Hidrológiai tájékoztató, 1988
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete 1987. évi erdélyi terepbejárásáról
Építése sok erdélyi népballadának volt a megihletője. Legismertebb a „Kőmíves Kelemen"-é, mely szerint a falakat csak egy asszony vére mentheti meg a leomlástól. 1849. augusztus 14-én bekövetkezett véletlen szerencsétlenségben történt lőporrobbanás súlyosan megrongálta, amikor 114 főnyi őrsége is elpusztult. A megmaradt őrsége hat nap múlva adta át a cári csapatoknak a vármaradványokat. A továbbutazás során a rendkívül szennyezett Cserna-patak (teljes hossza 73 km) mentén, Martin kemencék mellett haladva érkeztünk a vasipar fellegvárába Vajdahunyadra. A vajdahunyad—kaláni vaskohászat adja Románia évi nyersvastermelésének kb. 76%-át. A füstölgő vaskohók szomszédságában áll a Zalasd-patak medre fölé emelkedő sziklaszirten Vajdahunyad vára, a legpompásabban kiépített erdélyi lovagvár. Bánpataki márványból és az Aranyi-hegy amfibolandezitjéből épült. A vár múzeumának zártsága miatt csak kívülről szemlélhettük meg ezt a díszes palotát, mely Hunyadi János és özvegye, Szilágyi Erzsébet révén ismeretes előttünk. Elhaladtunk a vasércben gazdag Ruszka havas nyúlványai mellett. E hegység átlagos magassága 900—1200 m között váltakozik. Legmagasabb a Ruszka 1365 m magas csúcsa. Továbbutazva Felsőtelek község határában megtekintettük az 1964-ben épült, 44 millió m 3 térfogatú Cserna víztározót. A vizet 48 m magas, 220 m hosszú íves betongát tartja vissza. Dévai szállás után továbbutazva az Erdélyi-Érchegységbe értünk. A hegység hossza: 100 km, szélessége 20—50 km. E vulkáni kúpokkal, homokkőtönkökön ülő mészkőszirtekkel koronázott szelíd-erdős középhegységnek aranytermő vidéke szabálytalan négyszöget alkot Aranyosbánya, Zalatna, Nagyág és Karács között. Valaha az Erdélyi-Érchegység volt Európa leggazdagabb aranybányaterülete. Utazás közben ismertetőt kaptunk az egykori aranybányászat lefolyásáról. Nemsokkal Brád után Mihelény községbe értünk. Ennek a településnek a határában a közeljövőben a Fehér-Körös egyik völgyszorulatában víztározót alakítanak ki. A tervezett völgyzárógát 35 m magas, 360 m hosszú lesz, és 44 millió m : ! vizet fognak itt tározni. Brádtól továbbutazva elhaladtunk a Bihar hegység mellett. Ez a hegység Erdély egyik legtekintélyesebb hegytömege. A hegység természeti szépségekben, barlangokban, sziklahasadékokban, ásványi kincsekben bővelkedik. Legmagasabb csúcsa az 1849 m magas Nagy-Bihar. A hegység déli oldalából kiágazó sarokbástya a Gajna nevű hegyorom, magassága 1486 m. Ennek oldalából 980 m magasságban ered a FehérKörös, a Körös rendszer leghosszabb (230 km) és legkiegyensúlyozottabb vízfolyása. Igen szép tájon vezetett át a szerpentinút a 725 m magas hegynyergen. Az út bal oldalán a Vulkán 1257 m magas mészkőcsúcsa jó fényképészeti téma volt (1. kép). Abrudbányára értünk. Itt a közműépítéssel járó forgalomelterelés, a keskeny utcákban megnehezítette közlekedésünket. A város után a 32,5 km hosszú Abrud-patak mellett haladtunk, melynek vize, a zúzdák tört kőiszapja miatt mocskos fehér színű volt. A becsatlakozó Veres-patak vizét pedig a vasgálicos kőhordalék festette vörösre. Topánfalvánál áthaladtunk az Aranyos folyó hídján. A két Aranyos folyóág egyesülése már korábban megtörtént. A Kis-Aranyos 27 km hosszú, az Aranyos 42 km utat tesz meg az egyesülésig. Az Aranyos folyó teljes hossza 162 km, és Vajdaszeg településnél éri el a Marost. Rövid utazás után az Aranyos folyó vizével frissítettük magunkat, miközben dr. Vitális György segítségével két helyen is kavicsanalízist végeztünk (2. kép). Bisztra után Nagylupsába értünk. Itt megtekintettük az ortodox és a fatemplomot, valamint a helytörténeti múzeumot. 1. kép. A Vulkán jura mészkő-szirtje (Obert F. felvétele) Az út és vasút mindvégig az Aranyos völgyében vezetett, kétoldalon sziklafalak között, szép tájakon haladtunk, Aranyosbánya (itt voltunk legközelebb a Gyalui-havasok legmagasabb csúcsához az 1827 m magas Nagyhavashoz), Szolcsva, Podsága, Aklos, Vidaly településeken át. Borrév községtől a Torockó-patak völgyében az azonos nevű ősi bányavároskához kitérőt tettünk. Sajnos az igen híres népviseletből semmit sem láttunk. A község felett uralkodó 1130 m magas, három csúcsú hosszan elnyúló Székelykő hatalmas mészkőszirtje megragadta tekintetünket. Visszatérve a főútra Várfalva, Sinfalva után Mészkő településtől a Tordai-hasadékhoz utaztunk. A Tordai-hasadék úgy keletkezett, hogy a Hesdátpatak őse kimosta a mészkövet, barlangok keletkeztek, majd ezek beszakadtak. A hasadékon át folyik a Hesdát-patak. A szakadék oldalfalait hatalmas sziklatornyok díszítik. A szurdoknak csaknem függőleges és 200 m-ig emelkedő hatalmas sziklafalai vannak. Legmagasabb a 764 m magas Patkós-kő. A hasadék 3 km hosszú, helyenként csak 5—10 m széles. A népmonda szerint úgy keletkezett a hasadék, hogy Szt. László királyunk és serege egyszer megfutott a kunok elől, s mikor már majdnem beérték őket, az Istenhez fohászkodó király kérésére meghasadt a hegy, elválasztva az üldözötteket az üldözőktől. A lópatanyomra emlékeztető kövületeket (Patkós-kő) is az ő lovának tulajdonítják. 2. kép. Az Aranyos folyó völgyében (Gőg I. felvétele) 39
