Hidrológiai tájékoztató, 1986

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kiss Klára: Vízkutatás Petőházán

Petöháza 5 /OBmLÁ 3 5Um) (Mm) (*<2m) 11 > (13i. ím) Fertoszentmiklós ebben a fúrásban vizsgálták ki először eredményesen. A szitaminták, a magminták, valamint a karotázsmérések figyelembevételével az alábbi rétegsort határozták meg: 60,00 m-ig holocén-pleisztocén iszapos agyagrétegeket; 1175,00 m-ig felsőpannóniai iszapos agyag, agyag, iszapos homok, homok, iszapos agyagmárga, agyagmárga rétegeket; 1506,00 m-ig alsópannoniai iszapos agyagmárga, agyagmárga, jelentéktelen vastagságban iszapos agyag, iszapos homok, illetve homokrétegeket. A szakaszos magvétellel nyert minták alapján leírt földtani rétegsor és a karotázsmérés eredményeinek összevetésével határozták meg a víztermelésre alkalmas rétegeket, amelyeket azután jet perforálással nyitottak meg. 70 2 + 1. ábra. A petőházi fúrások helyszínrajza A tárgyalt területen a lesüllyedt medencét kitöltő üledékes kőzetek miocén koriak, de a medence egyes pontjain még üledékhézaggal is számolhatunk. Ez egyaránt vonatkozik a miocén és a pannóniai üledékes kőzetekre, amelyek horizontális irányban nem mindenütt találhatók. A Kisalföld medencéjét feltöltő üledékes kőzetek kora: pleisztocén, levantei, pannóniai, helyenként miocén kori. Közvetlen a kristályos röghegység peremén általában a pannóniai rétegösszlet hiányzik. A medence egyes pontjain viszont — ahol a pannóniai rétegösszlet vastagsága eléri az 1500—2000 m-t — a miocén rétegek hiányozhatnak vagy csak nagyon vékony kifejlődésben mutatkoznak. A gyakori tapasztalatok azt mutatják, hogy a felsorolt medenceüledékek közül vízfeltárás szempontjából csak a negyedidőszaki és a felsőpannóniai rétegösszlet vehető számításba. Petőházán vízkutatási céllal mélyült fúrásokról már az 1906. évtől vannak ismereteink. Ezek azonban — a mai követelményekhez képest — kevés, hiányos, megbízhatatlan adatot szolgáltatnak. Annyi azonban bizonyos, hogy a kis mélységű fúrások negyedidőszaki képződményeket harántoltak, ahonnan 14—15 °C hőmérsékletű feltörő vizet kaptak. Az első, nagyobb mélységű — mind földtani, mind vízföldtani adatait tekintve megbízható — fúrást az 1956. évben a Kaposvári Mélyfúró Vállalat mélyítette. Erről és az ezt követő fúrásokról már szakszerű rétegleírások, földtani kormeghatározások, vízföldtani, műszaki és a fúrásra vonatkozó egyéb adatok pontos rögzítése megtörtént. Ezek vízföldtani napló formájában a kivitelező vállalatnál és a Magyar Állami Földtani Intézet Adattárában találhatók. Külön említést érdemel az 1970. évben mélyített szerkezetkutató fúrás, amely az 1506,0 m-es talpmélységével ezideig a legmélyebb fúrás Petőházán, s amelyben itt először harántoltak alsópannoniai rétegeket. Ez a fúrás mélyült elsőként szakaszos magvétellel (a magminták részletes vizsgálatát a BÁKI Petrográíiai osztálya végezte el). Ebben történtek először részletes geofizikai mérések, korszerű műszeres vizsgálatok, a vett vízmintákból nemcsak az OKI, hanem a KÖJÁL által készített kémiai elemzések, kútvizsgálati jelentés. Nem utolsósorban a felsőpannóniai rétegek alsó szakaszát mélység [m] 0 50 100 150 56 72 64 165 174 ieo' O.. ; •. :O - o ' o szűrők helye [mj -1 0,00 73,00 02,00 166,00 174,00 7E3 -3 EZ] 2. ábra. Petőháza község földtani felépítésének elvi szelvénye 1. Agyag, 2. Iszapos agyag, homokos agyag, 3. Homok, vízadó homokréteg, 4. Iszapos homok, 5. Agyagmárga. A víztermelésre feltárt szakaszok (m-ben): 820,0— 828,0 836,0— 848,0 852,0— 857,0 860,0— 887,0 978,0—1020,0 1030,0—1070,0 1100,0—1112,0 1122,0—1128,0 homok homok homok homok homok apró és középszemcsés homok homok homok A nyugalmi víszint: +3,9 m. 23