Hidrológiai tájékoztató, 1984

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Szalai György: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1980-1983. években végzett munkájáról

jában eredményes, jelenlétünk, kisugárzásunk a Vállalatok életében ma már folyamatosan mutatkozik, különösen a bázis- és jogi tag vállalatok esetében. E kapcsolatokban természetesen sok kölcsönösség is fellelhető, hisz nem egy esetben a vállalati háttér biztosítja — különösen a jelen nehéz gazdasági helyzetben — sok olyan működési feltételünket, mely az alaptevékenység zavartalan ellátásához szükséges. Űjabban, elsősorban a lezajlott országos tanácskozás tárgyalásainak, irányelveinek tükrében egyre inkább előtérbe kerül az üzemi szervezetek létesítésének gondolata. Ügy gondoljuk, hogy Társaságunk gyakorlata és elvei, nyitottságunk az ésszerűvel szemben, továbbra is biztosítják a várt fejlődés feltételeit. Bizottságaink közül az Oktatási Bizottság. NemzeN közi Kapcsolatok Bizottsága és az Ifjúsági Tanács munkájáról az elmúlt évi Vándorgyűlésen részletesen beszámoltam. Engedjék meg. hogy ez alkalommal ezekről ne ejtsek szót, annál is inkább, mivel változatlanul szervezett, jó munkáról adhatnék számot (tanfolyamok rendezése, diplomaterv pályázat, útijelentések publikálása, Ifjúsági Napok stb.). Kissé mégis el kell időznöm e témakörnél, mivel egyes bizottságaink munkaterületén a körülmények változása miatt problémák, vagy komoly megoldásra váró feladatok merültek fel. Bár többször szó volt róla, hogy Környezetvédelmi Bizottságunk eredeti szervezeti formájában nem tudta betölteni feladatát, ma a környezetvédelmi munka a szakterületek részévé vált. Intéző Bizottságunk megvizsgálta Társaságunk tevékenységét e téren és határozatot hozott a Bizottság átszervezésére elsősorban koordinációs, illetve koncepcionális feladatok magasszintű ellátása céljából. A másik probléma Társaságunk folyóiratának a Hidrológiai Közlönynek a problémája, amely annak Szerkesztő Bizottságát is érinti. A Hidrológiai Közlöny évi félmillió Ft körüli deficitet eredményez, amelyet eddig állami támogatásból fedeztünk. A növekvő költségek miatt már eddig is kénytelenek voltunk a lap árát emelni és próbálkozni olyan megoldásokkal (hirdetés!), melyek a ráfizetést csökkentik. Az állami támogatás folyamatosan megszűnik — már ma is kevesebb a megelőzőnél — így szükségesnek látszott a terjedelem, illetve a megjelenés csökkentésével is hozzájárulni a költségek csökkentéséhez. Ezután évi 6 szám jelenik meg 64 oldal terjedelemben. A Hidrológiai Közlöny jövőjét biztosítandó itt csupán három szempontot szeretnék felvetni: — az egyéni és vállalati előfizetések számának emelését; — megtalálni az egyesületi vagy egyéb forrásból való hozzájárulás feltételeit ; — végül a lap profiljának, összetételének, informa^ tív és kreatív jellegének, az érdeklődés növelésének szempontját, mely utóbbi alapvetően Szerkesztő Bizottsági feladat. Egy másik Bizottságunk, amelyről szólni akarok az egy évvel ezelőtti Elnökségi határozattal létrehozott Szakértői Bizottság, melynek munkája, a külső megbízásra végzett munkák központi elbírálása, engedélyezése, szabályozása stb. Társaságunk életében, illetve bizonyos szervezeti egységeinknél vihart kavart. E Bizottság feladat- és hatáskörén, módszerein és munkastílusán lehet vitatkozni és erről még szó lesz; az azonban vitathatatlan, hogy olyan körülmények között, amikor a társasági munkavállalás már közel évi 5 milliót tesz ki s a munkavállalásoknak jogi, etikai, de anyagi konzekvenciái lehetnek, szükség van egy olyan Bizottságra, mely folyamatosan kézben tartja, ellenőrzi stb. ezeket a munkákat, melyeket 30—40 szervezeti egység vállalhat). Végül Ellenőrző Bizottságunk kapcsán az ellenőrzésről. Ellenőrző Bizottságunk minden évben megvizsgálja munkánkat az Alapszabály szerinti működés a Közgyűlés határozatainak megvalósítása és a Társaság gazdálkodása szempontjából, illetve területén. Elmondhatom, hogy ez a Bizottság nagyon gondosan végzi munkáját, s számunkra, a Vezetőség számára is megnyugtatóak ezek a felmérések. És ha már itl tarturtk. hadd említsem meg, hogy az emúlt évben a MTESZ Ellenőrző Bizottsága is vizsgálatot folytatott társaságunknál és minden részletre kiterjedő jelentését a következőkkel fejezte be: ,A Magyar Hidrológiai Társaság méltó örököse elődeinek, eredményesen, rendeltetésszerűen tevékenykedik. Szervezeti felépítése célszerű, az Országos Elnökség. Intéző Bizottság, a hivatásos apparátus, valamint a területi szervezetek összehangolt működését jól kialakított alapszabályzat és ügyrend biztosítja. A Társaság tevékenysége tervszerű és eredményes, messzemenően közérdekű, perspektívája biztosított, munkamódszere és tevékenysége megfelel a MTESZ vezető testületi iránymutatásának."" Az elmúlt évben a MTESZ Végrehajtó Bizottsága is beszámoltatta Társaságunkat, s beszámolónkat elismeréssel elfogadta, javaslatokat téve munkánk eredményességének fokozására, szélesítésére. Ezeket a javaslatokat is felhasználtuk akkor, mikor célkitűzéseinket a legközvetlenebb jövőre kialakítottuk és amelyeket a következőképpen fogalmaztuk meg: — A MTESZ-be tömörült társegyesületekkel közösen, nagyobb mértékben kívánunk részt venni a vízgazdálkodási nagylétesítmények beruházásainak előkészítésében. A tapasztalat azt igazolja, hogy a Társaság szakembereinek állásfoglalása és véleménye jelentős mértékben elősegítheti a nagyjelentőségű beruházások sikerét. — A vízgazdálkodási ágazatban folyó tevékenység, amely az ország lakosságát teljes egészében közvetlenül, vagy közvetve érinti és így a közhangulatot befolyásolja, nem mindig a megfelelő színvonalú tájékoztatás keretében kerül a nyilvánosság elé. A Társaság fontos feladatának tekintjük a szakmai közműveltség emelését, a színvonalas tájékoztató munkát, amely a szakmai közleményen túl a társadalom egészéhez kell eljusson. Az Országos Közművelődési Tanács 1983. szeptemberében foglalkozott a közművelődési törvény végrehajtásával a vízügy területén. Társaságunk fontos feladatának tekinti a hozzájárulást, a közműködést az ez alkalommal hozott határozatok megvalósításához. — Fontos munkaterületünk a víztakarékosság és a vízminőség-védelem témaköre, mellyel az eddigiekben is kiemelten foglalkoztunk és a jövőben is folyamatosan legfontosabb feladataink között szerepeltetjük. Fenti kettős célkitűzésünket azzal az Akcióprogrammal összhangban kívánjuk megvalósítani, amely a Minisztertanács 1038 1983. (IX. 22.) számú határozatával összefüggésben született a vízzel való takarékos gazdálkodásnak és a víztisztaság fokozott védelmének érdekében teendő rövid-, közép- és hosszútávú feladatokhoz. — A VI. ötéves tervben és egyre nagyobb lendületet vevő meliorációs program megvalósítása Társaságunk egy jelentős szakmai területének elsődlegese-feladatai közé tartozik. Ennek keretében fokozni kívánjuk tevékenységünket mind a melioráció elméleti kérdéseinek tisztázása, mind a tervezés finomítása, mind pedig az építés, üzemeltetés és fenntartás fejlesztése, tökéletesítése területén. A felsorolt témakörök kiemelését azért tartottuk indokoltnak, mert jelenleg és rövidebb-hosszabb távlatban ezek jelentik munkánk gerincét, ami azonban nem jelenti azt, hogy a nem említett klasszikus tevékenységeinket nem az eddigiekhez hasonló gondossággal fogjuk kezelni. Ha sikerül munkánkat a megfogalmazott célkitűzéseknek megfelelően megszervezni, továbbvinni, akkor meggyőződésünk, hogy Társaságunk tevékenysége meg fog felelni azoknak a társadalmi igényeknek, amelyek a különböző MTESZ dokumentumokban megfogalmazódtak és mint társadalmi igények merülnek fel a tudományos egyesületekkel szemben. , Dr. Szalai György az MIIT főtitkára 47