Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - ISMERTETÉSEK, HÍREK - Környei László: Ismertetés az "Akcióprogram"-ról - Dr. Cziráky József: Dunaújváros és üdülőkörzetének kapcsolata a Dunával (Könyvismertetés)

szakmai működésére és az ünnepelttel való kapcsolatásra utaló adatokkal). Ebben az utolsó fejezetben a következő tanítványok és tisztelők dolgozatai találhatók (zárójelben a társszerzők nevével): Csermák Béla, Csobok Veronika, (Szabó Ferenczi Marianne), Déri József, Dohnalik József, Domokos Miklós, Eszéky Ottó, (Virág Mihály), Györké Olivér, Hazslinszky Tamás, Juhász István, Kardos Mária, Kontúr György, Kontúr István, Kovács György geográfus, Nováky Béla, Puskás Tamás, Ress Sándor, Somogyi Sándor, Starosolszky ödön, Szabó Ivánné, Szabó Sándor, Szalai György, Szepessy József, Szesztay Károly, Szigyártó Zoltán, Szöllősi-Nagy András, (Bartha Péter, Harkányi Kornél), Varsa Endre, V. Nagy Imre (Reimann József), Wisnovszky Iván, Zsuffa István. A hazai vízügyi szakmai életben újszerű — A/4 méretű, 350 lapot (kb. 600 oldalt) tartalmazó, házi sokszorosítású — antológia teljes változata 5 példányban készült: közülük egyet az ünnepeltnek adtak át, a többit könyvtárakban (az Országos Széchényi Könyvtárban, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában és a VIZDOK Könyvtárában) helyezték el. Az ünnepelt és a tanítványok tanulmányait nem tartalmazó kb. 30 lapos kivonatos változat készült még a közreműködők mindegyike részére. * * * A magyar hidrológusok tanítómesterének 80. születésnapjáról egyébként az NSZK több vízügyi folyóirata (Deutsche Gewásserkundliche Mitteilungen, Gas- und Wasserfach, Wasser und Boden, Wasserwirtschaft) is megemlékezett. Mantuano József Ismertetés az „Akcióprograméról 1983. szeptemberében a Minisztertanács 1038/1983. számú határozatában fogalmazta meg a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmével kapcsolatos programot. Társaságunk vezetősége felhívása alapján tagságunk magáévá tette e programot, az elkövetkező időszakban célul tűzi ki a programban megfogalmazottakhoz történő hozzájárulást, így — a vízfelhasználásban megteremteni az ésszerűbb gazdálkodás feltételeit, ennek megfelelően mindig a szükséges minőségű vízkészlet álljon rendelkezésre. A vízfelhasználással és vízvédelmmel kapcsolatos szabályozások, tervezés, kutatás, műszaki fejlesztés és ipari háttér összehangolt megteremtésére vonatkozó irányelveket veszi figyelembe; — a rendelkezésre álló ivóvíz minőségű felszín alatti vizeknél csak ivóvízigényű vízszükségletek kielégitétése után veszi figyelembe a vizeknek más célra történő felhasználását; — a víztakarékosságot szem előtt tartva elősegíti a lakossági vízhasználat növekedési ütemének mérséklését ; — az ipari vízfelhasználásnál, elsősorban a villamosenergia-iparnál, valamint egyéb nagy ipari felhasználóknál törekszik a kevésbé vízigényes technológiák propagálására, a zárt vízgazdálkodási folyamatok kialakításának elősegítésére; — a mezőgazdaságban elsősorban az állattartás vízszükségleteinek csökkentését tűzzük napirendre; — a szennyvíztisztítás gyorsabb megvalósítását, a vízminőségvédelem fokozott szabályozását szakcsoportjaink fő feladatuknak tartják; — elősegítjük a vízfelhasználással kapcsolatos hulladékok hasznosításának propagálását; — szaktársaink megkülönböztetett figyelmet fordínak a vízügyi oktatásban a programból adódó feladatok, követelmények ismertetésére. Környei László Könyvismertetések Dunaújváros és üdülőkörzetének kapcsolata a Dunával Figyelemreméltó kiadvány jelent meg a fenti címmel a Dunaújvárosban 1983. október 5-én és 6-án tartott előadásokról. Bánhelyi Károly tanulmánya megállapítja, hogy a jelenleg 62 000 lakosú városban a nagy ütemű lakásépítés mennyiségi célkitűzéseit elérte, de a minőségi kérdésekben elmaradt a kívánatostól. Fejes László ismerteti, hogy a dunaújvárosiak Baracs, Rácalmás és Kulcs határában vettek kertes telkeket üdülésre és a tájvizsgálat alapján 8 helyen alakítható ki üdülőterület. Hrehuss György tanulmánya a Duna folyamszabályozásának fejlődését ismerteti a XIX. század elejétől napjainkig Dunaújváros térségében. Vatga István a rácalmási mellék- és holtágaknál történt nemkívánatos beavatkozásra, továbbá a vízminőség és az üdülőterületek problémáira hívja fel a figyelmet. Eberhardt Béla megindokolja, hogy miért kell Dunaújvárosban és környékén a jelenlegi mintegy 500 ha-os erdőés parkfelületeket növelni. Dr. Schummel Rezső a város természeti értékeit diafilm vetítéssel mutatta be. Takács Miklós a végzett mérések alapján megállapítja, hogy Dunaújvárosban a levegő szennyezettségét döntően a légtérben lebegő, majd abból kiülepedő szilárd részecskék (por, kéndioxid) teszik. Dr. Kedey Irén hozzászólásából megtudjuk, hogy a város porszennyezettsége 1970-hez képest közel kétszeresére emelkedett. Merényi Endre megállapítja, hogy a város és üdülőkörzeteinek léte a Dunával elválaszthatatlanul összefonódik. Az ivóvízellátás partiszűrésű vízkészletek felhasználásával regionális vízművekkel, az ipari vízellátás dunai vízkivételi művel történik. Fontos feladat az öntözési vízigények kielégítése, a hajózás biztosítása és a szennyezett vizek elvezetése. Kuslits Tibor közli, hogy a Dunai Vasmű által a Dunából évente kiszivattyúzott mintegy 100 millió m

;

! frissvíz 80—90%-a haszffiáltvízként visszajut a Dunába. A Duna-víz és a Duna-part védelme érdekében a szennyezett vizek és a szilárd hulladékok kibocsátásának a csökkentése szükséges, melynek módszereit ismerteti a tanulmány. Dr. Varga Pál a Duna vízminőségéről Dunaújváros térségében megállapítja, hogy az érkező Duna-vizet legjelentősebben Budapest szenynyezi, de a szennyezések a városig lebomlanak. A város alatt valamivel rosszabb a vízminőség a Vasmű, a Papírgyár szennyezett vizének és a kommunális szennyvizek bevezetése miatt, de évek során a szennyezés értéke nem emelkedett. Gyarmati Edit és N. Faragó Hedvig tervezők a Dunaújvárosi üdülőkörzet területi fejlesztésének útját és lehetőségeit vizsgálták. Megállapították, hogy a város és környéke jelentős természeti értékkel és adottságokkal rendelkezik, új üdülőterület kijelölése Kulcs és Baracs térségében történt. Porosz Mihály hozzászólásában a FOKA által végzett folyami kavicskitermelés és az üdülőfejlesztés közötti kapcsolatra mutatott rá. Horváth Tibor a dunai ma37