Hidrológiai tájékoztató, 1988

2. szám, október - Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1989. évben

lékben engedte állami pénz felhasználását az említett célra. A 20 évre megszavazott összesen 60 millió korona tervszerű felhasználását a világháború kitörése végleg megakadályozta. Irodalom Dános Miklós: A vízjogi törvény, a kapcsolatos törvények, a reájuk vonatkozó rendeletek. I—

III. köt. Bp., 1919. Megjelent Lampl Hugó és Sajó Elemér közös munkája „A beton" címmel. A szerzők az első magyar nyelvű, „betonenciklopédiát" a soroksári Duna-ág felső torkolati zsilipjének (Kvassay-zsilip) építésével kapcsolatban végzett kísérleteik és közel másfél évtizedes építési tapasztalataik alapján állították össze. A kiadvány értékét növelte, hogy függelékében elemezte és áttekintette a fontosabb hazai és külföldi betonirodalmat. A mérnökegylet és az akadémia közös támogatásával megjelent Bogdánfy Ödön „A vízierő" című könyve. A témában írott első hazai szakkönyv a vízerőtelepek létesítésének gazdasági és műszaki feltételeit tárgyalta abban az időben, mikor a magyar ipar fejlődése egyre sürgetőbbé tette új, olcsó energiaforrások feltárását. A műegyetemen bevezették a mérnökök közgazdasági továbbképzését, melynek során a mérnöki oklevéllel már rendelkezők egy év alatt megszerezhették a közgazdasági mérnöki címet. Ezzel az intézkedéssel az 1871-es műegyetemi átszervezés során megszüntetett közgazdasági felsőoktatás újraéledt Magyarországon. Irodalom Szabadvánj Ferenc: A Budapesti Műszaki Egyetem 2Ü0 éve. Bp., 1982. 50 évvel ezelőtt, 1939. január 18-án fKorbuly Mihály (Budapest) vegyészmérnök, a Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomás megalapítója és évtizedeken keresztül igazgatója, a hazai élelmiszeripari szennyvizek kutatásának egyik úttörője. (*1868. július 9. Tólbánhegyes) Irodalom Unger Emil: Korbuly Mihály (nekrológ). Halászat, 1939. 25 évvel ezelőtt, 1964. január 13-án fPávai Vajna Ferenc (Szekszárd) geológus, a hazai földgáz- és kőolajkutatás egyik úttörője. Munkássága a meleg gyógyvizek feltárására és hasznosítására, valamint a hőenergiabányászatra is kiterjedt. Az ő térképező módszerével kimutatott alföldi geológiai szerkezetek közül megfúrt hajdúszoboszlói, karcagi, debreceni földgázos hévizek a hőenergiában szegény Alföldnek igen komoly gyógytényezői. A 30-as években Budapesten a Rudas-fürdő mellett hat új forrást tárt fel, közöttük a rádiumban igen gazdag Juventus-forrást. (*1886. március 6. Csomgva) Irodalom Csiky Gábor: Pávai Vajna Ferenc emlékezete (1886—1964). Földtani Közi., 1965. 3. sz. március 16-án fMiháltz István (Szeged) egyetemi tanár, az Alföld földtani kutatásának kiemelkedő tudósa. Tudományos munkásságának egyik nagyszerű eredménye, hogy a folyóvíz letárolásban és üledékképződésben felismerte az eróziós és felhalmozódási ciklusokat, valamint azok törvényszerűségeit. Foglalkozott a lösiz és futóhomok képződésével, s ezzel kapcsolatban a Duna—Tisza-csatorna nyomvonalának kérdéskörével. Kutatásának gyakorlati haszna megmutatkozott a tiszapalkonyai hajózsilip, a Körös-Kurca-zsilip, a tiszalöki vízlépcső helyének földtani megismerésénél, valamint számos alföldi öntözőcsatorna nyomvonalának kijelölésénél. (*1897. május 9. Árpástó) Irodalom Molnár Béla: Dr. Miháltz István (1897—1964). Hidr. Közi., 1965. 5. sz. Kriván Pál: Dr. Miháltz István emlékezete (1897—1964). Földtani Közi., 1965. 3. sz. július 13-án fAlcser Jenő (Budapest) mezőgazdasági mérnök. Munkásságával jelentősen hozzájárult a korszerű öntözéses gazdálkodás hazai népszerűsítéséhez és fejlesztéséhez. Szakirodalmi tevékenysége a gépi öntözések gyakorlatának szinte teljes körét felöleli. (*1903.?) Irodalom Vízgazdálkodási Lexikon. augusztus l-jén a főváros árvízi biztonságának fokozása érdekében megkezdődtek a Rákos- és Szilas-patakok szabályozási munkálatai. A patakmedrek szűk volta miatt az 1962—1984 közötti időkben háromszor is áradást okozott a felhőszakadások nyomán lezúduló víz. augusztus 16-án üzembe helyezték a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregységét, s ezzel az 1961-ben elfogadott öntözési kormányprogramnak megfelelően lehetővé vált az esőztető öntözőfürtök szivattyúinak és egyéb berendezéseinek nagy ütemű hazai gyártása. szeptember 15-én f

Marchhart József (Debrecen) vízimérnök. Az alsószabolcsi tiszai társulat egykori mérnöke komoly érdemeket szerzett a Tiszafüred—Rakamaz közötti 111 km hosszú Tisza-balparti töltés megerősítésében, a hortobágyi belvízrendszer 996 km-es csatornahálózatának kiépítésében. (*1896. október 15. Debrecen) Irodalom Ihrig Dénes: Marchhart Józseí (1896—1964). Vízügyi Közlemények, 1965. 3. sz. Sz ük Tibor: Id. Marchhart Józseí. Hidr. Közi., 1965. 5. sz. november 16-án a Magyar—Jugoszláv Energetikai Albizottság első ízben foglalkozott a napjainkban ismét időszerű Mura—Dráva vízienergia-hasznosítási rendszer kérdésével (Gyurgyevác—barcsi vízlépcsőrendszer) . Irodalom A magyar—jugoszláv vízgazdálkodási együttműködés 30 éve. Bp., 1986. november 19—20. Az országgyűlés megalkotta a vízügyről szóló IV. törvényt. Az 1965. július l-jén életbe léptetett törvény és annak végrehajtási rendelete a hosszú távra szóló, maradandó jellegű általános alapelvek rögzítésével átfogóan szabályozza a vízügyi igazgatás szervezetét és tevékenységi körét, megállapítva a vízgazdálkodás legfontosabb szabályait, és szabályozza az állami szervek, a társadalmi szervezetek, szövetkezetek, más jogi személyek és az állampolgárok vízgazdálkodási tevékenységével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Irodalom Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése (1945—1973). Bp., 1974. A vízügyi igazgatóságokon befejeződött a vízminőség figyelő-jelentő hálózat kiépítése. A Központi Vízminőségi Felügyelet irányításával tevékenykedő országos szervezet 165 vízfolyás 5000 km hosszú szakaszára telepített 720 mintavételi hely, 390 megfigyelőállomás és 70 vízminőségi alközpont adataira támaszkodva a vizek rendszeres vizsgálatával képessé vált a szennyezések azonnali észlelésére és előrejelzésére. Irodalom illés György: Vizeink tisztaságának biztosításáért. Vízgazdálkodás, 1964. 2. sz. Fájsz—Bátya—Dusnok—Miske térségében megépült az ország akkori legnagyobb esőztető öntözőhálózata, orz. ún. Kalocsai Öntözőrendszer. A Kiskunsági Főcsatorna vizét felhasználó felszínalatti nyomócsöves hálózat közel 7000 kh öntözését tette lehetővé. Irodalom Hernády Alajos: A Kalocsai öntözőrendszer. Vízügyi Közi., 1965. 1. sz. Fejér László 46