Hidrológiai tájékoztató, 1984

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Pártos György-Nagy Árpád: Az Északpesti Szennyvíztisztító Telep magas- és mélyépítési munkáinak technológiai kérdései

Az Északpesti Szennyvíztisztító Telep magas és mélyépítési munkáinak technológiai kérdései* PARTOS GYÖRGY—NAGY ARPAD Vízügyi Építő Vállalat Az Országos Vízügyi Hivatal, a Fővárosi Tanács Közmű és Mélyépítési Főigazgatósága és a Fővárosi Csatornázási Művek a Budapesten keletkezett szennyvizek megtisztítása érdekében rendkívül nagy lépést tett, amikor az Északpesti Szennyvíztisztító Telep I. ütem beruházását előkészítette és az előmechanikai tisztító műtárgyak ütemszerű kivitelezését megvalósította. Az 1972. évi országos tervpályázat eredményeként a tisztítótelep a Budapest IV. ker. Palotai szigetre került, majd az 1973-ban elkészült „Fővárosi szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási program"-ban meghatározták a telep kapacitását és a beruházás követelményeit. A tervezési feladatok megoldását és a devizális kérdések áthidalását a szovjet—magyar együttműködéssel végezték el, A tervezési munkákat a moszkvai GIDROKOMMUNVODOKANAL intézet készítette. A szerződések szerint a szovjet fél a tervezésről, a technológiai gépek és berendezések szállításáról, a tervezői művezetésről és szerelésvezetésről gondoskodik. Az építési és szerelési munkákat hazai kivitelezők végzik. A tervek honosítását és a kapcsolódó terveket a VIZITERV készítette mint generáltérvező, az OLAJTERV, a MÉLYÉPTERV és a KEVITERV bevonásával. Az építési munkát a Vízépítőipari Tröszt Vízügyi Építő Vállalata — mint generálkivitelező- és alvállalkozói, a technológiai szerelési munkát a Vízgépészeti Vállalat mint fővállalkozó és alvállalkozói végzik. A jelenlegi beruházás célja az 550 000 m

3/d kapacitású észak-budapesti szennyvíztisztító telepből egy 140 000 m

3/d kapacitású önálló telep létesítése a tovább bővítés lehetőségének biztosításával. A telep helyszínrajzát az 1. ábra szemlélteti. A szennyvíztisztító telep építési munkái 1977. II. negyedében kezdődtek meg. Az építés," technológiai sze* Előadásként elhangzott az MHT Vízépítőipari Szakosztály és Szennyvíz Szakosztály 1981. október 6-i közös rendezésű ülésén. relés és üzembe helyezés, szakaszosan történik. Így az előmechanikai tisztítás építési és technológiai szerelési munkái 1980. IV. negyedében fejeződtek be, melyet közvetlenül követett a próbaüzem, ami 1981. IV. negyedévéig tartott. A teljes I. ütem — melynek kapacitása 140 000 m

3/d lesz — építési munkái 1983. IV. negyedében fejeződnek be, amelyet egy közel egyéves időtartamú próbaüzem követ. A szennyvíztisztító telep legnagyobb létesítménye az egyesített műtárgy. Az összes alapterülete 24 800 m

2, összes térfogata 120 700 m

3. A műtárgy építése során 12 046 m

3 monolit, és 4322 m

3 — közel 9000 db — előre gyártott vasbeton szerkezet készült. A műtárgy 40 cm vtg. vb. fenéklemezét 600—800 m

3es mezőkben munkahézag nélkül kellett bedolgozni. A beton minőségével kapcsolatban a tervező igen nagy követelményeket támasztott, melyet összhangba kellett hozni a betonkeverés, szállítás és bedolgozás további követelményeivel és technológiájával. Az igények összegezéséből az alábbi követelményeket kellett a betonnak kielégíteni: — A betonkeverék legyen megfelelőien szivattyúzható és kellőképpen bedolgozható. Ennek érdekében a betonkeverék konzisztenciája 46 és 50 cm határok között legyen. — A friss beton levegőtartama 4—6 térfogat % legyen. — A megszilárdult betonnál el kell érnie a tervben rögzített B 200/140-es minőséget. Ennek érdekében a 28 napos szilárdságok átlaga 22,0 N/mm

2 legyen. — A szilárdság szórása nem lehet nagyobb mint 4,0 N/mm

2. — A vízcement tényező értéke legfeljebb 0,5 lehet. — A megszilárdult beton megkövetelt vízzárósága P

k = 2,0 att. — A megszilárdult betonnak az MSZ 4715/3 szerint végzett 100 ciklusszámú fagyállósági vizsgálatot legfeljebb 25%-os szilárdságcsökkenéssel kell elviselnie. DUNA 1. ábra. Az Északpesti Szennyvíztisztító Telep vázlatos helyszínrajza 1. Műtárgyak blokkja, 2. Igazgatási épület, laboratóriummal, 3. Iszapvíztelenítő és szárító épület, 4. Kompresszorház, 5. Klórozó, 6. Rácsház, 7. Homokfogók, 8. Elosztó kamra, 9. Garage, 10. Műhely, 11. Kazánház, 12. Homokbunkerek, 13. Iszapkiegyenlítő tartály, 14. Porta, 15. 10. kW-os elosztó, 16. Csigaszivattyús átemelő, 17. Telepi szennyvízgyűjtő akna, 18. Vízmérő vályú, 19. Transzformátor állomás, 20. Fogadóakna, 21. Gázelosztó állomás, 22. Megkerülő vezeték 27