Hidrológiai tájékoztató, 1988
2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Takács István: A tarnaörsi "Dózsa MGTSZ" 200 ha-os területének talajcsövezési terve
nagyobb értéket, kék- és zöldalgák esetében azonban fajszámuk nyáron nőitt. Kiszámoltam a korrelációt (r) a vízhozam és az egyedszám között. 1984-ben r = 0,29, p < 10%, 1985ben r = —0,62, p < 0,1% értéket kaptam. 1985. évi mintáknál korrelációt számoltam a mintákban a bevonatalgák mellett található euplanktonikus algaszervezetek egyedszáma és a vízhozam között is, r = 0,52, p < 1% értéket kaptam. Vagyis a vízhozam csökkenésével, illetve az ezzel járó lassuló áramlással nő a bevonatban a planktonikus szervezetek száma, és fordítva. 3. Összefoglalás 1984-ben és 1985-ben vizsgáltam a Duna bevonatát az alsógödi szakaszon, mesterséges alzatok alkalmazásával. Megállapítottam, hogy az alzat irányától függ a bevonatban levő algák faj- és egyedszáma, így a tárgylemez nem túl jó módszer a bevonat tanulmányozására. Legalkalmasabbnak e célra a mattított felszínű üvegcsövet találtam, melynek szélesebb körű alkalmazását is ajánlhatom. A dunai bevonatot legnagyobb faj- és egyedszámban a kovaalgák alkotják. Az algaegyedszámok alakulását döntően a vízhozam változása befolyásolja, ezt támasztja alá a köztük levő szignifikáns korreláció is. Nagy vízhozam esetén a gyorsan áramló víz sok euplanktonikus algaszervezetet sodor ki a bevonatból, melyek lassú áramláskor viszonylag nagy egyedszámban találhatók itt a bevonatlakó algák mellett. IRODALOM [1] Backhaus, D.: ökologische Untersuchungen an den Aufwuchsalgen der obesten Donau und ihrér Quellflüsse. Arch. Hydrobiol., Suppl. 30. 1967. 4. 364—399. [2] Halász M.: Adatok a soroksári Dunaág algavegetációjának ismeretéhez. Bot. Közi., 33. 1936. 139—181. [3] Lund, J. W. G., Kipling, C., LeCren, E. D.: The inverted microscope method of estimating algal numbers and the statistical basis of estimations by counting. Hydrobiol., 11. 1958. 143—170. [4] Palik P.: Beiträge zur Algenvegetation an den Betonbauten in der Donau. Ann. Vniv. Sei. Sect. Biol. (Danub. Hung. X.), 1961. 139—150. [5] Schwoerbel, J. ; Methoden der Hidrobiologie (Süsswasserbiologie). Kosmos-Verlag. Franclcsche Verlagshandlung, Stuttgart, 1966. [6] Szemes G. : Die Algen des Periphytons der Donaupontons (Quantitative Analyse der Bacillariophyceen. (Ann. Univ. Sei. Bp. Sect. Biol. (Danub. Hung. XI.), 1961. 179—215. [7] Szemes G.: Bodenregion (Benthal). Das Phytobenthos der Donau. Limnol. der Donau, 3. 1967. 225—241. [8] Szemes G.: Systematisches Verzeichnis der Pflanzenwelt der Donau mit einer zusammenfassenden Erläuterung. Limnol. der Donau, 3. 1967. 70—131. [9] Szemes G.: Zusammenhänge zwischen den Schwankungen der Wasserhöhe der Donau und der periodisch auftretenden Algenproduction, mit besonderer Berücksichtigung der Beschaffenheit des aus dem Oberflächenwasser gewonnenen Trinkwassers. Limnol. der Donau, 10. 1968. 529—535. [10] Tamás G.: Mikroflora aus dem Periphyton der Landungsmolen der Donau zwischen Nagymaros und Rómaifürdő. Ann. Univ. Sei. Bp. Sect. Biol. (Danub. Hung. XXVII.), 1964. 229—240. [11] Tamás G.: Mikroflora aus dem Periphyton der Landungsmolen der Donau zwischen Budapest und Mohács. Ann. Univ. Sei. Bp. Sect. Biol. (Danub. Hung. XXVIII.), 1966. 345—357. A tarnaörsi „Dózsa MGTSZ" 200 ha-os területének talajcsövezési terve* takács ISTVÁN Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat, Budapest Bevezetés A szakdolgozat tárgyát képező 200 ha-os terület Tarnaörs községtől nyugatra, a Szarv-ágy vízfolyás, a Tarna patak és a Vámosgyörk—Űjszász vasútvonal közötti részen helyezkedik el. A talaj csövezés re kerülő terület vízirendezési koncepcióját a Tarna alsó szakasz Térségi Meliorációs Tanulmányterve, valamint az üzemeltető MGTSZ távlati fejlesztési elképzeléseinek figyelembevételével alakítottam ki. A jelenlegi helyzet ismertetése Alföldi jellegű sík vidék, amely azonban lefolyástalan mély foltokkal, régi medrekkel, hátas részekkel tarkított. A talajok kialakításában a túlnedvesedés játszott szerepet. A humuszanyagok feketék, ami szintén a víztelítettséggel függ össze. Talaja réti talaj, melynek fizikai félesége agyag, nehéz agyag. A kedvezőtlen lejtésviszonyok és a talajadottságok miatti nem kielégítő beszivárgás következtében a tavaszi időszakban gyakran jelentkezik káros vízbőség, mely a megfelelő időben elvégzendő mezőgazdasági művelést akadályozza. A vízrendezés tervezése A vízkárok megszüntetésének módja. A hosszú távú üzemi tapasztalatok, valamint a belvizes időszakban történt helyszíni bejárások alapján kerültek meghatá• Az MHT 1987. évi Diplomaterv pályázatán főiskolai kategóriában III. dijat nyert diplomamunka kivonata. rozásra a veszélyeztetett területek, melyek mentesítését talaj csövezéssel, céldrének elhelyezésével terveztem. A talajnedvesség szabályozására két változatot dolgoztam ki. Mindkét esetben felszíni és felszín alatti vízrendezési megoldásokat egyaránt alkalmaztam, majd mindkettőre költségkimutatást végeztem. Ezt követően a, gazdaságosabb variáció részletezésére került sor. Ennél a megoldásnál a nyílt gyűjtős drénezést technológiát részesítettem előnyben, de emellett szükségessé vált két zárt gyűjtős céldrénszerű fürt tervezése is. Fajlagos vízhozam meghatározása. A jellemző fajlagos vízhozamot — mivel a terület túlnedvesedése felszíni csapadékterhelésből keletkezik — Goda módszerével, az 50%-os valószínűségű áprilisi nagycsapadék értékéből határoztam meg, mivel a talajvízhatással nem kell számolni, valamint a rendszer kiterjedése nagyobb, mint 50 ha. Ez 0,37 l/s ha. Hidraulikai számítások A szívótávolságot az I. hidraulikai modellre érvényes Fehér—Szigyártó összefüggéssel kaptam meg: 4 kh (Hj 2—H 2 2)" 2 L = — — 21 m, q ahol kh = a horizontális vízvezető képesség a mélylazítás után = 1,44 m/d; Hi = az átlagos talajvízmélység = 0,5 m, H 2 = a drénárok visszaduzzasztása = 0,01 m, q = a fajlagos vízvezető képesség = 0,0032 m/d. A szívók maximális hossza (okkeresedés veszélye nem áll fenn) a csőanyag (A), az átmérő (d), az esés 10
