Hidrológiai tájékoztató, 1985

A NITRÁTTAL SZENNYEZETT VIZEK KEZELÉSÉNEK KÉRDÉSEI című ankét anyaga - Dr. Bulkai Lajos: Vizek nitrátmentesítése - lehetőségek és törekvések külföldön

a szempontból a lehetséges technológiai beavatkozások a kieső vízmenyiség további csökkentését jelenthetik. Más a helyet a kistelepülések vízműveinél tapasztalt nitrátos szennyeződéssel kapcsolatban. A falusi vízellátás feljesztésének egyik — jelentős — akadályozója a helyi vízkészlet szennyezettsége. Emiatt a megoldás a térségi, esetleg a regionális vízellátás lehet, az anyagi vonatkozású korlátok miatt azonban erre csak fokozatosan, az igényektől messze elmaradva kerülhet sor. A már megépült kisvízműveknél tapasztalható nitrátos szennyeződés a közműves vízellátással nem, de néhány bővizű közkúttal rendelkező település esetében is megállapítható. E vízművek — illetve vízműkutak — közös jellemzője a kis igénybevétel, a napi víz termelés értékét 30—100, esetleg 200 m

3-rel jellemezhetjük, viszont sok százra tehető azoknak a településeknek, illetve telephelyeknek a száma, ahol csak a víz nitrátos volta miatt szükséges a vízellátás átmeneti megoldásáról, a korábbi közművesítésről vagy a meglevő vízmű kiváltságáról gondoskodni. Emlékeztetőül néhány adatot megismétlek a közismert számokból: Magyarország mintegy 3100 településéből közel 1600-ban nincs közműves vízellátás, és 700—800-ra tehető azoknak a településeknek a száma, ahol — elsősorban a nitrátszennyezés miatt — megfelelő minőségű közkút sem áll a lakosság rendelkezésére (1. táblázat). 1982. év végéig mintegy 250 községben emiatt valamilyen beavatkozásra már sor került, többségében a csomagolt víz odaszállításával, tehát átmeneti megoldással. Ez a megoldás azonban csak a leginkább veszélyeztett 0—1 éves korosztályt érinti, s emiatt szükségesé teszi a végleges ellátás tervbevételét is. Ügy látjuk, hogy a nitrát technológiai eltávolítása legkorábban a falusi települések vízellátásának javításában játszhat szerepet, és hozzájárulhat a közműves vízellátási program végrehajtásához anélkül, hogy a kistelepülések lakossága a későbbi besorolás miatt hátrányt szenvedne. A vízellátás hosszú távú fejlesztési terve a még hátralevő közműves vízellátási feladat végrehajtását az eddigiekhez hasonlóan, fokozatosan, az ezredfordulóra a lakosság 95%-ára irányozza elő. A kisvízművek térségi vagy regionális rendszerrel való ellátásának ütemezése nagymértékben függ attól, hogy a helyi vízkészlet minőségében számítani lehet-e javulásra. 2000ben a lakosság 5%-a — elsősorban a külterületi lakosság — továbbra is egyedi vízellátásban részesül. Ugyanakkor megoldásra vár külterületi lakott helyek, továbbá a majorok, állattartó telepek egészséges ivóvízellátása, s mert ezek gyakran a településektől nagy távolságra fekszenek, így az önálló vízellátásuk célszerű. Az ipari üzemek többnyire kis mennyiséget képviselő szociális vízigényét szintén célszerű lehet — a távolság miatt is — önálló vízműből kielégíteni, összességében tehát a nitrát technológai eltávolításának az ivóvízművek nagy számánál szerepe, jelentősége van, illetve lehet. Az említett felhasználási kör bizonyos mértékig meghatározza azt a követelményt is, ami e kis vízművek 1. táblázat Víz- és csatornaművel rendelkező települések megoszlása településkategóriák szerint 1980. év végén Megnevezés M ri <D v) d) g Vízellátással isi 0) .M •3 -o G £ c G ^ Csatornázással a A! •f3 P3 OJ ü £ "3 3 •0 nem rend G nem rend 0) nem rend 1. Orsz. központ (Bp.) 1 1 2.Kiemelt felsőfokú központ (megyei városok) 5 5 3. Felsőfokú központ 7 7 4. Részleges felsőfokú központ 11 11 5. Középfokú központ 65 65 6. Részleges középfokú központ 41 41 7. Kiemelt alsófokú központ 152 143 3. Alsófokú központ 527 383 9. Részleges alsófokú központ 303 179 10. Egyéb település 1967 670 11. Bp. agglomeráció 43 38 — 1 — 5 — 7 11 65 40 92 104 36 69 16 9 144 124 1297 5 60 423 267 1898 27 Országban összesen: 3122 1543 1579 446 2676 üzemeltetési igényéből fakad: a gyakorlatilag kezelőt nem kivánó üzemet, a megbízhatóságot. Amikor tehát a nitrát technológiai eltávolítását, mint a vízkezelés egy újabb területét értékeljük, előnyben kell részesíteni az ivóvízellátás egészségügyi és biztonsági követelményeit az üzemeltetés szempontjából is követni tudó megoldásokat. Az ágazat elkötelezettséggel és nagy érdeklődéssel figyeli a nitrát technológiai eltávolításával foglalkozó kísérleteket és ehhez a lehetőségeihez mérten a segítséget is megadja. Számítunk mindazokra, akik elméleti és gyakorlati felkészültségükkel a feladat megoldását képesek elősegíteni és sikerre vinni, vagy éppen hatáskörükbe tartozik az új technológia elismerése. Ügy tűnik, hogy e téren kedvező helyzet alakult ki, a hozzáértők figyelme kellő súllyal fordult a kutatás, gyártmányfejlesztés és engedélyezés irányába. Vizek nitrálmentesítése — lehetőségek és törekvések külföldön* DK. BULKAI LAJOS Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Amikor ebben a témában tájékozódtam, kezembe került egy francia folyóirat [5], mely a franciaországi falvak nitrátmentesítési programját tárgyalja. Eszerint az ottani falusi lakosság 2%-át, azaz 700 000 embert érint * Előadásként elhangzott a Vízkémiai és Víztechnológiai, valamint a Vízellátási Szakosztály 1983. november 9-i ,.A nitráttal szennyezett vizek kezelésének kérdései" című közös rendezésű ankétján. a program, mely szerint az ivóvizek nitrát-tartalmát 50 mg/l alá kell csökkenteni. Az összesített megoldás a következő: 44%-ban más vízbázis (új kút fúrása, felszíni víz), 41%-ban regionális vagy körzeti vízműhöz való csatlakozás a nitrátos víz esetleges bekeverésével, 12%-ban egyéb javítási módszer (mélyebbre fúrás, talajvíz dúsítás, a falusi csatornázás kiépítése stb.) 3%-ban nitrát-eltávolító technológia (biológiai). 27