Hidrológiai tájékoztató, 1985

MEGEMLÉKEZÉS - Takács Lajos: A Körös-völgy vízgazdálkodásának 150 éve

vizek az alsóbb szakaszokon fokozták a kiöntések veszélyét, zavarták a munkák végzését. A Hármas-Körösön az átvágásokat az 1855. évi kisvíz szintjében 4 öl (7,58 m), a Kettős-Körösnél 3 öl (5,68 m) szélességben ásták ki. A kikerülő földből töltést építettek. Ezek egymástoli távolságát a Hármas-Körösön 150 öl-ben (284 m), a Kettős-Körösön 100 öl-ben (189,6 m) határozták meg. A Berettyó kiágazásait elzárták, alsó szakaszának nyomvonalát megváltoztatták. A Berettyót kizárták a 45 000 ha kiterjedésű Nagy-Sárrét-ből és részére Kismarja és Szalárd között 14,5 Ion, Bakonszeg és Szeghalom között 20 km hosszban új medret ástak. 1866-ban már az új mederben folyt a Berettyó. A Sebes-Körös szabályozását 1859—83 között végezték több ütemben. A folyót a 30 000 ha területű Kis-Sárréten vezették keresztül egy 40,8 km hosszúságú új csatornában, amely egyben a mocsár lecsapolását is szolgálta. (1878—83 között töltések nélkül folyt keresztül a SebesKörös a Kis-Sárréten.) A csatorna medre 3 öl szélességgel és 1000 m-enként 27 cm eséssel készült. Nehézséget jelentett a kotus talajból való töltésépítés. A Fehér-Körösre" vonatkozó Bodoky-léle tervet a nagyváradi helytartótanács megváltoztatta. Az 1855. évi árvíz ugyanis Gyulát rombadöntötte. A városon átfolyó Körös megfelelő töltésezését csak nehezen lehetett volna a belterületen megvalósítnai, ezért a Fehér-Köröst a városon kívül ásott 19 km hosszú csatornában vezették Békésig. A mederásás munkái 1855—57 között elkészültek, 1858-ban a töltésépítés is befejeződött. A nagy csatornát 1858 elején nyitották meg. A Fekete-Körös alsó szakaszára tervezett átmetszéséket elhagyták és a folyót 1874-ben a Szanazugnál a Fehér-Körös új ásott medrébe vezették bele, egy 329 m hosszú csatornán keresztül. A Fehér- és Fekete-Körös töltéseit egymástól 50 öl (94,5 m) távolságra építették meg. 1855—1879 között a Bodoky-téle tervet lényegében végrehajtották. Döntő többségét még 1855—1861 között. Ez az időszak volt a szabályozások leglátványosabb és legeredményesebb korszaka. Az átvágásokat és a töltéseket minimális méretekkel elkészítették. A levágott kanyarokat egyelőre nem zárták el. Ármentesítettek mintegy 1 300 000 kat. hold (850 000 ha) területet. Az államkincstár csak a Kettős- és Hármas-Körösön készíttette el az átmetszéseket. A többi folyó mederásási és valamennyi töltésépítési munkáit az ármentesítő társulatok végezték el. A szabályozási céloknak megfelelően lerövidült a folyók hossza és minimális esésük növekedett. Az új hoszszak a következők szerint alakultak: Folyó neve Hossza szabályozás Rövidülés . Átlagos esés szabályozás Folyó neve előtt (km) után (km) (km) <%) előtt | után (cm/km) Hármas-Körös 235,5 91,8 143,7 61 2 5 Kettős-Körös 83,5 37,2 46,1 55 4 8 Berettyó 382,0 204,0 178,0 47 Sebes-Körös 285,2 209,0 76,2 27 Fehér-Körös 280,0 235,6 44,4 16 Fekete-Körös 236,1 167,7 68.4 29 BERETTYOUJFAU NAGY-SARRET' SZEGHALOM V-KIS-SARRET MEZŐTÚR, NAGYVARAD (OKAOCA) GYOM A SZARVAS SZAIQNTA' j • TENKE ITINCA ) CSÜNGRÁD GYULA KIS JENŐ JCHISINEU-CRIS) Fthir-Korós DEBRECEN MARGITTA (MARBHITA) SZOLNOK J SZALARD RE

Z HtGy^ r CMl AOh I (SALARO! BUTYIN IBUTENIl BELENYES ( BEIUSÍ CSÚCSA í CIUCEA) BANFFYHUNYAD t HUEDINJ BRAD ÍBMD) wS ERDÉLYI-ÉRÜ^ 7.— 2 — 3 — 4:-:-: 5 • s • 7. <? ^ 9 — 1. ábra. A Körösvölgy vízfolyásainak szabályozása Folyó, 2. Ásott meder, 3. Felhagyott meder, 4. Mocsaras terület, 5. Megyeszékhely, «. Város, 7. Község, I. Duzzasztó, 9. Országhatár. 5