Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - EGYESÜLETI HÍREK, ESEMÉNYEK - Dr. Oertel Nándor: Beszámoló a XXVIII. Hidrobiológus Napokról (1986. október 1-2.)

2. kép. A fúrást mélyítő kézi fúróberendezés megállapítás volt. Határozottan állástfoglal amellett, hogy „redőzésről" nem lehet beszélni, az Alföldön a tavas korszakok folyóvizes korszakokkal váltakoztak [2]. A hévízkút eredményes kiképzésével és a földtani rétegsor összeállításával még nem zárult le teljesen a szakvélemény kérdése. Nopcsa Ferenc Földtani intézeti igazgató 1928. január 16-án kelt levelében Szeged város polgármesterétől kéri a hévízkútra vonatkozó szakvéleményt azzal az indokolással, hogy Sümeghy József osztálygeológust megbízta az artézi kutak kataszterezésével és törvényjavaslatot is tervez, ezért fontos, hogy minden szakvélemény rendelkezésére álljon. Minderről már korábban a pénzügyminiszter is tudomást szerezhetett, mert január 1-én nem az intézetnek, hanem Bethlen István miniszterelnöknek küldte meg a szakvéleményt, s így kapta meg végül is az intézet. Ezek után a Földtani Intézet igazgatóját már csak az érdekli, hogy a város egyáltalán kapott-e szakvéleményt. Az 1928. január 21-i levelére február 3-án válaszolt a polgármester, s ebben közölte, hogy a fúrással kapcsolatos helybeli intézményekhez szakvélemény nem érkezett, azt feltehetően magánszemély kaphatta meg [4]. A szegedi hévízkutat 1928-ban a szolnoki követi, s mindkét kúttal részletesen foglalkozik a Pesti Napló 1928. december 6-i száma. A közlemény szerzője úgy látja, hogy „Horusitzky Henrik Szolnoknak, Szegednek Sümeghy József geológus és Buócz Károly főmérnök adott hévízkutat." (4). Kutatásunk alapján összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szegedi Anna-kút tervezése és megvalósítása számos személy közös munkájának eredménye. Ebben részt vett a város több műszaki szakembere, a fürdő vezetője, a helykijelölésben Sümeghy József, a szakvéleményadásban — amely nem egyezett a város tervével — Pávai Vajna Ferenc. IRODALOM [1] Dobos /.: Szeged első hévizkútja, az Anna-kút. Vízkutatás, 5. 1986. 20—24. [2] Gaál I.: A kincstári alföldi mélyfúrások. Természettudományi Közlöny, Pótfüzet a 60. kötethez. 1. 1928. 52—73. [3] Pávai Vajna F.: A szegedi mélyfúrás jelentősége és tanulságai. Természettudományi Közlöny, 60. 1928. 170—174. [4] Pávai Vajna F. anyag. MÁFI Országos Földtani Adattár. Alt. 2. EGYESÜLETI HlREK, ESEMÉNYEK XXVIII. Hidrobiológus Napok ,Hidrobiológia a vízgazdálkodásban' (1986. október 1—2., Tihany) Több éves kényszerű távollét után a hidrobiológusok hagyományos évi nagyrendezvényüket, a Hidrobiológus Napokat újból Tihanyban, a Balatoni Limnológiai Kutató Intézetben tarthatták. Az átépített vendégház elegáns, mégis családias előadóterme és a társalgó egyaránt kellemes környezetet teremtett az előadások tudományos légköréhez, a néha viharos, de mindig komoly vitákhoz és a baráti légkörű beszélgetésekhez. Mindehhez járult az Intézet vezetősége részéről most is megnyilvánuló baráti fogadtatás. Ezek után még inkább sajnálta és nehezményezte minden résztvevő és szervező, hogy az ez évben érvénybe lépő rendelet két napban limitálta a rendezvény időtartamát. Űgy érezzük, hogy a feszített program ellenére, talán kissé fárasztónak, de mindenképpen sikeresnek volt mondható a rendezvény. Ez nem kis mértékben az előadók érdeme, akik egy pontos óra és a szigorú elnökök közreműködésével példamutatóan precíz, időtartó előadásokkal garantálták a sikeres lebonyolítást. Reméljük, a következő Hidrobiológus Napokat már újra háromnaposra tervezhetjük, ami nemcsak a hagyományokat tekintve, de elsősorban szakmai szempontból lenne kívánatos. Az MHT Limnológiai Szakosztálya, az MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézete és az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága szervezte XXVIII. Hidrobiológus Napok központi témája a „Hidrobiológia a vízgazdálkodásban" volt. A témaválasztás helyességét igazolta a vízgazdálkodás gyakorlatának teljes skálán való felvonulása az elméleti alapozástól a gyakorlati megvalósulásig, a gyakorlati kérdésfeltevéstől az elméleti megoldásig, keresztül a sokszor súlyos metodikai problémákon. Másrészt a témaválasztás révén a kutatás és a gyakorlat 32