Hidrológiai tájékoztató, 1986

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Thoma Frigyes: A párolgáscsökkentés gazdaságossága

becslés alapján kb. 0,05—0,15 határok között változhat, a kivitelezési munka minőségétől és az időjárási viszonyoktól függően). A víztározó felülete egy m

2-ének párolgási vesztesége E Dm = 100

0 (m) (3) ha E = a szabad vízfelszín évi átlagos párolgása (mm). A párolgáscsökkentő berendezés körülbelüli élettartamának ismeretében, éves viszonylatban a m!-enkénti fajlagos beruházási költség nagyságára a következő összefüggés érvényes c = —— • r • (1 + fi) (4) í/(bcr.) ahol C = a párolgáscsökkentő berendezés egy m

2-ének előállítására és elhelyezésére fordított összes beruházási költség (Ft/m

2); Vibcr.) = a berendezés előrelátható élettartama (év); r = a párolgáscsökkentő berendezés hatékonysága (0—1,0-ig, amikor is az 1,00 100%-os hatást jelent); fi = a fenntartási költségek tényezője (műanyag lencsék ill. tömör gömbök, tutaj szerkezet vagy bójákkal alátámasztott vékony lemez esetén 0,02—0,05; vegyszerek esetén gyakori utánszórás miatt elérheti a 0,5— 0,7 értéket is). A „C" összes beruházási költség abban az esetben csökkenthető, ha mód nyílik a kérdéses helyszínen található nyersanyagok felhasználására. Különleges anyagok (pl. alumínium lemezek ..". stb.) alkalmazása a lehetőséghez képest kerülendő vagy a minimumra szólítandó, mivel a műtárgy földrajzi fekvésétől függően az anyagszállítási költségek a kivitel összegét számottevően növelik meg. A párolgáscsökkentő anyagok alkalmasságát, csökkentő hatásukon kívül a legnagyobb mértékben az élettartamuk befolyásolja. Kemikáliák esetén, minthogy ezek önmaguk is lassan párolognak, az alkalmazhatóság bizonyos esetekben egy évnél nem nagyobb. Belül üres műanyag lencsék ill. tömör műanyag gömbök esetében az élettartam lényegesen nagyobb. Az úszó szerkezetek mint például a habszivacsok ... stb. élettartama, csekély fenntartási munkák elvégzése mellett, már a 10—15 évet is elérheti. Persze az éghajlati katasztrófák ezt az időt csökkenthetik. A (2), (3) és (4) összefüggéseknek az (1) feltételi egyenletbe való behelyesesítése révén felírható a párolgás elleni védekezés gazdaságos feltételét elég hűen tükröző -^^(l+a)-^"^-^--•(!+/?) (5) kifejtett alakja. Ez tehát magában foglalja az összes számottevő szabályozó tényezőt. Következtetések Ebből az 5-ös feltételi egyenletből az alábbi következtetések vonhatók le; 1. A drágábban előreteremtett és tárolt vizet érdemesebb és gazdaságosabb párolgáscsökkentő berendezéssel ellátni, mint az olcsóbban beszerzett, illetve tárolt vizet. 2. Minél tartósabb anyagból készül a párolgáscsökkentő berendezés, annál nagyobb a párolgáscsökkentés létjogosultsága. 3. A párolgáscsökkentés főleg olyan vidéken indokolt, ahol tetemes (1000 mm-nél nagyobb) az évi párolgás. 4. A párolgáscsökkentő berendezés annál gazdaságosabb, minél jobban megközelíti az alkalmazott módszer hatásfoka az 1-et. Az elmondottak során nyert matematikai formula pusztán anyagárakat, építési és fenntartási költségeket tartalmaz. Tegyük fel azonban, hogy egy település közelében levő vízfolyásra épült (kisebb zárógátas) tározóról van szó. Az időközben megnövekedett lélekszám miatt a tározó kapacitása pedig már nem elég. Ily módon más lehetőség nincs, mint a meglevő vízkészlet párolgás elleni védelme (trópuson lévén szó e problémáról), mivel egy újabb tározó építésére nincs mód. Nos ekkor jelenik meg az az életet jelentő víztöbblet, ami pénzben ki sem fejezhető, s amit a fent bemutatott számítás természetesen nem tükrözhet. IRODALOM [1] Bijleveld, I. G.: Control of evapontion írom Australian reservoirs. International Asbeston-Cement Ileview, 1961. 35— 36. [2] Brown, B. C.—Ford, N. I. C.: A study of evaporation control for water storage using plastic mesh in conjunction with cetyl alcohol. Plastics in agriculture, 5-th International Colloquium, Bp., 5—10 June 1972. Vol. 2, 922—928. [3] Cluff, C. Brent: On stock tanks, revervoirs, Progressive agriculture in Arizona, College of Agriculture. University of Arizona, Tucson, Arizona, Vol. XIX. No. 2, March—April 1967. 4—5. [4] Cooley, K. R.—Myers, L. E.: Evaporation reduction with reflective covers. Journal of the Irrigation and Drainage Div., ASCE, Vol. 99., No IR3, Proc. Paper 9982, Sept. 1973. 353—363. [5] Cenet, E.—Rohner, R.: Reduction de l'évaporation par le recouvrement de la surface de l'eau á' i'aide de pertes plastique. L'eau, Paris, Francé, Vol. 48., No 12., 1961. 348.-352. [6] Mahmoud, T. A.—Bashi, N. K.: Expanded Polystryne as Evaporation Suppressors. Journal of the Irrigation and Drainage Div., ASCE, Vol. 106 No IR3, Proc. Paper 15689, Sept. 1980. 163.—173. [7] Mansfield, W. W.: Summary of field trials on the use of cetyl alcohol to restrict evaporation from open storages during the season 1954—55., C.S.I.R.O. Division of Industrial Chemistry, Raport No. 704. Melburne, Australia, 1955. [8J Myers, E. L.—Frasier, W. G.: Evaporation reduction with iloating granuler materials. Journal of the Irrigation and Drainage Div., ASCE, Vol. 96. No. IR4, Proc. Paper 7741, Dec. 1970. 425—436. [9] Rao, G. G. S. N.—et al.: Wind regime and evaporative demand as infuenced by shelterbelts. Időjárás, — Vol. 87. No. 1., Jan.—Febr. 1983. Bp. 14—21. [10] Thoma, A. F.: Párolgástani modellkísérletek. Hidrológiai Tájékoztató, Bp., November 1967. 34—41. [11] Thoma, A. F.: Model Tests with thin sheets to reduce Evaporation. Journal of the Irrigation and Drainage Div., ASCE, Vol. 99. No IR2, Proc. Paper 9779, June 1973. 117—131. [12] Werner, J.—Hagedorn, H.—Schweter, J.: Erprobung schwimmender Kunststoffkörper zur Verringerung von Algenwuchs und Verdunstung offener Wasser-flachen. DVGW—Mitt., Sonderheft Wasser No. 101, 1978. 109—127. 20