Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - A VÁCI VÍZSZENNYEZÉS SZAKMAI TANULSÁGAI TÁRGYÚ ANKÉT - Dr. Dési Illés:A váci ivóvízkutak szennyezésének egészségügyi következményei

oldó hatása miatt, a műtrágyázás viszont nem növeli lényegesen. Mindebből következik, hogy ahol a nitrát tartalom növekedett meg nagymértékben, annak oka valószínűleg a műtrágyázás, mindhárom paraméter együttes növekedése viszont természetes szervesanyag (fekália, trágya) szenyezésre utal [8]. A rétegvíz (második vízadó réteg, illetve mélységi vizek) az országnak szinte minden területén tartalmaz vasat, ritkábban mangánt. Az utóbbi időben (1975-től) íőként az Alföldön okoz problémát a rétegvíz metángáz tartalma. Ezzel együtt vált kellemetlenné a határérték közelében előforduló ammónia, valamint a nagy huminsav tartalom is, mely a fertőtlenítő klórozásnál okoz nehézségeket (TH M-iképződés). Külön meg kell említeni az elmúlt évben felfedezett nagy arzéntartalmat az Alföld néhány mélyfúrású kútjában. A viszonylag koncentráltan előforduló karsztvíz — a Középdunántúlon, a Bükk-hegységben, az Aggteleki karsztvidéken — kévésé védett, mert nagy területen alig borítja vízzáró fedőréteg. A karsztvíz elszennyeződésének potenciális veszélye tehát fennáll. Partiszűrésű vízkészlet szennyeződése A partiszűrésű vízből nyert ivóvíz megfelelő minőségét a vízminőségszabályozási beavatkozások keretében kell biztosítani. A védelmi beavatkozásokhoz azt kell tudni ,hogy a partiszűrésű vizet részben a folyóból részben a talajvízből fenyegeti szennyeződés. Utóbbira katasztrófa jellegű példa a váci eset, de ennél sokkal jellemzőbb a talaj nagy nitrát tartalmából fakadó gond. A folyó felől jövő szennyeződés lehet közvetlen és áttételes jellegű. Mint erről fentebb már volt szó [6]. Meg kell azonban jegyezni, hogy Bozzayné és Homonnayné [2] vizsgálatai szerint a Duna anionaktív detergenstartalma külöböző mértékben bejut a kutak vizébe is, ami nagyban elősegíti az egyébként a talajban kicsapódó, adszorbeáló szennyezők remobilizációját. A tenzidek az ivóvízben önmagukban is veszélyes szenynyezők mert rákkeltők és egyéb kellemetlen mellékhatásuk is van. Ugyancsak Bozzayné tói és Homonnaynétól tudjuk, hogy a Budapesttől délre telepített kutak vizében a fenékiszap szennyezettségének feldúsulása (Budapest szennyvize!) következtében olyan nehézfém (Fe, Mn) és ammónia szennyezettség jelentkezik, ami miatt máris tisztítani kell az itteni vízbázisból származó partiszűrt vizet. Összefoglalás Vízellátási és csatornázási ellátottságunk között növekvő különbség környezetszennyeződés! problémát idéz elő. A szennyeződési tendenciákat megvizsgáltuk mind a felszíni vizek, mind a felszín alatti vizek tekintetében, különösen kiemelve a partiszűrésű vízkészletek helyzetét. Ezt ugyanis két irányban is fenyegeti a szenynyezés: egyfelől a talajvíz oldaláról a nagy nitráttartalom, másfelől a folyó üledékében felhalmozódó mikroszenyezők, főleg a nehézfémek és kőolajszármazékok. A szennyezett hordalékban végbemenő kémiai, biológiai reakciók eredményeként az eltemetettnek hitt szenyeződés remobilizálódik és belejuthat a partiszűrésű kút vizébe. Mindez nehezíti vízellátásunk helyzetét, a víz előállítási költségét. A megoldást csakis egy korszerűsített vízminőségszabályozási rendszer keretében kereshetjük. Az azonban bizonyos, a szennyeződésnek nemcsak körzetvédelmi, de súlyos anyagi konzekvenciái is vannak, mellyel szembe kell néznünk. IRODALOM [1] Alföldi L.—Papp F.: Környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok a felszínalatti vízkutatásban. VITUKI, Bp., 1976. [2] Bozzay J.-né—Homonnay A.-né: Szerves mikroszennyező anyagok vizsgálata partiszűrésű kutak vizében. Hidrológiai Tájékoztató, 1975. [3] Csanády M.: Adatok a felszín alatti vizek nitrát tartalmának növekedésére. Kézirat, (Szakértői közreműködés) Bp., 1979. [4] Hock B.: Vízminőségvégváltozási tendenciák vizsgálata VITUKI, Témajelentés. Témaszám: 7781/3/35. Bp., 1980. [5] László F.: Dunai vízminőség-elemzések eredményei. VITUKI Tudományos Napok 1981. 3. ülésszak: » Partiszűrésű vízbázisok védelme. VITUKI Közlemények, 3. szám. p. 78. [6] László F.: A Duna mikroszennyező anyagainak vizsgálata. Beszámoló a VITUKI 1979. évi munkájáról. Bp.. 1979. [7] Mészáros S.—Vukovich F.—Takács S.: Nem védett vízadó rétegre települt vízmű kutak nitrátosodása. 3. Vízminőségi és Víztechnológiai Konferencia. Bp., 1979. lb/2 ]8] VGI: Alapadatok a vízminőséggazdálkodáshoz. Felszín alatti vizek (rétegvizek) 1971—1980. Bp. 1980. A váci ivóvízkutak szennyezésének egészségügyi következményei* DR. DÉSI ILLÉS Országos Közegészségügyi Intézet 1981. februárjában a váci Déli vízbázis kútjainak a vizében szennyezés keletkezett. A Pest megyei KÖJÁL és az Országos Közegészségügyi Intézet Vízhigiénés Osztálya munkatársainak a felmérése szerint, a kutak vízellátási területén — elsősorban gyermekeken — gyomorbél tünetekkel járó, halmozott megbetegedések fordultak elő. A kutak vizét ezért toxikológiai vizsgálatoknak vetettük alá. Speciális, higiénés-toxikológiai vizsgáló eljárásaink segítségével ugyanis, viszonylag gyorsan megítélhetjük az idegen anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatását anélkül, hogy a károsító vegyületek pontos kémiai öszetétele rendelkezésünkre állna. Az 1981. márciusában, majd— a nyári nyílttéri égetés után — az 1981. október 19-én vett vízmintákat tettük vizsgálat tárgyává. A mintákat százszoros töménységűre koncentráltuk be, vízgőz-desztillálással („A" sűrítmények); illetve éter: petrol-éter: etilacetát keverékében történő kirázással és az oldószerek elpárologtatása után napraforgó olajban történő felvétellel („B" sűrítmények). Tavassal a Déli vízbázis 1—5, illetőleg 6—10-ig számozott kútjainak kevert vize, ugyaninnen a Forte 1—3. * Előadásként elhangzott az MHT Vízellátási Szakosztály és a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete 1982. március 17-1 „Váci vízszennyezés szakmai tanulságai" tárgyú ankétján. sz. ivó, valamint ipari vizet adó kutak, egy csápos kút, a Chinoin telep területén fúrt, G4 jelű, azonkívül a kerítésen kívül elhelyezkedő G2 jelű észlelőkút, egy szűdligeti magánkút vize, kontrollként az ugyancsak parti szűrésű verőcemarosi kútból származó víz, a verőcemarosi és a váci kutak magasságában vett Duna víz kerültek vizsgálatra. Ősszel, a felsoroltakon túl, meghatározásokat végeztünk a vízbázis kútjai mögött fúrt, K3 jelű észlelőkút vizéből és a szentendrei kutakból a Duna alatti csővezetéken a váci vízművekhez érkező vízből. Kontrollként OKI csapvizet is használtunk. Nem vizsgáltuk viszont a magánkút, a Forte ipari kutak, a G2 észlelőkút és a Duna vizét. A kémiai előkészítés és a toxikológiai vizsgálataink módszereit másutt már részletesen közöltük [3], ezért az alábbiakban csak az eredményeket foglaljuk össze. A vázolt vizsgálati rendszerünk környezetszennyezés megállapítására első ízben került hazánkban kidolgozásra és alkalmazásra. Figyeltük a sűrítményeknek az emberi vörösvérsejleket feloldó (hemolizáló) hatását Adamis és Dura [1] szerint (1. ábra). Elfogadható a hemolízis 10%-ig, e felett enyhe, 20% fölött erős az ártalom. A desztillált víz valamennyi vörös vérsejtet feloldotta, azaz 100°/o-os, a puffer oldat csak minimális hemolízist okozott. Elté31