Hidrológiai tájékoztató, 1985

MEGEMLÉKEZÉS - Hrenkó Pál: A szenci Collegium Oeconomicumból és a tatai Studium Cameraticumból kikerült geometrák, hidraulák

Farkas János (borsai): 1769—1771. Bihar megyében, majd Békés megyében dolgozott, 1806—1812 között számos térképe készült a Fehér-Körös, Gyula, Doboz és Sarkad vidékéről. Felkis Antal: 1769—1771. Esztergom megye szolgálatában dolgozott 1777—1791 között. 1778-ban Óbudát mérte fel, 1798-ban Torna és Sajóvámos uradalmak igazgatójaként Csongrád megyében készített térképeket. Fiedler János Mihály (kassai): 1766—1769. Mint a geometriában jeles ifjút a rektor külföldi erdészeti tanulmányútra javasolta, amit a királynő elfogadott. Freidhoffer Antal (v. Steinbruk) 1764—1766. A kamarai erdőuradalomban (Hradek) végzett gyakorlat után kamarai szolgálatba ált. 1811-ig számvevőségi tanácsos volt. Földmérést végzett Battonyán és a Zarándi-uradalomban. Freidhoffer Ferenc: 1764—1766. Antalnak öccse. Katonai pályára ment, 1773-ban lovassági tisztként elkészítette a Szeged és Belgrád közötti Tisza—Duna hajózási térképet. Freidhoffer József: 1764—1766. Antalnak öccse. Kamarai szolgálatban dolgozott: a Felső-Tisza vidékén felmért, kamarai építési és gazdálkodási terveket készített, ellenőrzött és hitelesített. Kamarai igazgató földmérő lett, legkésőbbi munkája 1801-ből ismert. Gannay János: 1774—1776. Horvát alapítványos volt, a Száva szabályozásában, Pozsega és Eszék környékén (1789) dolgozott mint megyei földmérő. Kleinwachter Emmanuel: 1774—1776. Talán ő mérte fel a Szolnok megyei Alcsipusztát 1815-ben. Klohomer (Klohammer) János: 1771—1774. Apja után 1757-ben ő is magyar nemességet kapott. Kezdettől a kamara szolgálatába állt. 1785-ben a Heppe-féle országos folyófelmérési szervezetben a Hajózási Igazgatóságban Heppe Szaniszló segédjéül vette maga mellé. 1788-ben kamarai hidraula, 1790-ben jegyző a Hajózási osztálynál, majd segédtiszt a Hajózási és Építési Igazgatóságon. 1816-ban a Bácsi Kamarai kerület vezető geometrája, 1822-ben az eszéki vegyesbizottsági ülésen a kamara kiküldöttje, 1825-ben aranyérmet kap nyugalomba vonulásakor. A Dunán, Dráván, Száván térképezett, szabályozási és építési terveket készített, ellenőrzött, keresztmetszet-felmérést végzett. Knezik (Kniezsik) Imre: 1767—1769. Abaúj megye földmérője lett, 1784—1788 körül készített térképeket. Az 1785-ös Heppe-féle országos folyófelmérésben megyéjében tevékenykedett. L.aáb (Láb) Gáspár: 1764—1766. 1769. augusztus 29-én kelt oklevele fennmaradt. Moson megye első földmérője 1777—1822 között, kivéve 1786—1790-et amikor lemondott. 1782-től több mint 60 térképe maradt fenn. A Duna árvízvédelmén,.a Fertő és Hanság szabályozásán és útépítéseken dolgozott. Libay József István: 1766—1769. 1779-ből tervrajzai, 1788-ból az egész Duna és Vág mentéről festményszerű díszes térképei vannak, 1794-ben Balla Antal térképéből másolta ki a Fejér megyei részt. Marolt (Maroldt) Antal: 1764—1766. Máramarosból maradt fenn térképe a bocskói kamarai uradalom szép hegyrajzával. Mattyasovszky József: 1774—1776. Szepes megye földmérője lett, 1781-ben megrajzolta a megye miniatűr térképét, 1782-ben a vörösklastromi kamalduli kolostor és park helyszínrajzát. Az 1785-ös Heppeféle országos folyófelmérésben megyéjében tevékenykedett. 1807-ig néhány úrbéri térképe és útterve is készült. Milecz (Miletz) György: 1764—1766. Kamarai mérnök lett. Gyakornokként a hradek-lykavai erdőuradalomban térképezett. Felmért a Fekete-Tisza körösmezői szakaszán, térképeket másolt, kamarai építményeket tervezett. A magyarországi folyami sószállításról 1773-ban készített különleges szemléltető térképet. A máramarosi kerületben szigeti bányakapitány, majd a sóbányafelügyelőség főigazgatója lett. Milecz (Miletz) Imre: 1764—1766. Györgynek bátyja. A legjobbak egyike, már gyakornokként rajzolta a futaki katonai raktár helyszínrajzát, a hradeklykavai erdőuradalom felmérésében pedig már kamarai mérnök volt. Bácskában, Borsodban és a Felvidéken készített térképeket, műszaki terveket. Sóvárott bányaigazgató lett. Mogyoróssy (Magyarossy) Antal: 1766—1769. 1823-ig kamarai szolgálatban állt, építészeti terveken dolgozott (pl. Szene, Püspökfürdő). 1773-ban Bökönyt (Szabolcs m.) rajzolta meg, Braunnal közösen pedig Temes megye térképét. Ncdeczky Pál: Tatán tanult. Kamrai szolgálatba állt, az 1790-es évekből több tucatnyi térképe maradt fenn Bihar megyéből. Nozdroviczky Miklós?: Kamarai és Temes megyei földmérő volt. 1783-ban a csákovai kaszárnya helyszínrajzát, Óarad környékén pedig térképet készített. Pethő Jakab (esztergomi): 1771—1774. Baranyából (Rózsafa—Szentdénes) egy csatorna-terve maradt fenn. Pongrácz Ignác: 1771—1774. Kamarai mérnökként 1784től úrbéri térképeket készített az Arad megyei modenai kamarauradalomban, majd a horvátországi részeken vezető hidraulaként dolgozott Zágráb és Varasd környékén útépítésen, valamint a Dráva és Száva szabályozásában, a hajózás biztosításában. 1804-ig készített térképeket. Prusenszky Pál (dadi): Tatán tanult. Ugyanott dolgozott, a II. József-féle kataszteri felmérés ellenőreként és úrbéri munkákban. Az 1790-es évekből IPl ^ -"V./J \!i.\\S 11 wasSmm? ' WT;I?ví;kbiw ; H HK • Cc,' •I TSTEG.NON t A ^HKy/TZ W

u _ 'fi f V ' . . ; • 1. kép. Pethő Jakab tanulmányi térképe 1773-ból (Orsz. Levéltár) 11