Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - EGYESÜLETI HÍREK, ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: Kiállítás a főváros műemlék fürdőiről

WKtKjmiUítR BUmPESTEfl 1. kép. A kiállítás emblémája és a fürdőket bemutató tablók egy részlete Lajos, a Zsigmond és a Mátyás kori pompás fürdőépületekről kizárólag leírásokban kaphat a látogató ismertetést. Az igazi fellendülés a török hódoltsággal kezdődik, amikor a meglevő fürdőket fényűzően kialakított új épületekkel egészítették ki. Ezek építészeti megoldását a kupolás zárt, körös-körül lépcsősen mélyülő medence jellemzi. A központosán elhelyezett medencét öltözőszobák, kádfürdők és egyéb helyiségek vették körül. Ezek a fürdők akkor Buda legnevezetesebb középületei közé tartoztak és a fürdőszokások nagy hatást gyakoroltak a később kialakult magyar fürdőéletre. Az épületek kialakítása és fejlesztése Szokoli és Ali Musztafa pasa nevéhez fűződik, de Arszlán budai pasa neve is szerepel a Király fürdővel kapcsolatban. Török emléket idéz az egykori „Jesil direkli ilidzse", mai Rudas fürdő kupolás és a Rácz fürdő ugyancsak megmaradt 8 szögű medencéje (2. kép). A Király fürdőben megmaradt a medence, a kupola és az egykori épület külső falának egy része. Török feliratos tábla és kupola jelzi a Császár fürdő akkori urait. Miután a lőpormalom épületét, a mai Lukács fürdő elődjét 1864-ban lebontották, így érthető, hogy itt a korábbi évszázadok építészeti emlékei nem maradtak fenn. A török hódoltság megszűnésével és az ország gazdasági megerősödésével párhuzamosan megindult a fürdők fejlődésének „európai" iránya, amely az idegenforgalmat is szolgálta. A 18. században csak a Király fürdőt bővítették és alakították át, amikor a Fő utcai oldal barokk, a Ganz utcai oldal klasszicista stílusban épült fel. 1796-ban a Kőnig család tulajdonába került és innen kapta a Király fürdő nevet. Az átalakítás és bővítés a 19., új fürdők építése pedig a 20. századra esik. A Rudas fürdőhöz klasszicista szárny épült Dankó József 1831—1832. évi tervei alapján, amelyet 1952-ben le kellett bontani. Nem sokkal később, 1879—1896 között eklektikus épületszárnnyal és uszodával bővítették Hofbauer János, Ybl Miklós, Weber Antal és Czigler Győző tervei nyomán. A Rácz fürdő bővítésében előbb Kimnach Lajos (1864—1870 között), majd Ybl Miklós tevékenykedett. 1895-ben az előcsarnokot későeklektikus stílusban átalakították, de ezt a szárnyat a második világháború után ugyancsak le kellett bontani. Átalakítási és toldaléképület tervet készített 1888-ban a Király fürdőről Nóvák Ferenc építőmester. A második világháború során a fürdő erősen megrongálódott és a műemlékvédelmi igényeket kielégítő helyreállítása 1959-ben fejeződött be Pfannl Egon építész munkája nyomán. Jelentősen bővítették a Lukács és a Császár fürdőt is. Ekkor létesült Hild József 1841. évi tervei szerint a reprezentatív gyógyudvar. A Lukács fürdőben a Duna felé néző szárnyat és az akkori Terminus szállót Ray Dezső tervei alapján 1884-ben építik fel. A 20. század első új létesítménye, a Széchenyi fürdő 1909—1913 között épült fel neobarokk stílusban. Czigler Győző műegyetemi tanár és Dvorzsák Ede tervezői munkáját Francsek Imre folytatta, aki az 1927-ben elkészült strandfürdő épületét és a nyitott úszómedencéket tervezte. A bemutatott képanyag túlnyomóan az eredeti berendezési tárgyakra, mint az előcsarnok kupolájának mennyezetét díszítő mozaikokra, a mázas majolika falburkolatokra, az öltöző- és kádfürdő folyosójára helyezi a hangsúlyt (3. kép). A Szabadság híd építése miatt az egykori Sáros fürdőt lebontották 1894-ben és helyette 1912 és 1918 között Stark Izidor, Sebestyén Artúr és Hegedűs Ármin építőművészek terved alapján felépült a Gellért fürdő. Később strandfürdővel és fedett uszodával bővült. A szállodát is magéban foglaló gyógyfürdő a főváros egyik legszebben kiképzett fürdője. Á margitszigeti Palatínus strandfürdő életrehívását a szabadban való fürdés és a sportélet elterjedése segí34