Hidrológiai tájékoztató, 1987

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szentirmai Lászlóné-Petz Rudolf-dr. Scheuer Gyula: A Budapest rózsadombi barlangokkal kapcsolatos vízföldtani vizsgálatok eredményei

h [cm] , flCm'] L['/.] Lpmot [WafJ 1 100 •/. rti gyak. 1 233 hónap ! i 100'/. rrl. gyak. 233 hónap -IJJ-W-ETTM! 100 V. rel gyak 233 hónap 1. ábra. A Velencei-tó és a tározók hóvégi vízállásainak tartóssága (1961—1984) 1. variáció rendszerében szaggatott vonallal jelöltük a Pátkai-tározóból a Velencei-tóba irányuló vízpótló vízeresztések havi gyakoriságát, az oszlopdiagramok az időszak alatt előforduló legnagyobb vízpótlás, havi tömegét jelölik. A 2. ábra az 5. számítási variációra vonatkozik. Mint ahogy a közölt táblázatok és ábrák is szemléltetik, a vízmérleg szimuláció eredményei a különböző vízkormányzási módok hatásainak széles körű elemzését tették lehetővé. Az elemzésekből levont főbb következtetéseket, javaslatokat az alábbiakban foglaljuk össze. A Velencei-tó és tározói vízkormányzásánál többféle megoldás adódik annak függvényében, hogy milyen 1 11 111 IV V VI VII Vili IX X XI XII 2. ábra. Nagyvízi és vízpótló vízeresztések gyakorisága és maximuma a Velencei-tavon (1961—1984) 5. variáció célok motiválják a szabályozást. Ha a biztonságos Velencei-tavi kisvízi szabályozást akarjuk elérni, akkor meg kell emelni a felső és az alsó szabályozási vízszintet egyaránt (pl. 170, illetve 140 cm-,re). A tó és a tározók vízminősége szempontjából a magas tározói vízszinttartás, illetve a kishozamú vízpótlás a kedvező. E két utóbbi követelmény megvalósításában nincs ellentmondás, a Velencei-tó alsó vízszintjének megemelése viszont gyakoribb, nagyobb hozamú vízpótlást, ugyanakkor a magas tározói vízállások tartósságának csökkenését vonja maga után. Az egyértelműnek látszik, hogy a felső vízszint 170 cm-re történő megemelése minden, említett szempont szerint kedvező, tehát annak mielőbbi gyakorlati bevezetését javasoljuk, ha ezt a partvédőművek magassága és, műszaki állapota lehetővé teszi. Ezzel párhuzamosan biztosítani kell „a bukószerű" vízleresztést a tóban és a tározókban [4] a levezetőművek és a csatornák szükséges kapacitásának egyidejű biztosításával. Elsősorban árvízvédelmi szempontból javasolt a dinnyési megkerülő csatorna kiépítése, bővítése. A kisvízi szabályozást még további meggondolások tárgyává kellene tenni. Ehhez javasoljuk újabb variációk kidolgozását, az adatbázis kiszélesítését és finomítását, a vízigények kielégíthetőségének és a vízminőségi transzportfolyamatok vizsgálatát. IRODALOM [1] Bárányi S.: A Velencei-tó hidrológiai jellemzői. VIT1JK1 Tanulmányok és kutatási eredmények, 41. sz. Budapest, 1973. [2] BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Vízgazdálkodási Tanszék: A Velencei-tó. 4. kötet, Budapest, 1973. [3] Csorna J.—Szigyártó Z.: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában. VITUKI, Budapest, 1975. [4] VITUKI: A Velencei-tó és tározói hidrológiai és vízháztartási jellemzőinek meghatározása. Kutatási jelentések (témafelelős: Szabd Gyula). Budapest, 1977—1984. A Budapest rózsadombi barlangokkal kapcsolatos vízföldtani vizsgálatok eredményei SZENTIRMAI LASZLÓNÉ—PETZ RUDOLF—DR. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. Bevezetés A közelmúltban véletlenül megtalált, majd ezt követően feltárt Józsefhegyi-barlang kapcsán, merült fel annak szükségessége az OKTH és a Fővárosi Tanács részéről, hogy a teljes Rózsadombra vonatkozóan készüljön egy átfogó mérnökgeológiai vizsgálat, amely területrészen a már ismert barlangok mellett az építési munkálatok során számos kisebb-nagyobb üreget tártak fel, zavarva és veszélyeztetve az épületek és a bentlakók biztonságát. Ennek a munkának keretében, 21