Hidrológiai tájékoztató, 1986

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Bodnár Judit-Obert Ferenc-Véha Jenő Endre: Alföldi rétegvizek komplex vízkezelése

1. táblázat A kezelendő víz jellemzői Vízminőségi KÖJÁL OKI paraméterek mérések mérések pH 7,42 8,00 7,50 7,02 7,24 ossz. keménység nk° 10,40 11,78 10,60 10,40 12,40 vas (III) mg/l 0,60 0,66 0,44 0,40 1,36 mangán (II) mg/l 0,08 0,10 1,28 0,00 0,05 KOIps mg/l 15,10 27,79 34,50 14,50 13,60 ammónia mg/l 2,80 3,09 2,50 2,90 nyom arzén (III), (V) mg/l 0,18 0,22 0,24 — — nitrit mg/l 0,00 0,00 0,07 0,00 0,00 nitrát mg/l 0,00 0,00 1,28 0,00 0,00 Szabad C0 2 14,57 — 57,50 — — összes CH 5 Nl/m 3 140,14 — 123,00 — — Baktériumszám db/ml 37 °C-on 12,00 — 240,00 0,00 — 20 °C-on 32,00 — 720,00 0,00 — hőmérséklet °C 37,00 — Nem szerepel a táblázatban a Hg (II), a Cu (II) és a Cd (II) ionok koncentrációja, mely a mért adatok bi­zonytalanságából fakad, de együttes jelenlétük ténye indokolja az eltávolításukkal kapcsolatos eljárások vizsgálatát. Az eljárások áttekintése A vas (II) és a mangán (II) eltávolítására egyik is­mert megoldás a levegővel történő oxidáció az ún. FERMASICC eljárás, mely a vízben jól oldódó kétér­tékű ionokat oldhatatlan háromértékű formába alakít­ja át, ezt követően ezek az anyagok kiszűrhetők. Az üzemeltetést az évente egyszeri vagy kedvezőtlen eset­ben kétszeri szűrőtöltetcsere igény drágítja, valamint a kontakt szűrést a vas-hidroxid és a mangán-hidroxid szegregálódása veszélyezteti. Előnye az automatikus üzemmód. Az eltávolítás másik lehetősége káliumpermanganát­tal történő oxidáció, melynek során semleges vagy lú­gos közegben mangánoxid oldhatatlan csapadék kelet­kezik. CIRCOJET gyorsderítő és szűrő alkalmazása esetén az eljárás káliumpermanganát adagolásra korlátozódik. A lebegő iszapfüggönyben kialakuló Mn0 2 katalizálja az oxidációs reakciókat, így pl. a Mn (II), a Fe (II) és az As (III) ionok oxidációját is. Nincs szükség töltetcseré­re csak mintegy öt évente. Az arzén eltávolítási lehetőségek közül legelterjed­tebb a vas (Il)-kloriddal, vagy alumínium (Ill)-szulfát­tal történő derítés és szűrés, amennyiben az arzén­ionok a legnagyobb oxidációsfokban, azaz arzenál (V) formában vannak jelen, és a tisztítandó víz kémhatása enyhén lúgos. A hagyományos derítés és kontakt szűrés helyett a koagulációs szűrőkkel jobb hatásfok és biz­tosabb üzemmód érhető el [1]. Ha igen kicsi szervesanyag, vas (II) és mangán (II) tartalmú víz arzénmentesítését kell megoldani, akkor az irodalom vasszulfid tartalmú szűrőközegben történő átvezetést javasol [2]. Ismeretesek adatok [3] biológiai úton történő arzén eltávolítására, mely elsősorban nagy arzéntartalmú szennyvizekre nyújt megoldást. Az ammónia szelektív eltávolítására ismert eljárások egyike az ioncsere, mely klinoptilolitot tartalmazó zeo­littal oldható meg [4, 5]. Alternatív lehetőség mestersé­ges zeolit alkalmazása, mely öt-tízszeres kapacitás­értékeket mutat, nagy beszerzési árát kisebb üzemel­tetési költsége kompenzálhatja. Intenzív levegőárammal történő átbuborékoltatás enyhén lúgos közegben (megnövekedett parciális nyo­más eredményeként), törésponti klórozás és a bioló­giai módszerek, így a nitrifikáció a szóbajövő alkal­mazható alternatívák közé tartoznak. A nehézfémionok eltávolítása ioncserével oldható meg. Az ioncserélő kapacitásától és a víz szennyezett­ségétől függően a töltet élettartama, illetve a regene­rálás gyakorisága rendkívül szélsőségesen változik, hát­ránya az ioncserélők szervesanyaggal szembeni érzé­kenysége. A biológiai (alga) nehézfémeltávolítás az ar­zénnel megegyező esetben ajánlatos. Aktív szén alkalmazása nemcsak a nehézfémnyomok eltávolítását célozza, hanem a derítés után is meg­maradó huminanvagok megkötését [6, 7, 0]. Az adszor­beálódott nehézíemionok az aktívszén oszlop vissza­öblítésével egyidőben deszorbeálhatók. Javasolt technológiai megoldás Kistelepülések, kislétesítmények vízellátását kell megoldani, ugyanakkor a regionális vízmű beruházási költségei milliárdosak, így olyan komplex megoldást kell keresni, mely a víz vas-, mangán- és arzéntartal­mát erősen redukálja, ammóniatartalmát mérsékli, a huminanyagokat, a nyomokban jelenlevő nehézféme­ket, a víz kellemetlen íz- és szagrontó alkotóit elimi­nálja és magában foglalja a víz fertőtlenítését is. A javasolt eljárás vázlatos rajzát az 1. ábra szem­lélteti. A vázolt berendezésben alkalmazott eljárás a követ­kező: A tisztításra kerülő, már gázmentesített és nyo­másfokozott vizet a vízbevezetőn juttatjuk az elővegy­szerezőbe, ahol a vízkémiai paraméterektől függően zeolitszuszpenziót (szemcseméret 0,3—0,6 mm), kálium­permanganát és vasklorid vizes oldatát adagolunk kézi, vagy automatikus megoldásban. Az így elővegyszerezett víz a vízbevezetőn át jut a csőkoagulátorba, ahol a kívánt tartózkodási idő bizto­sítható. 7 1. ábra. A javasolt eljárás vázlatos rajza 1. Gyorsderítő, 2. Homokszűrő, 3. Aktívszén szűrő, 4. Ion­cserélő, 5. Vízgyűjtőtartály, 8. Csőkoagulátor, 7. Csővezeték, R—11. Csővezeték és vízszintszabályozó, 12—13. Csővezeték, 14. Segédderítő csatlakozó, 15. Fertőtlenítő, 16. Fogyasztói ve­zetékcsatlakozó, 17. Elővegyszerező, 18. víz bevezető. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom