Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Szerdahelyi István: Olajtartalmú szennyvizek és iszapok kezelése és elhelyezése

8. A Vízkészlet-gazdálkodási Atlasz összeállítása A programcsomag segítségével kialakított atlasz tematikája a vízkészlet-gazdálkodás számszerűsíthető területi adatain alapul. Az atlaszlapok a következőket tartalmazzák: — Felületkartogram egyenletes osztásközzel, 7 osztállyal az abszolút adatokra vonatkoztatva (1. ábra). Ipar i <j í z i q f# n x — Jelkartogram egyenletes osztásközzel, 7 osztállyal az adatok országos adathoz viszonyított arányára vonatkoztatva. — Értékegységjel-ábrázolás az egységnyi területre jutó abszolút adatokra vonatkoztatva. — Kartodiagram az egységnyi területre jutó abszolút adatokra vonatkoztatva, az 1979—82. közti négy év során bekövetkezett változások bemutatására (2. ábra). a tmlr 2. ábra. A számítógéppel kidolgozott Vízkészlet-gazdálkodási Atlaszban szereplő kartodiagram Olajtartalmú szennyvizek és iszapok kezelése és elhelyezése* SZERDAHELYI ISTVÁN Tatabányai Szénbányák Asványelőkészítési és Vízkezelési Fővállalkozása, Tatabánya Az olajos szennyvizek tisztításának problémája nem újkeletű, dé"a szennyeződések gyakorisága, azok mértéke és a befogadók elszennyeződésének veszélye miatt elsőrendű ipari szennyvíztisztítási kérdéssé lépett elő. Az olajos szennyvizek keletkezésük szerint két nagy csoportra oszthatók. Kőolajbányák és -feldolgozó üzemek szennyvize, valamint olajjal foglalkozó gyárak, üzemek szennyvize. A tisztítási technológiák a keletkezési hely függvényében változnak, de természetesen nem lehet éles határvonalat húzni az egyes műtárgyak alkalmazási területei között. Legnagyobb nehézséget a vízben finoman diszpergált anyagok okozzák, ugyanis az ilyen állapotban levő olajat csak az emulzió megszüntetésével lehet eltávolítani. Az emulzió bontására legegyszerűbb eljárásnak a szűrés mutatkozik, de megoldható kémiai és elektromos módszerekkel is. Az előbbi az elektrokémiai potenciálcsökkentést biztosítja, az utóbbi azon alapul, hogy az elektromos tér hatására elmozduló olajcseppek a katódon, illetve közelében találkoznak és összefolynak. Az olajos szennyvizek tisztítása a mai ismereteink szerint történhet mechanikai, fizikai, kémiai, biológiai eljárásokkal. Mechanikai eljárások az ülepíthető, felúsztatható, szűrhető és flotálással elválasztható szilárd lebegőanyagok és olajok eltávolítását biztosítják. Egy • Az MHT 1986. évi Diplomaterv pályázatán főiskolai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. erre alkalmas műtárgy, pl.: a homokfogóval összeépített hosszanti átfolyású olajfogó berendezés. A szűrőket olajos szennyvizek tisztításánál nem a klasszikus értelemben vett szűrési elvek alapján alkalmazzák, hanem anyaguk abszorpciós tulajdonságait használják ki. A fizikai-kémiai eljárásoknál a szennyezések eltávolítására kémiai segédanyagokat használnak. Ezeket az eljárásokat általában, a mechanikai kezelés után alkalmazzák. Ilyenek pl. a semlegesítés, derítés, abszorbeálás, extrahálás. A biológiai eljárások éözül az eleveniszapos és csepegtetőtestes szennyvíztisztítás, valamint a tározótavak alkalmazása jöhet számításba. A kőolajbányáknál általában nagyméretű tartályokba emelik az olaj—víz keveréket, ahol a két fázis elválik egymástól sűrűségkülönbségük révén. Az elválást melegítéssel elő lehet segíteni, illetve meg lehet gyorsítani. Az elválás azonban nem teljes, éppen ezért olajfogóra vagy földmedencébe vezetik az olajos vizet. A fúrólyuk faláról származó homok—agyagszemcsék eltávolítására célszerű homokfogót—ülepítőt is betervezni. A. homokfogók alkalmasak 0,1—0,2 mm átmérőjűnél nagyobb különálló szemcsékből álló, nehezen vagy egyáltalán nem flokkulálódó anyagok eltávolítására. A mechanikai olajfogó hatásfokának növelése céljából célszerű 45°-os hajlásszögben, kb. 10 cm távolságba lemezeket beépíteni. Céljuk az olajcseppek felúszási útjának a lemezek távolságára való csökkentése. A gyakorlat 13