Hidrológiai tájékoztató, 1988

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete 1987. évi erdélyi terepbejárásáról

Utunkat ezután 'forda felé folytattuk. A városban a Felvinci- és a Turi-patakkal találkoztunk. A régi Tordán áthaladva távolról láttuk az 1400-ban épült református templomot. A templom melletti paplakban vett búcsút Petőfi Sándor feleségétől és kisfiától 1849. július 21-én, és soha többé nem látták egymást. Kolozsvár felé haladva egyre emelkedni kezdett az út. Szerpentineken haladva jutottunk fel a 730 m magas nyeregre, a Feleki-tetőre. A hegynyeregről igen szép kilátás volt a hosszan elnyúló Kolozsvár óriásházaira és környékére. A városról 1847-ben így írt Petőfi: „S történetkönyv ez a város, A történetek nagy könyve, Minden utca és minden kő, Nagy dolgokról beszél benne." A város központja felé haladva láttuk az Állami Magyar Opera és Színház épületét, a Külmagyar utcai kéttornyú református templomot és a görögkeleti püspöki székesegyházat. Elhaladtunk a XV. századi várfalmaradvány, a Szabó (Bethlen) bástya mellett. Esti sétánk során megtekintettük Vitéz Mihály, majd a Fő téren Mátyás király lovasszobrát, a Szt. Mihály plébánia templomot, Romulus és Remus szobrát, valamint a Fő tér nevezetességeit. Történelmi múltunk emlékei mindnyájunkat lebilincseltek, majd zuhogó esőben értünk a Napoca szállóba. A Kis-Szamos mellett hagytuk el a várost, a történelmi viszontagságairól nevezetes Kolozsmonostor területén. Szászfenes után Gyalura értünk. (Gárdonyi Géza: „Egri csillagok" c. regényében innen szöktette el Évát Bornemissza Gergely). Itt letértünk a főútról és a Gyalui-havasok felé haladtunk. A Gyalui-havasok a Királyerdőtől keletre levő, kristályos kőzetekből felépült, széles fennsíkszerű hegység. A tetőit havasi rétek, oldalait sűrű erdők borítják. Rövid utazás után elértük a Gyalui kiegyenlítő víztározót (3. kép). Ennek a tározónak a területén fut öszsze a Hideg- és a Meleg-Szamos, és ettől a helytől KisSzamos a folyó neve. A Gyalui kiegyenlítő tározóban 4 millió m

3 vizet tároznak. A további utazás során a Tarnóc víztározóhoz értünk. Áthaladtunk a 97,5 m magas, 237 m hosszú íves betongáton. Az itt épült vízerőtelepen az évi energiatermelés 390 GWh. Gyönyörű vidéken utaztunk a hosszan elnyúló Tarnóc víztározó mellett, majd egyre magasabbra emelkedve áthaladtunk Mariséi (Havasnagyfalu) községen. Ennek a településnek a Funtineli nevű havasi fennsíkján esett el a márciusi ifjúság egyik vezére — Vasvári Pál és kb. 850 harcostársa — 1849. július 6-án. Kanyargós erdei úton, ösvények között haladva jutottunk el a Kutas (Fintinele) víztározóhoz, melynek térfogata 240 millió m3. A víztározót a Bihar hegység mészkő felvidékén eredő Meleg-Szamos, valamint az ettől délre eredő Belis-patak táplálja. Utunk átvezetett a 105 m magas, 470 m hosszú, s-úlytámfalú völgyzárógáton, melynek építése 1976—1979 között történt. Az építés kapcsán Jósikafalva község — mely mélyen a völgyben volt — a víz alá került, de már előzőleg a hegytetőn újjáépítették a települést. A víztározót elhagyva felértünk az 1099 m magas hegynyeregre. Útirányunktól balra távolról megpillantottuk a Bihar hegység második legmagasabb csúcsát az 1838 m magas Vigyázót. Áthaladtunk a Kalotaszegi-medence — vagy Kalotaszeg — néhány településén (Kalotaszentkirály, Nagykalota, Kiskalota, Kalotaújfalu). E területnek a tengerszint feletti magassága 400—500 m, s 34 település tartozik ehhez a vidékhez. Kalotaszeg nemcsak földrajzi, hanem néprajzi egység is. Igen híres a vidék fafaragása, de nevezetességét elsősorban népviseletének köszönheti. Kalotaszeg az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke. Utunk a 33 km hosszú Kalota-patak mellett vezetett. Ez a vízfolyás a Gyalui-havasokban ered 1350 m magasságban. A Sebes-Körös menti víztározók építésének sorozatát itt kezdték meg először egy kisebb tározó építésével. Bánffyhunyadra értünk. Itt a XVI. században épített gót stílusú református templomot tekintettük meg. A templom belső díszítése a kalotaszegi népművészet ékszere. Az írásos hímzésű terítők, a fafaragásos csillárok és a kazettás-festett mennyezet egyedülálló. A templom lelkésze nagyon figyelemre méltóan mondta el a templom építésével kapcsolatos eseményeket. Az úton tovább haladva egy kis patakocska mellé kerültünk. Ez a kis vízfolyás a Sebes-Körös, mely Kolozs megye területén Körösfő községtől délnyugatra ered a Gyalui-havasokban az Almás-hegység északi oldalán 700 m magasságban levő rétegforrásból. A folyó eredete után 25 km-re felveszi a Kalota-, majd 25 kmre a Sebes-patakot. A vízfolyás legjelentősebb oldalvízfolyása a 40 km hosszú Kellemes (Drágán)- és a 44 km hosszú Setét (Jád) -patak. Ez a két mellékfolyás adja a Sebes-Körös vízhozamának jelentős részét. A folyó hossza 209 km, átlagos vízszállítása 791 millió m-l/év. Utunkat ezután a Kellemes-patak mentén (4. kép) folytattuk. Ennek a pataknak több apró magashegyi és három főforrása van. A legmagasabb forrása az 1792 m magas Szentelő hegy csúcsának nyugati oldalán van. Ezen a patakon — a Sebes-Körösbe való csatlakozástól 22 km-re — 1986-ban fejeződött be a 120 m magas, 3. kép. Gyalui kiegyenlítő víztározó 4. kép. A Kellemes patak völgyében (Obert F. felvétele) (Obert F. felvétele) 40