Hidrológiai tájékoztató, 1987
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Papp Ferenc: A Bátai szivattyútelep optimális kapacitásának meghatározása
3. változat. A vízfolyások kiépítése a rendezési terveknek megfelelő mederszelvénnyel. Ennél a változatnál minden meliorációs árokrendszer csak átemeléssel vezethető a befogadóba. Szivattyútelepek fejlesztése Fontos feladat a szivattyútelepek megfelelő állapotának, üzemképességének és kapacitásszükségletének biztosítása is. A fejlesztési javaslatok számbavétele során több kérdést részletesen is megvizsgáltunk, rögzítettük azokat a szempontokat, amelyek alapvetően befolyásolhatják a megoldást. Ezeket az alábbiakban foglaljuk össze: — gravitációs kivezetés lehetősége; — telepítési változatok (stabil, mobil); — terepadottságok; — alapozási kérdések (folyóshomok problémák); — üzemeltetés; — indítási lépcsők; — kapacitásszükséglet, illetve bővítés igénye; — meghajtási módok; — küszöbszintek. A felsorolt tényezők elsősorban műszaki paraméterek, amelyhez gazdaságossági vizsgálat is tartozik, valamint egy biztonsági tényező, amely a terület víztelenítésének, illetve maximális elöntésének mértékét adja, az adott paraméterek függvényében. Igen összetett probléma ez, ezért itt nagy szerepe van a tapasztalatoknak. A fejlesztési javaslat összeállítása során törekedtünk a megítéléseink szerinti optimális megoldás kidolgozására. összefoglalás A Sárköz térségi komplex melioráció megvalósulása alapvető fontosságú a térség természeti erőforrásaival való ésszerű gazdálkodás, a termőföld védelme, termelékenységének fokozása, a vízgazdálkodás fejlesztése, illetve a belvízkárok megszüntetése szempontjából. A meliorációs igényeknek megfelelően három változat készült, melyek közül a főművek vonatkozásában a 2. változat ad megfelelő megoldást. Végül is a Lankóczi szivattyútelepnél rekonstrukciót és a mobil teleprész kapacitásának bővítését, Bátán egy 6,5 m : rs új szivattyútelep építését javasoltuk, további 4 m 3/s-os mobil teleprész biztosításával. E változatnál csak a kritikus szakaszon kell mederfenék-süllyesztést, illetve esésnövelést végezni és csupán a Szekszárdi Sédhez tartozó meliorációs árkok vizét kell átemeléssel eljuttatni a befogadóba. Az öblözet két kivezetése közül a Lankóczi szivattyútelepnél rekonstrukció, illetve mobil telepítésű szivatytyúkapacitás bővítése szükséges, így az ottani kapacitás 4 + 1,2 m 3/s lesz. A Bátai szivattyútelep talán a legfontosabb, legkritikusabb pontja az öblözetnek a Szekszárd—Bátai főcsatornával együtt. A régi elöregedett szivattyútelep kiváltása, illetve a nem megfelelő küszöbszintű zsilip helyett új zsilip építése mindenképpen indokolt és sürgős feladat. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a fejlesztésektől eredményt csak a meglevő és a tervezett létesítmények rendszeres fenntartási munkáinak elvégzése esetén várhatunk. A Bátai szivattyútelep optimális kapacitásának meghatározása PAPP FERENC Vízügyi Tervező Vállalat Előzmények A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóságon 1985 I. negyedévében tanulmányterv készült a Sárköz térség komplex meliorációjára. Részletesen foglalkoztak a Szekszárd-Bátai öblözet főművének, a Bátai szivattyútelepnek kapacitás-vizsgálatával is. A rendelkezésre álló mérési eredmények, korábbi hidrológiai tanulmányok, de főként jelentős helyi ismereteik alapján egy olyan új telep megépítését javasolták, mely 6,5 m 3/s stabil és 4,0 m 3/s mobil részből áll. A szivattyútelep optimális kiépítésének meghatározása egy rendkívül összetett probléma, melynek megoldása nem csupán a sík- és dombvidéki vízgyűjtőrészek lefolyási viszonyainak együttes hidrológiai elemzését teszi szükségessé, de elengedhetetlenül fontos a jelenségek valószínűségi alapon és gazdaságossági oldalról történő megközelítése. Szükségesnek tartották, hogy a szivattyútelep beruházási programjának kidolgozását a VIZITERV a kiépítési kapacitásra vonatkozó javaslat felülvizsgálatával kezdje. A vizsgálat alapjai A VIZITERV 1985 II. negyedévében elkészült tanulmánya a Bátai szivattyútelep optimális kiépítési kapacitásával foglalkozik, részletesen vizsgálva a szivattyútelephez tartozó teljes vízgyűjtőterület lefolyási viszonyait is. Önálló öblözetnek tekinti a Kis-Duna 75 km 2-es vízgyűjtőjét, feltételezve, hogy a Lankóczi szivattyútelep és a Sárpilisi tűsgát úgy üzemelnek, hogy többletvízzel nem terhelik, de átvezetéssel sem tehermentesítik a Bátai telepet. A vizsgálati időtartam, melyen belül a főművek ellátják eredeti feladataikat: 50 év. Ez alatt az 50 év alatt — a vizsgálat feltételezése szerint — bekövetkezik négy olyan hidrológiai esemény, melynek valószínűsége 10%-os és egyetlen olyan, melynek valószínűsége 2%-os. A mértékadó hidrológiai események kiválasztásához elemezték: — az önállóan jelentkező hóolvadás jelenségét, — a síkvidéki belvíz és a dombvidékekről lezúduló nagycsapadék egybeesését, valamint — a síkvidéki belvíz, a dombvidéki nagycsapadék és a dunai árhullám által okozott fakadóvizek együttes előfordulását. összesen 9 lehetséges változat közül választották ki azt az eseménysorozatot, mely az 50 éves vizsgálati időtartam alatt a legnagyobb belvízkárt okozza. A részletes lefolyás-vizsgálatokból azt is meg lehetett állapítani, hogy ez a kár mennyivel csökkenthető a különböző kapacitásra kiépített főművek (szivattyútelep, mederhálózat) segítségével. Végezetül össze kellett hasonlítani az elhárított kár nagyságát az ahhoz szükséges beruházás és az üzemelés egy konkrét időpontra vetített költségeivel, és így kiválasztható volt a leggazdaságosabb kiépítés. Eredmények A hidrológiai és hidraulikai vizsgálatok során számos olyan részeredmény született, melyet össze lehetett hasonlítani a területről származó konkrét mérési eredmé-
