Hidrológiai tájékoztató, 1989
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Obert Ferenc-dr. Vasas Ferenc-dr. Vasasné Galambosi Ágnes: Úszó vízinövényzet a Körösökön
átkapcsolása a kiiépült tiszta öntözőfunkciójú magas vezetésű csatornákra. 2.1.2. Vízgazdálkodási adottságok. A Hortobágy—Berettyót 70 km-es árvízvédelmi töltések kísérik. A vízgyűjtő mértékadó vízhozama 128,6 m 3/s. A meder állapota és a töltések méretei e vízhozam mindenkori levezetését nem teszik lehetővé. A Hármas-Körös árhullámait a torkolati árvízkapu segítségével ki kell zárni a főcsatorna hullámteréből. Ezzel egyidőben belvízelvezetési korlátozásokat kell elrendelni és a Hortobágy belvizeit a Nagyiváni-tározóban kell elhelyezni (1. ábra). A Hortobágy—Berettyó a múlt század végi vízszabályozások során alakult ki az Ecsegfalva és Mezőtúr között felhagyott Berettyó ősmedernek a Hortobággyal való összekapcsolásával. A szabályozás csak részleges volt, így a lefolyási és áramlási viszonyok kedvezőtlenek. Nyáron a békésszentandrási duzzasztó visszaduzzaszí a főcsatornába. A vízháztartásból adódó termőhelyi feltételek a makrovegetáció mértéktelen elszaporodásához, az úszó vízinövényzet megjelenéséhez igen kedvezők. 2.1.3. Meteorológiai tényezők. A vidék az ország egyik legaridabb tája, a végtelen pusztákon nyaranta felforrósodik a levegő. A békalencse tömeges szaporodásának a hőmérsékleti és fényklíma viszonyok általában júliusra kedveznek. Az 1986-os év rendhagyó volt, a májusi kánikulában a napfényes órák száma 33-mal haladta meg a sokéves átlagot, az átlaghőmérséklet júniusban is nagyobb volt a szokásosnál és elmaradt a Körös-rendszert kiöblítő tavasz végi zöldár. A vízgyűjtőn összegyűlt és akkumulálódott tápanyagmennyiség június közepén már robbanásszerűen hasznosulhatott. Ez a tendencia a csapadékszegény nyáron tovább folytatódott, annak ellenére, hogy a július viszonylag hűvösebb volt. Az 1987-es év viszont alapvetően igazolta a meteorológiai tényezők szerepét. A szennyezőanyag- és tápanyagmennyiség, illetve a vízháztartási körülmények alig változtak, de elmaradt az előkészítő meleg május, jött egy csapadékos, ár- és belvizes június. A békalencse tömeges képződését a júliusi és a nyár végi szeptemberi kánikula enyhítette, a hűvös augusztus leállította. 2.2. A vízinövényzet jellemzése. A meder eltérő morfometriai viszonyainak eredményeként: — A szétterülő mederszakaszokra jellemző makróvegetáció csaknem hiánytalan parti zonációt alkot. Vegetációs időszakban a vízfelszín helyenként csaknem teljesen lebegő hínártársulások populációjával borított. A társulások a Potametea osztály Hydrocharition és Potamion csoportjába tartoznak. — Az összeszűkülő szakaszokban a nádas-gyékénytársulások és azok szubasszociációi zárt parti sávot alkotnak. A Hotobágy—Berettyóban végbemenő tisztulási folyamatot úgy jellemezhetjük, hogy a felső szabályozott szakaszon végbemegy a külső terhelésekből származó szervesanyag mineralizálódása, az alsó szabályozatlan szakaszon pedig a szennyvíztisztítás terminológiáját használva, a harmadlagos tisztítás folyamata, a foszfor, nitrogén eltávolítása játszódik le, de jelenleg sajnos a vegetációs időszak végén a kiválasztott anyag a víztérbe visszajut. A vízminőség javítására több helyen nyílik lehetőség: — csökkenthetjük a víztér külső szennyezőanyagterhelését, — beavatkozhatunk a termőhelyi adottságokba, vagyis módosíthatjuk a vízgazdálkodási feltételeket (pl. mederszabályozással, hígítóvíz biztosításával), — vagy a harmadlagos tisztítás produktuma, a növényi zöldtömeg eltávolításáról gondoskodunk. E műveletek optimumának megtalálása, illetve alkalmazása a vízminőség-szabályozás feladata. 1. kép. Úszó vízinövényzet-letermelés (Kiss Zoltán felvétele) (Hortobágy—Berettyó árvízkapu 0 + 030 fkm) 3. Az úszó vízinövényzet elhárításának gyakori tapasztalatai 3.1. Az 1986-os évben a szokásosnál korábban, június végére, tömeges méretűvé vált a békalencse- és hínárprodukció. A Tiszán Szegednél 20—30%-os, a Hármas-Körösön 30—40%-os, a Hortobágy—Berettyó alsó szakaszán 80— 100%-os felületi borítottság alakult ki. A duzzasztók előtt — a Tiszán Törökbecsénél — az úszó vízinövényzet összetorlódott és rothadásnak indult. A felületet elzáró békalencse miatt másodlagos, önszennyeződési folyamat indult meg a folyókon. Július első napjaira rendkívüli helyzet alakult ki. A nemzetközi problémákra is tekintettel a Tisza és Hármas-Körös mentesítésére az ATIVIZIG és a KÖVIZIG szakértőinek július 3-i találkozását követően — III. fokú vízminőségvédelmi készültséget rendeltünk el július 4-én 14 órától. Az előzetes vizsgálatok arra mutatták, hogy a szenynyezőanyag zöme a Hortobágy—Berettyóról érkezik, ezért a védekezés kettős céllal és két súlyponti helyszínnel indult: legfontosabb a Tisza mentesítése és a szennyezőanyag utánpótlódásának megakadályozása volt. Ezért T-merülőfalat telepítettünk a Hármas-Körösön a bökényi vízilépcső duzzasztott ágán és lezártuk a hajózsilipet, illetve a Hortobágy—Berettyó torkolatánál a hármas zsilipet és az árvízkapu elé rőzsekolbász merülőfalat helyeztünk el, majd a betétgerendákat is behelyeztük a merülőfalon esetleg átúszó békalencse felfogására. Július 5-én délutánra a Tisza és a Hármas-Körös felé az úszó vízinövényzet lokalizálása befejeződött és megkezdődött a felfogott szennyező anyagok kitermelése, 2. kép. Vízinövényzet-letermelés (Kiss Zoltán felvétele) (Hármas-Körös, Bökény-hajózsilip 5 +400 fkm) 34
