Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Neppel Ferenc: Beszámoló a Fertő környék felszín alatti vizeinek magyar és osztrák szakemberek által közösen végzett kutatásáról

Tadten Wallern Magyarfalva Nagycenki Pereszteg I / < Nagylózs^Q 10 [km] s\Agyagosszergény ' , yi \ , Fertöendréd Petóháza Ftrtöszentmiklis 'Rojtokmuzsaj 2 jCLS) ^rri-rrf , 5 ámí^ ÍEI S T 1. ábra. A Fertő környék felszín alatti vizeinek vízminőségi és környezeti-izotóp vizsgálati helyei 1. A felszíni vízgyűjtő határa, 2. A tómedence határa (116,0 m t. sz. f.), 3. A nyíltvíz határa, 4. A medenceperem iszapos talajvíztartó rétegei, 5. Az ásványvíztartó rétegek elhelyezkedése. 6. Nádas, mocsár, 7. Rendszeres vízminőségi mintavevő hely, 8. Egyszeri vízminőségi mintavevő hely, 9. Felszíni vízminőségi mintavevő hely. feltárások helyett ezeknek az adatoknak a segítségével lehetőség nyílik a felszín alatti vízmozgások, szivárgások pontosabb megismerésére (1. ábra). A vizsgálat keretében a legkülönbözőbb felszín alatti vízforrásokból: talajvízészlelő kutakból, természetes forrásokból, ásott aknakutakból, fúrt kutakból, továbbá felszíni vízfolyásokból, a tóból, s a csapadékvizekből is vízmintavételezés történt. A mintákat a szokásos víz­kémiai összetevők és környezeti-izotóp tartalomra vo-1 natkozóan vizsgálták meg. Ez a vizsgálatsorozat a kö­vetkező években, a szakértői értekezleteken megállapí­tott, összehangolt szempontok szerint, rendszeres meg­figyelőhálózattá alakult át. A kijelölt mintavevő helye­ken a Vízügyi Igazgatóság fertőrákosi Kutató Állomása végezte a mintavételezést. A vízkémiai komponense­ket a VÍZIG Vízminőségi Laboratóriuma elemezte. A triciumvizsgálatokat a VITUKI, a l sO izotóp-vizsgá­latokat az ARSENAL végezte. Ellenőrző triciummérések is történtek az elemzések összehasonlíthatóságának meg­állapítására. Az együttműködés keretében '"'C izotóp­vizsgálatok is folynak. Ezektől a vizsgálatoktól a réteg­vizek korának pontosabb megállapítása, s a Fertő térség íétegvízáramlási viszonyainak felderítése várható. A vízminőségi és környezeti izotópvizsgálatok egyre gyarapodó adathalmaza módot nyújtott a terület felszín alatti vizeinek pontosabb jellemzésére, s ezek alapján a vízföldtani viszonyok újszerű értelmezésére. Jól elkü­löníthető víztípusok állapíthatók meg, amelyek a külön­böző földtani képződményekhez kapcsolhatók, s válto­zásaik tükrözik a mélységben végbemenő folyamatokat [3, 4], Világosan elkülöníthetők a nagy tríciumtartalmú. tehát a csapadék közvetlen hatása alatt álló fiatal ta­lajvizek, a keveréktulajdonságokat mutató sekély réteg­vizektől, illetve a nagyon idős, tríciummentes mély ré­tegvizektől. A felszíni vizek, elsősorban maga a tó vize — izotópöszetételben és kémiai vízminőségben jellegze­tes, könnyen elkülöníthető tulajdonságúak. Az wO tar­talom a vizek korának megállapításánál nyújt segítsé­get, mert az tartalom összefügg a csapadékvizek beszivárgásának idején érvényes középhőmérséklettel. A pleisztocén hideg éghajlati viszonyai között kelet­kezett vizek, lf lO tartalmuk alapján megkülönböztethe­tők a melegebb, holocén viszonyok között keletkezett, fiatalabb vizektől. A sekély rétegvizek jelentős része a pleisztocénbán keletkezett vizekből származik 13]. A vízminőségi és környezeti-izotóp vizsgálatok kedvező esetben rávilágítanak egyes vízfajták egymásrahatásá­ra is.. A VITUKI 1980-ban kiértékelte az 1974—75-ben tele­pített talajvízészlelőkutak 5 éves adatsorát [15]. A tó jelenlegi, nádassal-vízzel borított medencéjét, változó széleségű sávban, negyedkori iszapos üledékek 2—5 m vastag rétege övezi (1. ábra). Jelenleg tartósan szárazon áll, de eredetileg, a régi magasabb tóvízszínek idején, a medence alját borító iszapréteghez tartozott. A je­lenlegi szabályozott vízszínnél, magasáibb felszíni hely­zete miatt, szárazra került. A vízgyűjtőterületről levo­nuló talajvizek, csak ezen a gyenge vízáteresztő képes­ségű rétegen keresztül juthatnak be a tóba [9], A talaj­vízkutak a tó nyugati és déli partjára vonatkozóan nyújtottak felvilágosítást a szivárgási viszonyokról. Az értékelés során, számítógépes vizsgálattal elemezték az adatsorokat, s megállapítható volt, hogy a vizsgált sza­kaszon, a fertőrákosi határtól a fertőújlaki „poldergát" hegykői végződéséig, a talajvíz mozgása az iszapos­-agyagos üledékekben minimális. A földtani szelvények alapján, szakaszonként értékelt szivárgás összesítve, 200 000 m : !/év vízutánpótlást jelent, Ez a tó felületére átszámítva 0,6 mm év hozzászivárgó víztömegnek felel meg, ami a tó vízháztartása szempontjából elenyésző mennyiség. Megállapítható volt az is, hogy a fertőrákosi területen, ahol hajdan jelentős forrástevékenység volt tapasztalható közvetlenül a tóparton (hajdan a tóme­dencén belül), a Vízműtelep vízkivételének hatá­sára, jelenleg egy jelentős depresszió helyezkedik el a tó vízszínénél mélyebben, így ezen a területen, a tó talajvíztáplálásával nem kell számolni. A magyar eredményeket érdekesen egészítik ki az osztrák kutatók legújabb eredményei, amely szerint a tó keleti partjain, a Fertőzug (Seewinkel) felől, a sajá­tos földtani felépítés következtében, ugyancsak mini­mális felszín alatti utánpótlódással számolhatunk 16]. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom