Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Marjai Gyula: Az öntözés eszközeinek rekonstrukciója

két ábécé jelölési lehetőségeit és számos számítógép csődjét okozva), a tározóüzemelés optimálására használt két legnépszerűbb rendszertechnikai módszer — a lineáris és a dinamikus programozás — mostanára lassanként eljutott odáig, hogy eredményei egyenértékűek egy csaknem 60 éves tömeg-görbe-módszer, az igénytelen nevű ^kifeszített szál módszere^ segítségével kapható eredményekkel". E gondolatkörhöz feltétlenül Idekívánkoznak CSERMÁK BÉLA-nak a fenti idézettel egybehangzó, az 1979. évi keszthelyi Vándorgyűlésünkön elhangzott szavai [9]: ..A legutóbbi években sokan használják a rendszer, rendszerelmélet, rendszertechnika, valamint a paraméterek, feltételek, modell stb. fogalmakat. E fogalmak mögött sokszor nincs tartalom; ismertetőjelük: a legillogikusabb eredményt azzal indokolják, hogy a modellt a számítógép szolgáltatta. Számomra a rendszerszemlélet (egyszerűen fogalmazva) egyidős az emberiséggel; egyenlő a nyitott szem és a józan ész fokozott használatával." A gyakorlati problémákra való orientáltság szempontjából különösen jelentősnek tartom a vízrajzi információk szerzésére használható ráfordítások jobb kihasználását célzó kutatások, különösen a kisesésű folyószakaszok vízhozam-nyilvántartását pontosító vizsgálatok eredményeit. Ezek mellett természetesen továbbra is nagy szükség van a gyűjtött vízrajzi adatokat a népgazdasági célok érdekében csoportosító, értékelő hidrológiai kutatásokra és az adatgyűjtésnek irányt szabó — az előbbi kutatásoktól el nem választható — célmeghatározásokra is. 4. Javaslatok Vándorgyűlésünk „A hidrológia elméleti számítási kérdései" c. szekciójában tárgyalt dolgozatokból, illetve a hazai vízrajzi-hidrológiai tevékenység problémáinak általános áttekintéséből a következő javaslatok szűrhetők le: 1. A bemutatott dolgozatok is azt tanúsítják, hogy a kisvízgyűjtők hidrológiáját avatott szakemberek művelik, de aránylag kevesen és mérsékelt segítséget élvezve. Kérjük az OVH vezetőségét, hogy biztosítson a kis vízgyűjtőkkel kapcsolatos hidrológiai munkának a népgazdasági (elsősorban mezőgazdasági) súlyának megfelelő szellemi és anyagi támogatást. 2. A kisvízgyűjtőkről hatalmas, de részben kellően nem kezelt, néha elfekvőnek minősíthető hidrológiai adatanyagunk van. Az illetékes végrehajtó szervek — a főhatóság várható támogatásával — tegyenek meg mindent ezen adathalmaz feldolgozása, ellenőrzése, használhatóvá tétele érdekében. 3. A gyakorlat sokszor kíván meg olyan hidrológiai adatszolglátatást, amelyhez vízrajzi megfigyelések (közvetlenül) nincsenek, tehát ezen igény kielégítése hidrológiai vizsgálatot kíván. A vízrajzi adathiány pót-> lásának gyakrabban előforduló eseteit célszerű lenne gyűjteményes munkában bemutatni. 4. Síkvidéki folyóink (és egyéb vízfolyásaink) vízszállításának pontos ismerete az előbbinél egysíkúbb, de kihatásában ugyancsak alapvetően fontos vízrajzi feladat. Kívánatos lenne a kisesésű vízfolyások vízhozamának meghatározására szolgáló módszereket szabályozási kiadványban közzétenni. 5. A magyar szerzők hidrológiai és vízgazdálkodási tárgyú tanulmányairól évenként kitűnő áttekintést adó, pótolhatatlan forrásjegyzéket jelentő Hidrológiai Bibliográfia-sorozat megjelenésének folytonosságát javasoljuk biztosítaná. IRODALOM [11 Domokos JVT.; Pillanatkép hidrológiai kutatásainkról. Hidrológiai Tájékoztato, 1984. április, 13—15. [2] Kovács Gy.: A korszerű vízrajzi munka alapelvei I—II. Vízügyi Közlemények, 3. 1979. 341—372. és 4. 1979. 533—559. [3] Varsa E.: A Kapos-vízgöyüjtő hidrológiai adatainak vizsgálata. VITUKI Közlemények, 23. sz. Bp. 1979. [4] Domokos M.—Kovács Gy.: összetett szelvényű, időszakosan visszaduzzasztott átfolyású vízhozammérő műtárgy hitelesítési függvényének meghatározása. Vízügyi Közlemények, 4. 1980. 563—586. [5] Domokos M.: Az evapotranspirációval kapcsolatos magyarországi vizsgálatok áttekintése és javaslat folytatásuk megszervezésére. Műszaki Tudomány, 55. 1978. 325—360. [6] Domokos M.: Gondolatok a vízrajzi tevékenység tervezéséről és a dombvidéki kisvízgyűjtőkkel kapcsolatos hidrológiai kutatás fő irányairól az 1981—1935. időszakban (Kézirat). VITUKI, Bp. 1980. [7] Szigyártó Z.: Gondolatok a tudományos kutatásról, különös tekintettel a műszaki vonatkozásokra (Kézirat). VITUKI, Bp, 1980. [81 Klemeá, V.: Storage mass-curve analysis in a systemanalytic perspective. Water Resources Research, vol. 15. No. 2. April. 1979. 359—370. [9] Csermák B.: Hidrológia és vízgazdálkodás, összefoglaló előadás. Magyar Hidrológiai Társaság Országos Vándorgyűlése, Keszthely. 1979. május 17—18. Az öntözés eszközeinek rekonstrukciója DR. MARJAI GYULA öntözési Kutató Intézet, Szarvas A termelési célkitűzések alapján a termesztési technológia kialakul és benne az öntözés megfelelő szerepet játszik öntözőgazdaságainkban. Az öntözéstechnika azonban nem választható el a termesztési technológiától, ahhoz szorosan kell, hogy kapcsolódjon. Ennek a kapcsolódásnak az összefüggéseit és megvalósításához a tennivalókat a következőkben rövidekben áttekintjük. 1. Az öntözés technológiai korszerűsége Az öntözési technológia, mely beletartozik a termesztési technológiába akkor hatékony és minden tekintetben szakszerű, ha kétféle összhang alapján kerül ki-f dolgozásra. Először a termesztési színvonal és az öntözéstechnika színvonalának összhangja fontos, ugyanis mindkettő az alacsony, kezdetleges színvonal és a legmagasabb színvonal között változik, a hatékonyság feltétele az összhang. A másik, hogy a termelési szerkezet és az öntözéstechnika színvonala legyen összhangban. A termelési szerkezet, mely gyepváltó, szántóföldi, kertészeti ültetvény lehet, más-más igényt támaszt a technikával szemben. Manapság sokszor beszélünk korszerű öntözőgép típusokról, amelyekből széles választék áll rendelkezésre. A korszerű megoldás éppen az lenne, hogy az előbbi összhangot biztosítsuk, hiszen a választék ezt lehetővé tenné, ennek ellenére nem használjuk ki ezt a lehetőséget, feleslegesen uniformizáljuk a megoldásokat alaposabb mérleges nélkül. Emiatt az eredmény sem a várt. Fontos ismerni a technikai színvonal és a költségalakulás közötti kapcsolatot. Ma már erre is vannak jól kimunkált összefüggések és adatok. Megállapítható, hogy az öntözőgépekkel kapcsolatos üzemelési költségek is attól függően változnak, hogy milyen öntözésminőséget valósítanak meg. De a teljes beruházás költsége is attól függ, hogy milyen technikai színvonalat biztosít. Végül is úgy összegezhető a kérdés, hogy a technológia korszerűsége akkor biztosított, ha a cél, a lehetőség, az igény, a költség, minőség, a választék és a technológiai fegyelem betartása mind megfelelő összhangban van. 2. Vízrendezés és vízhasznosítás összekapcsolása A vízgazdálkodás egységes szemlélete ma már széles körűen hat, vagyis nem lehet szétválasztani a vízren-> dezést, tehát a vízbőség kérdését a vízhasznosítástól, 14