Hidrológiai tájékoztató, 1988

2. szám, október - Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1989. évben

sem írja le a „Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer" szavakat. Nem az a céljuk, hogy akár a létesítéseket megindokolják, akár azok megépítésének elhagyását szorgalmazzák. Arról sincs bennük szó, hogy a tervezett létesítések várható hatása mi lesz. A tanulmányok csupán rögzítik a létesítés előtti vízkémiai, vízbiológiai, halászati, erdészeti és hidrológiai viszonyokat. Foglalkoznak egyes eddigi mellékági vízimunkálatok hatásával az élővilágra. A tanulmányok adatai sokfélék, a jellemzéseik gazdagok. Az eddigi hiányos ökológiai leírások adatait kiegészítik. Tényanyaguk igen erős. Számadataik közlésével magyarázat nélkül is hatni igyekeznek és tudnak. Mindezek a későbbiekben pártatlan elbírálásra adnak lehetőséget: jók voltak-e a környezetvédelmi tervek, vagy esetleg a végrehajtásban történtek-e hibák. Vagy: úgy történt minden, ahogy kellett, s az eredmény is a tervezéskor elvárt jó eredmény lesz. A mostani tényanyag kizárhat minden, esetleg utólagosan vélelmezett hatást, s pontosan lehet majd tudni, hogy valamilyen jelenség vagy tulajdonság a vízlépcső létesítése előtt fennállott-e, vagy később jött létre. A mezőgazdaság gyakran kíséreli meg időjárás, vagy hozzánemértés okozta kárait valamilyen közeli vízilétesítmény állítólagos hatásával magyalázni. Előnyös lesz ezért, ha a későbbi panaszok objektivitása elbírálható. Ez egyébként mindenkinek érdekében áll, mert ha pl. a vízilétesítmények felelőssége derülne ki, úgy vagy a káros hatások utólagos megszüntetése kívánható, vagy a károk következményeinek átvállalása. A szerkesztőt, szerzőket, a kiadót, illetve a kiadvány támogatóit elismerés illeti munkájukért. A továbbiakban cím szerint is bemutatjuk a megjelent tanulmányokat: Várday Nándor: A kisalföldi Duna-szakasz hidrológiai, hidrográfiai és vízkémiai viszonyai. Tevanné Bartalis Éva: A Duna szigetközi szakaszának és hullámtéri vizeinek biológiai vízminősége. Kiss Keve Tihamér: Fitoplankton vizsgálatok 1981— 82-ben. Tamásné Dvihally Zsuzsa: A kisalföldi Duna-szakasz oxigénviszonyainak néhány sajátossága. Ertl, Milán: A fotoszintézis intenzitása, az a-klorofil és a foszfát-foszfor tartalom összehasonlítása a Duna, valamint mellék- és holtágainak nyílt vizében. Csutorné Bereczky Magdolna: A Duna magyarországi felső szakaszának szaprobiológiai jellemzése egysejtű indikátorszervezetekkel. Vranovsky, Marian: Zooplankton vizsgálatok a Duna zsofini mellékágában és a bakai mellékágban. Jancsó Kálmán—Tóth János: A kisalföldi Duna-szakasz és a kapcsolódó mellékvizek halai és halászata. Halupa Lajos—Járó Zoltán: A szigetközi hullámtéri erdők ökológiája. Cifra, József: Az ártéri erdőtársulások ökológiai egyensúlyának felbomlása a Pozsony alatti térségben. Dr. Vágás István Vízügyi évfordulók az 1989. évben 475 évvel ezelőtt, 1514-ben — feltehetően a parasztháború idején — készült el Magyarország, illetve a Kárpát-medence egyik legrégibb térképének helyszíni mérések alapján összeállított rajza. A kéziratban először 1522-ben elkészült „Lázár deák- féle térkép" majd kétszáz éven keresztül Magyarország legpontosabb ábrázolása volt. Irodalom Imrédi-Molnár László: Lázár deák térképének problémája. Földrajzi Közi., 1971. Bendefy László: Lázár deák „Tabula Huogariae . . ." című térképének eddig ismeretlen kiadásai. Geod. és Kart., 1974. Hrenkó Pál: Lazarus (Rosetus) Magyarország első térképalkotója. Geod. és Kart., 1974. Verbőczy István országbíró 1514-ben közreadott „Hármaskönyv"-e számos vízjogi vonatkozást tartalmazott, így foglalkozott a vízhasználatokkal, a vizelt által időlegesen szabdalt birtokok hovatartozásával és a malmok különböző típusainak értékeléseivel is. Irodalom ' Némethy Béla: Vízjogi előzmények a magyar Corpus Jurisban. Vízügyi Közi., 1931. 1. sz. 250 évvel ezelőtt, 1739. december 18-án *Balla Antal (Nagykőrös), vízimérnök térképész. Munkásságának fő színtere a Duna—Tisza köze volt. Az ő nevéhez fűződik a Duna—Tisza-csatorna 1791. évi tervének elkészítése. A megyei mérnök több tucat térképe a magyarországi térképészet történetének kimagasló alkotása, (f 1815. szeptember 11. Nyáregyháza) Irodalom Fodor Ferenc: Balla Antal élete és műszaki munkássága (1739—1815), Bp., 1953. * született, t meglialt 225 evvel ezelőtt, 1764 áprilisában a Pozsony vármegyei Szene városában megkezdi munkáját a Collegium Oeconomicum, az első hazai műszaki-gazdasági szakiskola. Irodalom Ilegyi Ferenc: A szenei Collegium Oeconomicum 1763— 1776—1780. Irodalmi Szemle, 1983. május 5. Mária Terézia elrendelte a monarchia országainak katonai felmérését. Az előzetes felkészülés után 1776-ban Máramaros vármegyében kezdték el a helyszíni felméréseket. Tekintettel arra, hogy a munkák javarészt II. József uralkodása alatt folytak, az eredmények a „II. József-ié\e katonai felvétel" néven ismeretesek. Irodalom Balla György: Az első magyarországi katonai térképezés és országleírás a tudomány szolgálatában. Geod. és Kart., 1970. 200 évvel ezelőtt, 1789. március 11-én fHell József Károly (Szélakna), selmeci főgépmester, a 18. század kiemelkedő bányagépésze. Élete során számos vízi energiával hajtott ötletes szivattyút készített, amelyek a felvidéki bányákban hosszú időn át működtek. (* 1713. május 15. Szélakna) Irodalom Faller Jenő: A magyar bányagépesítés úttörői a XVllí. században. Bp., 1953. Molnár László: A magyar bányagépesítés a XVIII. században. In: Évfordulóink . . ., MTESZ 1988. július 28-án fbr. Orczy Lőrinc tábornok (Pest), aki 1774—1782 között királyi biztosként először kísérelte meg a Felső-Tisza és mellékfolyóinak átfogó szabályozását. (*1718. aug. 9. Tarnaörs) Irodalom Császár Elemér: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás. I— II. Századok, 1908. 43