Hidrológiai tájékoztató, 1987
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szabó Gyula: A Velencei-tó és a tározói vízkészlet-gazdálkodásának vizsgálata vízmérleg szimulációval
A párolgás havi értékeiként a tóra és a két tározóra egyaránt a Velencei-tó korábban — az [1], illetve [4] irodalomban — meghatározott havi párolgási összegeit fogadtuk el. A tározókhoz történt hozzáfolyást az 1961—1970. évekre vonatkozóan a BME Velencei-tavi kiadványából [2] vettük át. A Zámolyi-tározó további adatait a havi vízháztartási mérlegek [4] adták. A Pátkai-tározó esetében az 1971. január—1975. február időszak adatainak meghatározásához a Császárvíz, Kőrakáspuszta vízmérceszelvény vízhozam adatait használtuk, a további évekre pedig ugyancsak az irodalom [4] adatait alkalmaztuk. A Velencei-tó hozzáfolyásadatsorának megállapításakor Bárányi S. adataiból [1] indultunk ki, melyeket szükség szerint módosítottunk a két tározó hozzáfolyás-értékeivel. Az 1.2. fejezetben már említett vízállás-készlet-terület (h—K—F) mátrixot a Velencei-tóra Bárányi S. [1] szerint, a tározókra pedig a KDT VIZIG-től kapott tározóteljesítési görbék alapján alakítottuk ki. 2. Az eredmények értékelése, javaslatok A 24 év hosszúságú adatsorokkal végzett havi vízmérleg szimuláció rendkívül hosszadalmas számításokat igényelt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy hat számítási variációra, variációként 3—3 változatra terveztük elvégezni a vizsgálatot. A számítási algoritmus és a peremfeltételek figyelembevételével számítógépi programot készítettünk, mely lehetővé tette a gyors és részletekre kiterjedő eredményközlést. Az eredményeket (18 eredmény-adatsor, minden egyes tározóegységre, adatsoronként három tényező — hó végi vízállás, -vízkészlet, -vízeresztés 24X12=288 elemű sorozatával) Csorna J. és Szígyártó Z. útmutatása szerint [3] statisztikai vizsgálat alá vettük. A különböző variációk és változatok esetén a Velencei-tavon kialakuló évi kisvizek statisztikai vizsgálati eredményét a 2. táblázatban a nagyvízi vízeresztés, illetve a vízpótlás szempontjából mértékadónak ítélt 5., illetve 2. variáció március, és augusztus havi eredményeinek statisztikai elemzését a 3. táblázatban közöljük. A Velencei-tó vízmérleg szimulációval számított évi LKV adatainak statisztikai vizsgálata 2. táblázat vá r. Statisztikai próbák A normáli s eloszlásfüggvény értékei Variáció Változat ££ ""~ egyönt e_ illeszkedés (cm) lenség tóség valószínűségek (%) 5%-os szinten 1 2 10 90 98 99 1 1 119 18 igen igen igen 77 82 96 142 156 161 1 2 126 12 igen nem igen 97 101 110 141 150 154 1 3 127 11 igen igen igen 101 104 112 141 150 153 2 1 128 19 igen igen igen 84 89 104 153 168 173 2 2 132 14 igen igen igen 98 102 113 150 162 165 2 3 132 14 igen igen igen 100 104 115 150 161 165 3 1 139 20 igen igen igen 93 99 114 164 179 185 3 2 141 15 igen igen igen 106 110 122 161 173 177 3 3 142 15 igen igen igen 107 111 123 161 172 176 4 1 120 18 igen igen igen 78 83 97 143 156 161 4 2 126 12 igen nem igen 98 101 110 140 150 153 4 3 127 11 igen nem igen 101 103 112 140 150 153 5 2 138 10 igen nem nem 5 3 141 7 igen nem nem 6 1 128 19 igen igen igen 83 89 104 153 168 173 6 2 141 11 igen nem nem 6 3 142 9 igen nem nem A nagyvízi leeresztés és a vízpótlás statisztikai jellemzői 3. táblázat Statisztikai próbák Vació na p HóVárható Szórás függetérték (10 3 m 3) lenség (10 3 m 3) illeszegy- kedés öntetű- gamma ség eloszlásra A háromparaméteres gamma eloszlásfüggvény értékei (10 3 m 3) valószínűségek (%) 5%-os szinten, 10 90 98 Megjegyzés: x — a gamma eloszlásra illeszkedés 3,8%-os szinten + — a normális eloszlásra (is) illeszkedik 99 5. III. 2 391 4 492 igen igen igen 0,1 0,01 1,72 7 074 16 844 21 376 2. III. 2 416 3 443 igen igen nem" 0,3 1,4 36 6 540 13 067 15 954 5. VIII. 1 196 1 095 igen igen igen* 23 42 170 2 631 4 300 4 994 2. VIII. 143 527 igen nem nem — — — 315 1 743 2 567 A számszerű eredményeket grafikus feldolgozásokkal egészítettük ki. Ezek közül két ábrát mutatunk be. Az 1. ábrán az 1. számítási variáció eredményéből előállítható hó végi vízállások tartóssági görbéjét láthatjuk, egymás alatt elhelyezve, a Zámolyi-, a Pátkai-tározó, illetve a Velencei-tó esetében. Az 1. ábra jól érzékelteti az egyes változatok (vízkormányzási módok) vízállás tartósságra gyakorolt hatását. A 2. ábra bal, alsó koordináta rendszerében folyamatos vonallal a Velencei-tó havi, nagyvízi vízeresztésének gyakoriságát, oszlopdiagrammal pedig a vizsgált időszakban észlelhető legnagyobb leeresztett víztömeget ábrázoltuk. Az oszlopdiagrammok ferde vonallal jelölt része az észlelt maximumok idején a Pátkai-tározóból a Velencei-tóba átvezetett víz menynyiségét érzékelteti. A 2. ábra jobb felső koordináta 20
