Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - EGYESÜLETI HÍREK, ESEMÉNYEK - Hegedűs Sándor: 30 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Heves megyei Területi Szervezete

A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG Elnöke: Dr. Károlyi Csaba Titkára: Búzás Zsuzsa Tagjai: Boda János Bukovszky András BUVIZIG OVH Csobok Veronika VlZDOK Holló Gyula BUVIZIG Mayer István VITUKI Rausz László BME Dr. Salamin András FTV Budapest, 1986. június. IFJÚSÁGI TANÁCS MÉLYÉPTERV Fővárosi Vízművek „SAJÓ ELEMÉR" PÁLYÁZAT BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG Dr. Károlyi Csaba—Búzás Zsuzsanna 30 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Heves megyei Területi Szervezete Területi Szervezetünk elődje a Magyar Hidrológiai Társaság Egri Csoportja volt, amely 1957. tavaszán alakult. A csoport létrehozásában dr. Papp Ferenc, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem professzora vállalta a vezető szerepet akkor, amikor a vízügyi ágazat fejlesztése, fejlődése országosan is, de kisebb régiókban is nagy lendületet vett. A csoport a Heves megyei Vízmű Vállalatra épült, de a tanácsi szervek, a Megyei Tervező Vállalat és az Égri Tanárképző Főiskola tanszékei, a kórház orvosai, a KÖJÁL, a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal is a tagjai voltak. A csoport megalakításában dr. Salamin Pál, dr. Mosonyi Emil és dr. Papp Szilárd is aktív szervezők voltak és ez nagy visszhangra talált Egerben. Jellemzi ezt az is, hogy az alakuló ülés 200 főt számlált. A csoport kb. 4 évig megfelelően működött. A legjelentősebb megmozdulása 1958-ban volt, amikor „Eger vízellátása" címmel háromnapos ankétot rendezett. Az aktivitásban történő visszaesést az 1962-es újraszervezés állította meg, illeve a szervezet életében ekkor egy újabb fellendülési időszak indult el. Ennek az időszaknak nagy vívmánya volt egy nagyszabású meliorációs ankét, ami az alapja annak a folyamatnak, ami a megyében a melioráció területén máig is tart. Az ankét szellemi irányítója dr. Salamin Pál volt. Az ankét eredményeként alakult meg Egerben egy meliorációs tervező csoport, amely megfelelő színvonalon tervezi, koordinálja a tevékenységet még ma is. Egy újabb megtorpanás után 1971. május 18-án szerveződött meg ismét a csoport. Ezt az is segítette, hogy a korábbi maklári vízhasznosítási társulat Egerbe települt. Feladatköre kitágult a vízrendezési tevékenységi körre is. A megújulást segítette az is, hogy 1970-ben az OVH megszervezte az Északmagyarországi Vízügyi Építő Válllalatot, amely komoly szellemi potenciált adott Egerben. A megújulás irányítója, szervezője Varró István volt. Az újjáalakuláshoz kapcsolódik egy ankét „Eger minőségi vízgazdálkodása" összefoglaló címmel. A kétnapos rendezvényből (20 előadás) többek között olyan előadókat lehet kiemelni, mint dr. Vitális György, dr. Papp Szilárd, dr. Karácsonyi Sándor és Sellyei Gyula. Az eseményről kiadvány jelent meg, ami máig is érvényes megállapításokat tartalmaz. Ekkor 200 körüli taglétszámot mondhatott magáénak a területi szervezet és évenként 4—5 előadást, előadói ülést tudott megszervezni. A munkastílusára bizonyos, szakosodás volt a jellemző. Négy szakosztálynak megfelelő szervezeti tagozódással vízellátás és hidrogeológiai szakosztály, vízgazdálkodási és mezőgazdasági szakosztály, szennyvíz- és közműszakosztály, balneotechnikai szakosztály végezte munkáját. A szakterületi beosztás túl szűknek bizonyult, mert a fentiekből a vízellátás, szennyvízkezelés szakterülete kiemelt volt. A kis szakosztályok szervezése, mozgósítása nehézkes volt. 1977-ben kezdődött egy újabb és talán mondhatni máig tartó fejlődési szakasz a szervezet életében. Rendszeresebbek lettek a rendezvények. A területi szervezet külön szakosztályokra nem tagozódik, hisz az akkori és a mostani vezetőség is azt vallja, hogy eredményesebb munkát lehet további megoszlás,, vagy tagozódás nélkül végezni. Máig sem tartjuk még reálisnak külön ifjúsági csoport működését a területünkön. Munkánk folyamán az együttes, közös munkát valljuk eredményesebbnek. Területi szervezetünk látszólag a megyeszékhelyen levő, de mondhatni, hogy az egész megye vízgazdálkodási ágazatához tartozó vállalatokra, intézményekre, ezen túl a vízgazdálkodással közvetve foglalkozó vagy azt érintő intézményekre és vállalatokra épít, számít. Munkatervünket, munkánk feladatát a megye vízgazdálkodási céljaival összefüggően a tagság munkahelyeinek céljait is figyelembe véve határozzuk meg. Természetes, hogy a szakmai feladatok megoldása, elvégzése elsősorban a munkahelyekhez, míg területi szervezetünkhöz a célok társadalmi bírálata, vitája, támogatása vagy kritikája tartozik. Míg a 30 év első fele a vízellátás, a szennyvízkezelés és a melioráció témájával mondhatni ki is merült, az utóbbi évtizedben ez lényegesen kibővült. Az utóbbi időben a vízellátás továbbra is fontos társadalompolitikai feladat maradt — e téren a víztakarékosság, vízminőség-védelem lépett előtérbe —, de a területi szervezet a mezőgazdasági vízgazdálkodással, az árvízvédelmi fejlesztésekkel, a környezetvédelemmel, a balneotechnikával, a vízrajzi feladatokkal egyaránt foglalkozik. E nagy szakági területeken belül az energiatakárékos vízellátás vagy szennyvízkezelés, a külszíni bányászat és rekultiváció, a bányászkodás és a bányavíz-hasznosítás, a veszélyes hulladékok elhelyezése, vagy az anyag- és energiatakarékosság ágazati feladatai jelentették munkánkat. A 30 évvel ezelőtti kezdet 50—55 fős létszáma az idők folyamán csökkent és nőtt. 1973 körül közel 200 főt számlálhattunk tagjaink sorában. Ez a nagy létszám az Északmagyarországi Vízügyi Építő Vállalat 1975. évi megszűnésével 110 főre esett vissza, és azóta is 100 fő körüli. Tagjainkat elsősorban a Heves megyei Vízmű Vállalat, a Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökségei, az Eger-Tarnavölgyi és Mátraaljai Vízgazdálkodási Társulat, a KEVITERV Egri Irodája, a Társulatok Együttműködési Csoport dolgozóiból szervezzük, de azok a tanácsi, tervező vállalati, kórházi, közegészségügyi dolgozók is segítik munkánkat, akik a vízgazdálkodással öszszefüggő kérdésekkel is foglalkoznak, vagy munkaterületük részben érinti a vízgazdálkodási feladatokat. Jogi tagja területi szervezetünknek a Heves megyei Vízmű Vállalat, az Eger-Tarnavölgyi és a Mátraaljai