a tározóépítésre kiválasztott helyeket. A tervezett Körös—Maros-csatorna hossza 90 km. A domborzat emelkedő jellegét figyelembe véve, a főcsatornába a Fehér-Körös és a Maros felől is két-két esésnövelő szivattyútelepet iktattunk be. Ezek helyét úgy jelöltük ki, hogy a szivattyútelepek lehetőleg több célra is alkalmasak legyenek, az esésnövelésen kívül pl. tározó feltöltésére vagy a belvízcsatornák vizének beemelésére is. A gyulai és a nagylaki szivattyús fővízkivétel végső teljesítőképességét 5 m

3/s-ban állapítottuk meg. Mivel a gyulai fővízkivétel a Fehér-Körös korlátozott vízkészlete miatt a kritikus nyári időszakban általában nem üzemeltethető, a tározókat 10 m

3/s csúcsvízhozam kiszolgáltatására kell méretezni. Másfél hónapos kritikus időszakkal számolva, a szükséges tározótérfogat — a párolgási és szivárgási veszteséget is figyelembe véve — 45 millió m

3. Ez a tározás céljára kiválasztott, összesen 900 hektárnyi területen 5 m-es vízoszloppal érhető el. A tározók területének és a vízoszlop-magasságnak az optimális nagyságát költségelemzéssel egybekötött részletesebb vizsgálatok alapján lehet csak meghatározni. A tározók a téli, kora tavaszi időszakban tölthetők fel, de utántöltésre az öntözési idényben (üzemszünetekben, illetve mérsékeltebb öntözés esetén) is van lehetőség, utóbbira elsősorban a Maros vízkészletéből. A Körös—Maros-csatornát és a közbenső esésnövelő SZARVAS MEZÓBERÉ! BEKES SZENTES Gyulai {XT, fövizkivéjel

1 i BÉKÉSCSABA 0R0SHAZA MINDSZE H0DMEZ0VASARHEL) 8\Kir4lyhegy«/i '•8/ tározó Wgylaki Mzkivéttí SZEGED \ Békés-Csanádi vizgazd. r•' rendszer határa tervezett íécsatorna tervezett mellékcsatorna és összekötő csatorna tervezett szivattyútelep meglevő belvízcsatorna megyehatár 36