Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1990. évben

Irodalom Trümmer A.—Lászlóffy W.: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede. Bp. 1940. 1890. Az Országos Vízépítési Hivatal keretén belül megalakult a Közegészségügyi Mérnöki Osztály. Az új szervezet fő feladatát a községek és városok vízvezetéki és csatornázási ügyeinek egységes szempontok szerinti műszaki elbírálása, szükség esetén a tervek elkészítése jelentette. Létrehozásával a hazai települések vízellátásának és csatornázásának ügye jelentős fejlődésnek indult. Irodalom Farkass Kálmán: A Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat. | Bp. 1902. I 1940. ian. 28. fKaán Károly (Budapest) erdőmérnök, a tervszerű erdőgazdálkodás úttörője, a természetvédelem és az Alföld fásításának népszerűsítője, az erdők és a vizek élete kapcsolatának és kölcsönhatásának kutatója (*1867. júl. 12. Nagykanizsa) Irodalom Vízgazdálkodási Lexikon, MEL., 1940. márc. 22. fKaáli Nagy Dezső (Siófok) mérnök, a balatoni kikötők építésének vezetője. Mint a Balatoni Kikötőépítési Felügyelőség főnöke, számos kikötő építését és telep partrendezését végezte (Tihany, Balatonlelle, Balatonföldvár, Siófok ... stb.). Találmánya a széles körben alkalmazott KND-jelű partvédő mű (*1888. máj. 17. Kraszna). Irodalom Vízgazdálkodási Lexikon 1940. jún. 20. fWeszelszky Gyula (Budapest) vízkémikus. Számos magyarországi, s valamennyi budapesti gyógyfürdő vizének radioaktivitás-vizsgálatát végezte el. Részt vett a Balaton tudományos tanulmányozásában is. A Magyar Hidrológiai Társaság elődjének, a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának elnökeként jelentős szerepe volt a hazai tudományos közélet szervezésében (*1872. máj. 10. Szlatina). Irodalom Emszt Kálmán: Dr. Weszelszky Gyula emlékezete. = Hidr. Közi., 1940. 1940. Megépült a tiszaörvényi (ma tiszafüredi) szivatytyútelep. A szivattyútelep és a csatlakozó 100 kmes csatornahálózat a Tisza-vidék öntözésének első jelentős létesítménye volt. Irodalom Az öntözésügyi Hivatal Közleményei 1937—47. 1965. jan. 1. Az emberiség számára hasznosítható vízkészletek feltárására, legjobb hatásfokkal történő felhasználására és a hidrológiai kutatás-oktatás hatékonyságának növelése érdekében az UNESCO 10 éven át tartó munkatervet dolgozott ki, amely összefoglaló néven a „Nemzetközi Hidrológiai Decennium"-ként vált ismertté. Az ehhez kapcsolódó magyar program mindenekelőtt a csapadék, a párolgás, a felszíni lefolyások, a talaj- és mélységi vizek részletes tanulmányozását írta elő. A program megvalósítása komoly lökést adott a hidrológia tudománya hazai fejlődésének. Irodalom Vízügyi Közi., 1965. 3. sz. 1965. márc. 17. Megalakult a kormány által életrehívott Országos Vízgazdálkodási Bizottság. A Dégen Imre által vezetett bizottság feladatául tűzték ki, hogy működjék közre a nagyobb, elvi jelentőségű vízügyi problémák, a több minisztériumot és országos hatáskörű szervezetet érintő kérdések megoldásában, a vízgazdálkodás fejlesztési irányának kialakításában. 1965. ápr. 25—29. Árvíz a Répce és a Rába vidékén. A halálos áldozatokat is követelő katasztrófa során közel 100 000 kh került víz alá. Irodalom A napilapok tudósításai. 1965. május—július Rendkívüli dunai árvíz Magyarországon, Csehszlovákiában és Jugoszláviában. A rendkívüli csapadékos időjárás, valamint a sokévi átlagot meghaladó alpesi hótömegek májusi olvadása következtében kialakult árvíz (tetőzése Budapestnél jún. 18-án 845 cm-rel) 120 napos elbontásával minden eddigit felülmúlt. A kritikus napokban közel 40 000 emberrel végzett védekezés során a magyar területen a 610 km összhosszúságú védvonalat sikerült átszakadás nélkül megtartani. Irodalom A nagy dunai árvíz. (A Vízgazdálkodás melléklete, 1965.). 1965. júl. 1. Az első szokatlanul nagyméretű balatoni halpusztulás. A halállományban jelentős károkat okozó mérgezést a tóba bemosódó DDT növényvédő (rovarpusztító) szer okozta. Irodalom Woynarovich Elek: Hogyan nyomozta ki a tudomány a balatoni halpusztulás okát? = Magyar Nemzet, 1965. nov. 21. 1965. július Badacsonyban megszűnt az 1906-óta tartó bazaltbányászat. Badacsonyt az Országos Természetvédelmi Hivatal tájvédelmi körzetté nyilvánította. Így a badacsonyi terület Tihany után a második tájvédelmi körzet lett az országban. Irodalom A napilapok tudósításai. 1965. júl. 23. Hivatalosan gyógyvízzé nyilvánították a büki forrás vizét. Az 58 °C-os víz Európa legbővebb melegvízforrásából tör a felszínre. Ezt követően nyílt lehetőség arra, hogy a büki gyógyidegenforgalom nagyobb lendületet vegyen. Irodalom Magyar Nemzet, 1965. júl 23. 1965. júl. 28. fSikó Attila (Budapest) vízmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. Jelentős eredményeket ért el az inhomogén talajon folytonosan felfekvő egyenlőtlenül terhelt tartók méretezése és a csőzsilipek, csővezetékek tervezése terén. Szakirodalmi munkássága során eredményesen foglalkozott a műszaki hidraulika gyakorlati problémáival (*1897. szept. 10. Tiszavárkony). Irodalom Lászlóffy Woldemár: Sikó Attila. = Vízügyi Közi., 1965. 3. sz. 1965. Megépült a tiszalöki rendszer nyugati felét öntözővízzel ellátó Nyugati-Főcsatorna. A csatorna a Tiszából kapott vízzel 26 000 ha terület öntözését és 6000 ha halastó vízellátását teszi lehetővé, ugyanakkor övcsatornaként a Hortobágy tehermentesítésében játszik szerepet. Irodalom Kálmán Miklós: A Nyugati-Főcsatorna. = Vízgazdálkodás 1964. 5. sz. Fejér László 59