Hidrológiai tájékoztató, 1984
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Nagy István: Hidrobiológiai vizsgálatok a Fancsika I. belvíztározón
a ,0.0 iránya megfordult. A növényi szervesanyagok lebomlásának aránya felülmúlta a még élő növények beépítő képességét, s ezért egyre több szervesanyag került a vízbe. A MyriophyUum mezőknek nemcsak kémiai, hanem mechanikai szűrőhatásuk is volt, ami az elfolyó víznek a tóvízhez viszonyított alga a-klorofill mennyiségének 30—70%-os csökkenésében és néhány kevés egyedszámú algafaj eltűnésében nyilvánult meg. Az elfolyó víz trofitása emiatt sosem haladta meg az eutróf kategória (100 mg/m 3) felső határát. A MyriophyUum mezők trofitást csökkentő pozitív hatását gyengíti az a tény, hogy — a fitoplanktonnal közösen — a víz ionforgalmának, pH-jának számunkra kedvezőtlen változásait okozták. A pH lúgos irányba tolódása igen veszélyes helyzetet teremt akkor, ha a víz ammónia tartalma nagy vagy nő. Ismert tény, hogy 9 pH-nál az ammónia-nitrogén 23—35%Ja mérgező NH 3-vá alakul, s ez 0,2—0,5 mg-dm"" 3 töménységben rövidebb-hosszabb idő alatt halpusztulást okoz. A Fancsikai—I. tó víztípusai 1981-ben 1. ábra. A Fancsikai—I. tó növényzeti térképe Főbb adatok: terület: 90 ha, átlagos vízmélység: 1,34 m, térfogat: 1,2 millió m 3. 1. MyriophyUum spicatum mező, 2. Potamogeton és Batrichium fajokkal kevert MyriophyUum sp. mező, 3. MyriophyUum spicatum gyéren benőtt területei, 4. potamogeton gramineus mező, 5. Typha latifolia és T angustifolia mező, 6. Polygonum amhiblum mező, 7. Mintavételi hely, 8. Sziget. Tavasz Ca—Mg—HC0 3 Mg—Ca—HC0 3 Mg—HC0 3 Nyár Mg—Ca—HC0 3 Mg—HCO ;i Mg—Na—HC0 3 Na—Mg—HC0 3 Na—C0 3 Az össz N, össz P és KOI P (mg-dmr 3) havonkénti változásai a tápvízben és a MyriophyUum mező előtt, illetve után 1. táblázat 1981. Kati-ér Tó Elfolyó víz Hónap 1 N P | KOIp N P KOIp N P KOIp 05. 07. 1,19 0,14 7,2 0,97 0,03 9,9 0,90 0,04 12,6 06. 15. 0,91 0,23 11,2 2,08 0,25 14,7 0,94 0,14 14,5 07. 22. 0,85 0,20 16,0 1,42 0,29 22,9 0,89 0,22 17,5 08. 12. 1,22 0,31 15,8 1,05 0,19 21,0 1,05 0,10 18,8 09. 10. 0,89 0,40 22,2 1,05 0,24 22,0 1,05 0,22 22,9 10. 26. 0,22 0,25 9,8 1,48 0,25 20,4 1,75 0,27 19,6 11. 30. 1,08 0,10 10,2 1,85 0,09 12,4 1,90 0,14 11,4 (5%) és a 20—30 cm-es sekély víz Potamogeton gramineus (1%) állományai maradtak meg. Az amur halak a makrovegetációval benőtt, kevert állományú területekről nemcsak a Potamogeton és Batrachium fajokat pusztították el, hanem a MyriophyUum töveket is lerágták. A felúszó növényeket a szél a leeresztő műtárgy előtti zárt MyriophyUum mezőn halmozta fel, s anyagcsere folyamataik továbbműködése révén — egy aránylag kis területen — felerősítették a vízminőségi változásokat. Későbbi pusztulásuk miatt elbomló szerves anyagaik a víz önszennyezését, szaprobitási fokának növekedését, a szervesanyagok elbomlása pedig az amúgy is nagy trofitás fok emelkedését okozta. Hasonló hatást váltott ki a halak által elfogyasztott nagymennyiségű táplálék (zoo- és fitoplankton, hínár stb.) is, ugyanis egy részük az ürülékkel visszakerült az aktív tápanyagforgalomba. Ezzel magyarázható az a tény, hogy a tó vizének kémiai oxigénigénye (KOI P) és N tartalma a nyári hónapokban nagyobb, mint a beömlő tápvizeké (1. táblázat). A MyriophyUum spicatum állományának víztisztító, illetve tápanyag visszatartó képessége révén a vízminőség változásában döntő fontossága volt. Augusztusi biomasszája 32,04 ha-n 136,36 t (szárazanyagban), hamu tartalma 26,1 t (17, 15%), N és P tartalma 1,9, illetve 0,41% volt. Az 1. táblázat 2. és 3. oszlopainak adatait összehasonlítva kitűnik, hogy a MyriophyUum növények víztisztító képesége, illetve tápanyag felvétele nyár elején, a növekedés intenzív szakaszában a legkifejezettebb, ekkor a tó vizének N, P tartalmát közel felére csökkentette. Hasonló, de gyöngébb volt a hatás július, augusztus hónapokban is. Szeptemberben a MyriophyUum mezők természetes elhalásának kezdetekor a folyamat Osz Tél Na—Mg—HC0 3 Ca—Mg—HC0 3 Mg—Na—HC0 3 Mg—Ca—HC0 3 Mg—Ca—HCO s Július—augusztusra a víz kationjainak aránya lényegesen megváltozott. Okai voltak: 1. a Ca 2 + és kismértékben az Mg 2 + ionok kicsapódása (biogén mész) 2. A száraz nyár miatt betöményedő tóvízben a legto-l vább oldatlan maradó Na + ionok feldúsultak. Emiatt a tó vize Mg—Na—HC0 3, Na—Mg—HC0 3-OS típuson át Na—C0 3 alfa-limno típusúvá (szikes víz) változott. Ez a folyamat a pH állandó emelkedése mellett zajlott le (2. ábra). A folyamatos változások (hőmérséklet, pH, ion összetétel) a fitoplankton faji öszetételének mennyiségi és minőségi változásait okozták. A Fancsikai—I. tóban májustól decemberig a következő fajokkal jellemezhető algatársulások követték egymást: Május: Neprochlamys subsolitaria (G. S. West) Kors., Tetraedron minimum (A. Br.) Hansg. var. apiculatoscrobiculatum Skuja f. elegáns Hortob., Stephanodiscus hantzschii Grun. var. pusillus Grun., Ankistrodesmus angustus Bern., Crucigenia tetrapedia (Kirchn.) W. et G. S. West, Chrysococcus biporus Skuja. Június: Rhabdoderma lineare Sch. et Laut., Nitzschia acicularis W. Sm., Nephrochlamys subsolitaria (G. S. 36
