Hidrológiai tájékoztató, 1988

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Erdelics Barnabás-Jeczkó János: Az üzembehelyezés előtt álló Szabolcsveresmarti-tározó vízminőségének prognosztizálása

2. táblázat A tápvizek mértékadó vízminőségi értékei (1987) P0

3-P [mg/l] Vizsgálati hely Belfő1,0Vizsgált jellemző Tisza, csatorna, Záhony Rétközberencs Oldott oxigén (mg/l) 9,2 7,8 Oxigénfogyasztás (d) (mg/l) 18 43 BOIs (mg/l) 4,1 16,5 0,5 — Oldott anyag (mg/l) 380 700 • pH 7,6 7.8 Ammónium-ion (mg/l) 2,6 6,8 O-foszfát-ion (mg/l) 0,2 3,0 Szerves extrakt (mg/l) 1,8 2,6 Fenol (mg/l) 0,004 0,000 ANA detergens (mg/l) 0,05 0,08 Mangán (mg/l) 0,23 0,38 összes vas (mg/l) 1,12 1,15 5. Szaprobitás ,-S" 1,96 2,21 várnia feletti és Kisvárda alatti szakaszra. A csatorna Kisvárda feletti szakaszának vízminősége általában kielégíti a tűrhető vízminőségi kategória elvárásait. Kisvárdától a csatorna vízminőségét nagyban terheli a városi szennyvíztisztító. Az elfolyó szennyvíz megemeli a csatorna vizének szervesanyag- (2. ábra), ammónia-, nitrát-, foszfát-, mangántartalmát, csökkenti oxigénkoncentrációját (2. ábra), károsítja élővilágát. A víz biokémiai oxigénigénye (BOI

g) gyakorlatilag kétszerese a víz tényleges oxigénkészletének. A víz ásványisótartalma közepes nagyságrendű, szélsőségesen ingadozó. A különleges vízminőség-jelző faktorok közül ki kell emelnünk és rendkívül nagynak kell minősítenünk a víz ammónium-ion koncentrációját (4. ábra). A csaido / tavasszal (1987) 1. Belfő-csatorna: Rétközberencs, 2. Tisza: Záhony; I. osztály: 0—0,1 mgA; n. osztály: 0,1—0,65 mg/l A tápvizek vízminőségi osztályait és a vízhasznosítás lehetőségeit az MI-10 172/3-85. sz. OVH Műszaki Irányelv alapján vizsgáltuk és határoztuk meg: Tisza Záhony Belfő-csatorna Kis- Rétközvárda berencs Biológiai stabilitás Ivóvízellátás Ipari vízellátás Öntözés Halászat Átlagos vízminőség II II II II II II III II II II III II Nri} [mg/l] í 2 /_._. a ——— 4. ábra. A tápvizek NH*^-ion tartalmának változása tavaszi időszakban (1987) 1. Belfő-csatorna: Rétközberencs, 2. Tisza: Záhony; I. osztály: 0—1 mg/l; II. osztály: 1—2,5 mgA torna vizében az ammónium-ion jelentős része — a pH-tól függően — mérgező, szabad NH

3 formájában van jelen a vízben, mely károsítja a befogadó élővilágát. A különböző nitrogénformák egybevetéséből a nitrifikációs folyamatok nagy mértékű gátlására, toxikus anyagok jelenlétére kell következtetnünk. Az ammónium-ion mellett a szervetlen ortofoszfát-ion a vízben az utótobi években nagy mértékű növekedést mutatott. Mennyisége számottevően meghaladja a tűrhető határértéket, éven belül, de szezonálisan is szélsőséges ingadozást mutat (5. ábra). A feltöltés időszakára jellemző legfontosabb vízminőségi paraméterek mértékadó értékeit a 2. táblázatban adjuk közre. A vizsgálati eredményekből látható, hogy a Tisza Záhonynál tiszta, valamennyi vízhasználatra alkalmas. A Belfő-csatorna a tározó előtt (Rétközberencs) biológiailag instabil, halászati hasznosításra alkalmatlan. 3. A felszín alatti vízkészletek minősége a tározó körzetében Vízminőségi laboratóriumunk a talajvíz minőségét a tározó körzetében, több alkalommal ellenőrizte az 1. ábrán feltüntetett helyeken. Az 1987. július 17-én vett vízminták legfontosabb eredményeit a 3. táblázatban tüntettük fel. A vizsgálati eredmények alapján az MI10172/3-85. sz. OVH Műszaki Irányelv kritériumai figyelembevételével a következőket állapíthatjuk meg. A tározó körzetében a talajvízkészlet szerves szenynyezettsége általában kicsi. Kivételt képez ez alól Döge és Tölgyesszeg térsége, ahol a talajvíz szerves szenynyezettsége nagy. A talajvíz minőségében számottevő ingadozás tapasztalható. Á legtöbb helyen nagy a víz szervetlen nitrogén- és foszfortartalma, egyes helyeken (Tölgyesszeg, Kékese) sótartalma. A tározó körzetében levő talajvízkészleték nagy nitrogén- és foszfortartalmukkal károsan befolyásolhatják a tározó vízminőségét, elősegíthetik, gyorsíthatják annak eutrofizációját. Á rétegvízkészlet minősége a tározó körzetében gyakorlatilag tiszta (4. táblázat), helyenként kissé nagy az ammónium-, vas- és mangántartalma. 4. A tározó várható vízminősége, ennek hatása a felszíni és felszín alatti vízkészletek minőségére Felszíni vízkészleteink minőségromlásának egyik legkritikusabb megnyilvánulási formája a vizek szervetlen növényi tápsókínálatának fokozódása (trofitási fok emelkedése), s az ennek következtében beálló eutrofizáció, ami nem más, mint a tápanyagterhelés emelke36