Hidrológiai tájékoztató, 1984
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Hegedüs Lajos: Feladatok a Közép-Tisza vidék vízgazdálkodásában
Feladatok a Közép-Tisza vidék vízgazdálkodásában DR. HEGEDŰS LAJOS Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok A Közép-Tisza vidék múltja szorosan kötődik a Tiszához és a térség vízgazdálkodásához. Napjaink vízgazdálkodási tennivalói is szorosan kapcsolódnak terű1 létünk társadalmi gazdasági fejlődéséhez. Árvédelmi vonalaink hossza közel 700 km, mintegy 4000 km 2-t védenek az árvizek károkozásaitól. 150 m : l/s szivattyúkapacitás biztosítja a káros, felesleges vizek eltávolítását a mezőgazdasági területekről, öntöző csatornáink közel 100 000 ha termőföldre tudják eljuttatni az éltető vizet, hosszuk meghaladja az 500 km-t. Településeink döntő részén a vezetékes vízellátás biztosított, de még kevés helyen működik szennyvízelvezető rend-i szer és víztisztítómű. Vízminőségvédelmi tennivalóink egyre növekednek. A szennyvizek nagyrésze kezeletlenül kerül a befogadókba. Esetenként és helyenként magas talajvízbe szinte korlátlanul jutnak a kemikáliák. Az állattartó telepek károkozás nélküli üzemelése ma még kevés helyen valósult meg. Mind nagyobb gond a vízigények időben, mennyiségben, térben és minőségben gyorsan változó kielégítése. A komplex vízgazdálkodási rendszer szemlélet érvényesítése a területi vízgazdálkodás eredményességének alapfeltétele. Megvalósítása csak az érdekeltek szoros együttműködésével és a gazdasági terhek megosztásával érhető el. Az elmúlt 200 év vízgazdálkodási tevékenysége létrehozta működési területünk arculatát és további lehetőségeit meghatározó vízgazdálkodási művek rendszerét. Az utóbbi három évtized fejlődése különösen dinamikus volt. Erre az időszakra esik a Kiskörei Vízlépcső megépítése, és a főműhöz kapcsolódó csatornarendszer kiépítésének megkezdése. A Kiskörei Vízlépcső nemcsak a Tisza teljes csatornázásának legjelentősebb vízgazdálkodási létesítménye, de az egész Közép-Tisza vidék vízgazdálkodási lehetőségeit hosszú évtizedekre befolyásolja, sőt meghatározza (1. kép). feMsÉ ISSSIS íS , ' 1. kép. A Kiskörei Vízlépcső felvizi oldalról 700 cm-es Kisköre-felső vízállásnál A Kiskörei Vízlépcső teljes kiépítése nemcsak vízkészleteket biztosít a mezőgazdaság számára, de megteremti a vízigényes ipar térségbe telepítését, és több helyen segíti a kommunális vízigények biztosítását. A térségben növekszik az árvízi kiépítettség, amely már jelenleg is jobb az országos átlagnál. Javul a belvizeli károkozásának elkerülési lehetősége, növekszik a meliorált területek nagysága, ezzel a mezőgazdasági termelés biztonsága. A vízlépcső turbinái évi 70—100 millió kWó energiát termelnek. Javul a hajózás lehetősége, növekszik a hajózható napok száma. Végül a negyed-Balatonnyi vízfelületen megteremtődik a halászat, a vízi sportok és az üdülés lehetősége. Az elmúlt 3 évtized további kiemelkedő jelentőségű vízgazdálkodási tevékenysége a kommunális vízellátás területén található. Működési területünkön az országos átlagot meghaladó mértékű a közüzemi vízmű ellátottság. A települések 90%-a közüzemi vízműről kapja az ivóvíz ellátást. Ez az ellátottsági szint mindenekelőtt a lakosság összefogásának, anyagi áldozatvállalásának köszönhető. A közüzemi vízellátás nemcsak az igények kultúrált kielégítését, de jó életszínvonalat és kedvező közegészségügyi helyzetet is jelent. A vízellátás nagyfokú felfutása mellett — lemarad-! va, de most már követve a vízellátás további emelkedését — megjelent a csatornázási igény, és ezzel egyidőben a szennyvíztisztítás szükségesége. Jelenleg településeink 13%-a rendelkezik csatornaművel és ezzel szemben ma még csak az összegyűjtött vizek 50%-át tisztítjuk. Nagy gondot jelent a kommunális és ipari szennyvizek mellett az állattartó telepek szennyvíztisztítása, illetve elhelyezése. A vízminőség területén kettős feladatot kell megoldjunk. Mindenekelőtt biztosítanunk szükséges vízkészleteink minőségét. Ez nem kis feladat, mert területünkön évi 20—30 milliárd m 3 víz folyik keresztül. E nagy tömegű vízmennyiség minőségvédelme természetesen az alattunk elhelyezkedő vízgyűjtő vízellátását és vízgazdálkodását is befolyásolja. A felszíni vizeken kívül rendelkezünk mintegy 10 m'/s kivehető felszín alatti vízkészlettel. Jelenleg a lehetőségek 50%-át hasznoítjuk. A felszín alatti vízkészletből biztosítható a legolcsóbban a kommunális vízellátás, ezért óvnunk kell minőségét. A védekezés alapvető kritériuma: ne jusson szennyvíz a talajba, illetve ne mosódjék semminemű szennyeződés a talajvíz-: be és a vízfolyásokba. A felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségvédelmének összetett tennivalója az utóbbi egy-két évtizedben jelentkezett. Kezdetben szerényen kért helyet feladataink között. Ma már minden területi komplex vízgazdálkodási témában meghatározó jelentőségű. Működési területünk teljes évi vízszükséglete átlagosan 350 millió m 3. A kommunális vízfelhasználás évi 40 millió m 3, ebből 20 millió m 3 az összegyűjtött szennyvíz mennyisége, melynek 50%-át kezelik, a többi kezelés nélkül kerül a befogadókba. Az ipar vízfelhasználása szintén 40 millió m : l-re tehető. A teljes vízforgalom ennek több mint kétszerese. 25 millió m 3 szennyvíz valamilyen kezelés után kerül elvezetésre. A mezőgazdaság vízfelhasználását célszerű három részre osztani: ivóvízminőségű igény 15 millió m 3, amiből 5 millió m 3 szennyvizet gyűjtenek össze. A többi szennyvíz közel felét öntözésre hasznosítják. Az öntözés vízigénye 200 millió m 3, a halastavak vízfelhasználása 35 millió m 3. Az időjárástól függően az öntözés lényegesen nagyobb vízfelhasználást is jelenthet, de kevesebbet is. A halászat vízigénye kiegyensúlyozottabb. Jelenlegi felszíni és felszín alatti vízkészleteink biztosítják az igényeket. A jobb vízellátás érdekében mindenekelőtt a víztároló kapacitást és az elosztóhálózatot kell fejleszteni. Gondoskodni szükséges valamennyi keletkezett szennyvíz összegyűjtéséről, tisztításáról és elvezetéséről, a környezetvédelmi igények egyidejű biztosításával. A kommunális, intézményi, ipari és mezőgazdasági vízellátás vízkészletét és minőségét továbbra is biztosítjuk. Működési területünk alapvető vízgazdálkodási létesítményei rendelkezésre állnak. Az igazgatóság kezelésében levő főművek állóeszköz értéke megközelíti a 10 milliárd Ft-ot. Hasonló nagyságrendű az üzemközi és üzemi művek értéke. A több mint 10 000 vízgazdálkodási létesítmény behálózza a közel 8000 km 2-es területünket. Jól szolgálja a térség lakosságát, társadalmi, gazdasági fejlődését. Kétségtelen látványosabb egy térség vízgazdálkodási alaplétesítményeinek kiépítése, mint a naponta igen sok aprólékos és gondos munkát igénylő üzemeltetése. 38
