Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Aba Lehel: Folyékony kommunális hulladékok elhelyezési lehetőségei és tapasztalatai Pest megyében

Folyékony kommunális hulladékok elhelyezési lehetőségei és tapasztalatai Pest megyében* ABA LEHEL Pest Megyei Víz- ég csatornamű Vállalat, Budaörs 1. A kommunális eredetű folyékony hulladék elhelyezésének időszerűsége, vízgazdálkodási és környezetvédelmi szempontok A folyékony kommunális hulladékok az ún. „szippantott szennyvizek" kezelésének, elhelyezésének vagy lerakásának megoldása — környezetvédelmi szempontból — egyike napjainkban a legsürgetőbb problémáknak. Pest megyében még nagyobb súllyal jelentkezik ez a kérdés. Így van ez a főváros közvetlen környezetében, az agglomeráció területén, de a megye más területein is. Azért szükséges az előzőeket hangsúlyozni, illetve térségi szemléletből kiindulni, mert ha a vízellátás, a csatornázás és szennyvíztisztítás kérdéseit vizsgáljuk, az összefüggések világosan kitűnnek. Pest megye vízellátását vizsgálva rögtön látható, hogy a víz szolgáltatásának kérdései milyen összefüggéseket teremtenek. Gondolunk itt: — a regionális rendszerek kiépítésének szükségességére pl. egyes vízhiányos területek ellátásában, — minőségben és mennyiségben az egyenletes vízszolgáltatás megvalósítására, — az ingadozások kiegyenlítésére, csúcsigények kielégítésére, — különböző irányú vízátadásokra, — optimálishoz közelítő üzemi viszonyok megteremtésére. Az agglomeráció esetében alapelvként kell tekinteni, hogy a Budapest és környéki, illetve a Duna kavicsteraszára települt nagy víznyerőhelyek a főváros és környéke közös vízkincse, amelyet a térségre összehangolt megoldással kell hasznosítani, így megvédeni is. Az agglomeráció területén keletkező szennyvizeket — ahol ezt a műszaki és gazdasági feltételek lehetővé teszik — be kell vezetni a fővárosi csatornahálózatba. így érkeztünk el a csatornázás kérdéseihez. Mielőtt azonban ezeket a kérdéseket részletesen tárgyalnánk, meg kell néznünk a vízellátás-csatornázás arányának, az ún. „közműollónak" alakulását. Megyénkben a közüzemi vízellátás fejlesztésére az elmúlt tíz évben jelentős ráfordítások történtek. Igya víztermelő kapacitás, a vezetékhálózat kétszeresére növekedett. A közműves vízellátásban részesülő lakosság aránya 54%-ról 74%-ra emelkedett, ennél viszont kisebb a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya, ez ~42%. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése, a jelentős ráfordítások ellenére is lényegesen elmaradt a vízellátás fejlődési ütemétől. Kiépült ugyan a közelmúltban 250 km csatornahálózat és 38 000 m

3/d szennyvíztisztító kapacitás, valamint újabb 23 településnél valósult iseg kissüb-nagyobb csatornamű, A hálózatba bekötött lakások aránya (1975 és 1985 évi adatok) viszont 7%-ról mindössze 12,4%-ra növekedett. A megyék átlaga 27% (1985), látható a jelentős lemaradás. A „közműolló" tovább nyílt: 14%-ról 30%-ra emelkedett. Összességében: a megyében keletkező mintegy 200 000 m

3/d szennyvízmennyiségnek mindössze csak 36—37%-a kerül elvezetésre és tisztításra. Leginkább a helyi megoldású csatornarendszerek a jellemzőek a megye kisebb-nagyobb településeinél. A közcsatornával rendelkező 38 település közül csak 9-nél haladja meg a 25%-ot az ellátottság. A csatornázatlan területeken keletkezik az összes szennyvízmennyiség kb. 63%-a. Ebből jelenleg, becslések szerint, mintegy 4000 m

3/d kerül összegyűjtésre és elszállításra. Elhelyezésükre — megtűrt állapotként — • Előadásként elhangzott az MHT Pest Megyei Szervezet és a Szenny vízszakosztály 1988. január 21-1 előadóülésén. 50 db, más felmérések szerint 70 db földmedence és szeméttelep szolgál. A PTTV felmérései és megyei koncepcióterve szerint ez a mennyiség 1995-ig 6500 m

3/d-ra várható, éves szinten ez tehát 2 372 500 m

3/év mennyiséget jelent. A nem csatornázott területeken keletkező szennyvizek kezelésére és elhelyezésére a megfelelő hatásfokú közműpótló berendezéseket kell alkalmazni, így: — a szennyvíztisztító kisberendezéseket, — az ún. kisműtárgyakat (oldómedence, szikkasztó stb.). Ahol a fenti megoldások nem megfelelőek, tehát megfelelő befogadó hiányában, vagy ahol egyéb környezetvédelmi szempontok azt megkövetelik (pl. karsztos területeken, vagy ahol a közei-felszíni vízadó rétegek nem védettek) a zárt, vízzáró szennyvízgyűjtő tartályok építése, a szennyvizek gyűjtése szükséges. Vállalatunknál a szippantott, kommunális eredetű hulladékok elhelyezésének megoldására komoly erőfeszítések vannak, amelyek a végső elhelyezést, az ártalmatlanítást célozzák. E tevékenység során nagy nehézséget okoznak a következő körülmények: — a vízellátás—csatornázás aránya javulhat, a .közműolló" esetleg szűkíthető, de ez is csak megfelelő állami dotációval és komoly helyi anyagi ráfordításokkal lehetséges, — a helyi államigazgatási szervek (tanácsok) kellő pénzeszköz hiányában nem tudják ezt a tevékenységet úgy átfogná, ahogy az szükséges lenne. A megye területén több szervezet foglalkozik szennyvízgyűjtéssel (több egyéni — magán szippantóval ls találkozni lehet), de a hulladék szippantás utáni sorsa sok esetben nem követhető nyomon. Találkozni lehet olyan esetekkel, amikor a szippantókocsi ürítése utcák árkába, patakparton, vagy erdőszélen, esetleg a közcsatornába történik a környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával. 2. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (PVCSV) konkrét lépései a feladatok megoldása érdekében Vállalatunk hatásterületén saját vízkészleteinek védelme érdekében is tevékenykedik, amikor megpróbálja ezt a tevékenységet rendezett viszonyok közé terelni. Azt mindenképpen meg kell viszont jegyezni, hogy a szippantott hulladék begyűjtése, szállítása és kezelése nagyon költséges feladat, valamint szakvállalati tevékenységet igényel és a PVCSV megfelelő anyagi lehetőségek, pénzeszközök hiányában a teljes körű megoldást nem vállalhatja magára. A megoldási módok területünkön a következők lehetnek : — a folyékony kommunális hulladék szennyvíztelepi előkezelése, — a kommunális szennyvizek és szippantott hulladék együttes, kezelése a szennyvíztisztító telepen, külön előkezelés nélkül (lásd külföldi példák, főleg a hígítási arányok, optimális üzemmód kihasználásával), — tároló tavakba, medencékbe való lerakás, — mezőgazdasági elhelyezés, előkezelés után. Az a körülmény, hogy Pest megyében is többen foglalkoznak hulladékbegyűjtéssel, szippantással, okozza azt, hogy a köztük levő összehangolt munka, ellenőrzés nem megoldott, a szükséges koncentrált beruházások sem valósíthatók meg több esetben. Ennek ellenére a PVCSV erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy e tevékenységet koordinálja. 2.1. Konkrét formában vállalatunknál új beruházásként valósulnak meg: 26