Hidrológiai tájékoztató, 1988

2. szám, október - Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1989. évben

*Beszédes Ferenc (Ókanizsa) vízimérnök, Tolna vármegyében megyei mérnökként dolgozott, számos szakcikket publikált a Tisza- és Duna-szabályozással kapcsolatban. (f?) Irodalom Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben . . . végzett felmérései, vízi munkálatai. . ., Bp., 1957. Schönstein Ferenc udvari tanácsos a Duna és Tisza folyók összeköttetésére két Pest—Szolnok közötti csatornatervet dolgozott ki. Irodalom Fodor Ferenc: Balla Antal élete és műszaki munkássága. Bp., 1953. 175 évvel ezelőtt, 1814. március 29-én *Bodoki Károly (Békés) vízimérnök, a Körösök szabályozásának kiemelkedő alakja. Békés vármegye mérnökeként, majd később társulati főmérnökként elkészítette a Körös és Berettyó vidékének egységes és összefüggő szabályozási tervét, s a terv kivitelezésében is vezető szerepet vitt. (tl868. december 10. Nagybajom) Irodalom Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből, vázlatok. Bp., 1897. 150 évvel ezelőtt, 1839. január 15-én napvilágot látott Pest bel- és külvárosának építési rendszabálya. Az 1838-as árvíz tapasztalatait hasznosító „Közönséges építési rendszabás..." első szakasza az építés megkezdése előtti teendőkkel foglalkozik. A második rész magáról az építésről, valamint az épületrészek és elemek kialakításáról intézkedik. A szabályzat harmadik szakasza az építés után betartandó előírásokat, mai szóval élve a levonulás és használatbavétel módját ismerteti. Irodalom Közönséges Építési Rendszabás Szabad Királyi Pest Városára nézve. Tud. Gyűjt., 1839. április 9. *Könyves Tóth Mihály (Debrecen) mérnök. Jelentékeny szerepet vitt a Dráva szabályozási feladatainak elvégzésében, valamint a budapesti vízmű kútjainak kiépítésében. (fl918. november 18. Bp.) Irodalom Sztnnyeí József: Magyar írók élete. szeptember 28-án *Doletsko Mihály (Pest) vízimérnök, aki a kiegyezés utáni Magyarország csaknem valamennyi nagyobb vízszabályozási munkájában részt vett. Említésre méltó szakirodalmi és vízrajzi tevékenysége is. Főbb tanulmányai a „Gátszivárgások és gátcsuszamlások megakadályozásának természetes módja", valamint „A Vaskapu robbantási munkálatoknál alkalmazandó gépekről" címmel íródtak. (|1913. június 8. Budapest) Irodalom Doletsko Mihály. Vízügyi és Hajózási Közlöny, 1913. *Martin Ottó (Buda) mérnök, aki Budapest mérnöki hivatalában a csatornázási osztály vezetőjeként 1884ben tervet készített a főváros balparti része általános csatornázásának megoldására. Terve számos módosítással együtt a 90-es években meginduló munkálatok alapját képezte. (fl910 után) Irodalom Garami T.—GObel J.—Párnay 3.: Budapest csatornázása. Bp., 1972. Megjelent Beszédes József „Kolozsvártól Grétzig hajózható országos nagy csatorna tervének ... rövid előadása" című munkája. Terve alapján dr. Vécsey Miklós 91 aláíróval megalakította a „Duna—Tiszai Társaság"-ot. A Társaság jelentős sikernek könyvelhette el az 1840. évi XXXVIII. tc-et, amely a vállalkozás jogait és kedvezményeit törvényileg is biztosította. Irodalom Lam.pl Hugó—Hallósy Ferenc szerk.: A Duna—Tisza csatorna. Bp., 1947. Az Óbudai Hajógyárban megépült a kontinens első vastestű gőzhajója a SOPHIE. Ettől kezdve az új gőzhajók és uszályok kizárólag vasból készültek. A régebben, épült fahajókat is vastestűre építették át, így a hajók élettartama jelentősen meghosszabbodott. Irodalom Bird József: A magyar hajóépítés 150 éve. Bp., 1985. 125 évvel ezelőtt, 1864. szeptember 10-én *Korbély József (Hódoscsépány) társulati igazgató-főmérnök, aki elméleti és gyakorlati munkásságával a Tisza-szabályozás fejlődéséhez jelentősen hozzájárult. 1937[ben megjelent „A Tisza szabályozása" című munkája az átfogó elemzés igényével elsőként tekintette át az addig elvégzett munkálatokat, s a szabályozás eredményeinek és gyengéinek tudományos vizsgálatával kijelölte a folyó szabályozásának további irányait. (fl939. április 22. Debrecen) Irodalom Mihalik Ferenc: Korbély József emlékezete. Vízügyi Közi., 1940. szeptember 11-én * Tellyesniczky János (Élesd) vízimérnök. 1908-tól a Morva-szabályozási kirendeltség vezetője, majd a Vág-szabályozási munkák irányításával bízták meg. Az első világháborút követően az 1924— 1927 közötti években a hazai vízügyi szolgálat legfőbb irányítója volt. Főbb munkái, a szabályozási műveletekkel kapcsolatos tanulmányok a Vízügyi Közlemények évfolyamaiban jelentek meg. (+1938. augusztus 10. Budapest) Irodalom Tellyesniczky János (nekrológ). Vízügyi Közi., 1938. A Sió-zsilip építésével és az akkori vízszínleszállítási munkákkal kapcsolatban a tó zalai és somogyi partján levő több tőzeges mocsár lecsapolására két társulat alakult: a Balaton Keleti Bozót Lecsapoló Társulat és a Balaton Nyugati Bozót Lecsapoló Társulat. Irodalom Ligeti László: A Balaton és szabályozása. Bp., 1974. A tiszai árvíz tönkretette a Felső-Szabolcsi Társulat halászi és tiszaberceli fazsilipjét. Az eset akkoriban azért keltett nagy feltűnést, mert a Tisza mentén több műtárgy is hasonló elvek alapján épült. A Társulat a tönkrement zsilipek helyett 1865—66 között Tiszabercelen egy betonalapra fektetett és kockakövekből épített erős zsilipet állított. Irodalom Babos Z.—

Mayer L.: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. I—II. Vízügyi Közi., 1939. *Répássy Miklós (Hejőkeresztúr) mérnök, a vízügyi szolgálat egykori vezetője. Tevékenysége elsősorban a halászat magyarországi fejlesztésére irányult. Több, mint tíz éven át szerkesztette a Halászat című folyóiratot, s jelentős szerepe volt a halászati társulatok megszervezésében és a mesterséges halastavak hálózatának kiépítésében. (+1955. júl. 14. Bp.) Irodalom Magyar Életrajzi Lexikon II. köt. *Schmid ödön (Budapest) mérnök, a nagyváradi kultúrmérnöki hivatal egykori főnöke, a Sebes-Körösi öntözések szorgalmazója és megvalósítója. 1916-tól két eszitendőn át szerkesztője volt a vízügyi szolgálat folyó44