Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Tóth-Zsiga József: A halimbai bauxitterület karsztvízkémiai vonatkozásai

sem átszervezés nem tudja gyökeresen megváltoztatni. Az idegenforgalmi — gyógyászati — központ megváltoztatja a környék egyéni arculatát. A táj embere megragad minden új jövedelmi lehetőséget, és minden anyagi változásokat okoz. A sokoldalú nyugati „kínálat" az ellátási gondokat is növeli. A nyugati üdülőterület idegenforgalmi bonyolultságát több határmegközelítési előírás is szélesíti. A kőszegi, soproni Fertőrészek meglátogatását az illetékes rendőri hatóságok ellenőrzik. Tehát a beáramló turistaforgalom kellő idegenvezetés nélkül kellemetlen meglepetésekbe torkollhat. A Fertő tó magyar területe sport és üdülés céljára csak néhány km

2. Ezt az aránylag kis területet a Rákosi-öböl tartalmazza. A hetvenes években üdülőterület, strand létesült. A jelenlegi előírások szerint a víz, villany, szennyvízkezelés biztosított. Az útviszonyok 2. kép. Fertő táj (Garád R. rajza) jók. A meleg napok bekövetkező túlzsúfoltsága itt is jelentkezik. Az ellátás csak ideiglenes jellegű. Komolyabb vendéglátásra nincs mód. A napi ezres látogatottság nagyobb, nemzetközi — Széchenyi István emlékversenyek — idején megközelíti a 10 000 főt. Ilyenkor a nem vitorlázók, a helyszínen nem ismerős látogatók háttérbe szorulnak. Csak nagyobb vállalati üdülők és hatósági létesítmények vannak. Nagyobb tömeget fedéllel nem tudnak ellátni. Így az illetékes hely előzetes rendőrkapitánysági kilépési engedélye még nem biztosíték arra, hogy a látogató megtalálja számítását. A rákosi vitorláskikötő megközelíthető autóbuszszal, gépkocsival, de mindenki részére szükséges a már említett határvízi engedély. A kissé hosszú ismertető után megemlítjük, hogy az úgynevezett „kapun" át vezető közlekedés eddig megszűrte az illetéktelen, viselkedni nem tudó embercsoportokat. Az itt leírtak teljessége érdekében megemlítjük azt is, hogy osztrák területről menetrendszerűen turistákat hozó hajókat akarnak közlekedtetni. Az érkezőket szabályos vámkezelésben részesítik. A Fertő tavi vitorláskikötőtől magyar idegenvezetők, magyar autóbuszok gondoskodnak a nyugati vendégek szórakoztatásáról, illetve az Ausztriába történő elszállításról. A rákosi kikötő megfelelő kiépítése megtörtént. A határvédelmi szervek a szükséges intézkedésekkel foglalkoznak. Az idegenforgalom nyugati beáramlása így is alakul. Befejezésül, idézzük Radnóti Miklóst. így kívánunk tiszta vizet, szép természetet az egész országrésznek. „Ki gépen száll fölébe, annak térkép a táj S nem tudhatja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály. — Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom." Talán Néhány szakmai előzmény: Az MTA kiadványai. Szerkesztette: Pichler János, 1979. Életünk, 1979. 10. sz. SSz 1973., 1979. sz (377. old. és 4. sz.) A 2051/1967. Korm. IX. 17. sz. A VITUKI által kiadott munkák. A Fertő táj bibliográfiája. 1972. A halimbai bauxitterület karsztvízkémiai vonatkozásai TÓTH-ZSIGA JÓZSEF Magyar Állami Földtani Intézet A halimbai bauxitterület a Déli-Bakony nyugati részén, a Veszprém megyei Halimba, Szőc és Padragkút községek határában található (1. ábra). A kutatási terület Halimba II—

III bauxitbánya területét foglalja magában. A témával kapcsolatos munkám során figyelembe vettem a Padragi Szénbánya területén szerzett tapasztalataimat is [8], Az 1. ábrán feltüntettem a közvetlen bauxitfekvő kőzetek fácieshatárát. A karsztvízkémiai jelleg vizsgálatának földtani hátterét egyrészt a felsőtriász kori bauxitfekvő kőzetek (márga, fődolomit, dachsteini típusú mészkő és a köszszeni rétegek), másrészt az eocén kori bauxit- és barnakőszénfedő kőzetek (mészkő, homokkő, márga, agyag és ezek átmeneti kőzettípusai) alkotják. A földtani háttér kőzetkifejlődésére és litosztratigráfiai besorolására vonatkozóan a korábbiakban leírt megállapításaimra utalok [6, 7], A mostani dolgozatomban viszont felhívom a figyelmet a két karsztvízreindszer, nevezetesen a fő- és fedőkarsztvízrendszer kialakulását lehetővé tevő — a 10 m-es nagyságrendben előforduló bauxit- és barnakőszéntelepés — összlet szerepére. Ugyanis e képződmények — földtani kifejlődésük folytán — vízrekesztő tulajdonságokkal rendelkeznek és „in situ" állapotukban mindenképpen kizárják a két karsztvízrendszerben áramló karsztvíz kommunikációját A fenti horizontális „vízválasztó" rétegek a karsztvíz áramlási sebességének az azonosságát is kizárják a két karsztvízrendszerben. Ugyanis a bauxit- és a barnakőszénösszlet fedőjében kialakult felső és alsószinti kavernák (karsztüregek) közül [7] a felsők a geomechanikai mozgások és a denudáció eredménye folytán közvetlen felszín-közeibe kerültek, sőt a kutatási terület nyugati oldalán felszíni víznyelők formájában is. jelentkeznek. Így a csapadék beszivárgásából adódó vízutánpótlódás nagyságrenddel megnövelheti a fedőkarsztvízrendszerben a karsztvíz áramlási sebességét. A bauxitfekvő kőzetekben kialakult főkarsztvízrendszer viszont a közvetlen vízutánpótlódást km-es nagyságrendben távolabbról kapja [4], Így a karsztvízáramlás is lassúbb a főkarsztvízrendszerben, mint a fedőben. A fenti karsztvíz áramlási sebességbeni különbségek részben magyarázatul szolgálnak a fedő felőli és a fekvő oldali bányabeli vízbetörések vízhozamának különbözőségére is [8], A tárgyban! vizsgálataim során figyelembe vettem, hogy a karsztosodás intenzitása szempontjából igen 31