Hidrológiai tájékoztató, 1983

2. szám, október - A VÁCI VÍZSZENNYEZÉS SZAKMAI TANULSÁGAI TÁRGYÚ ANKÉT - Cserjés Mátyás-Puskás Csaba: Beruházási intézkedések

A teljes limfocita sejtet elpusztító hatással tavasszal a G4 sz. és a Forte ipari kutak, ősszel ugyancsak a Q4 sz. és a Forte 1—3. sz. kút vize rendelkezett. Az izotóp foszfor tavasszal 7, ősszel 1 fajta vízmintával kezelt limfocitákba csak kórosan alacsony értékben épült be. Valamennyi vizsgálattípusban negatívnak bizonyult — természetesen a kontroll csoporton túl — a verőcemarosi, a csápos, ősszel még a 6—10. sz. és a szentendrei kutak vize is. Nem okozott eltérést a sződligeti magánkút vize, ahol, mint idővel tisztázódott, Atrazin gyomirtó szennyezés történt. A szervezet átörökítő anyagát, a DNS szálat rendszeresen érik a külvilágból a legkülönbözőbb károsító behatások. A szálon így keletkező hibákat a sejtek enzim rendszere nyom nélkül kijavítja. Maradandó ártalom akkor következhet be, ha a külső behatás az enzim redszert is úgy károsítja, hogy az DNS sérülést nem képes helyrehozni és így a hiba fennmarad. Ez az elváltozás növeli a daganatos megbetegedések előfordulásának a lehetőségét. A sejtek energiatermelő folyamataihoz foszforbeépülés szükséges. Ha valamilyen külső hatás következtében nem képes megfelelő mennyiségű foszfor beépülni, akkor ez kedvezőtlenül hat a sejtek életműködéseihez szükséges energiatermelésre. A limfociták fokozott pusztulása általában toxikus hatást jelez. 14 napos állatkísérleteink során, csoportonként 10 patkánynak naponta szondán át juttattuk a gyomrába a sűrítményeket. Igen érzékeny mutatóként, az idegrendszer működésének a változásait figyeltük [2], Elváltozások az „A" sűrítményektől jelentkeztek. Az állatok spontán mozgásaktivitása tavasszal, a kontroll verőcei vízhez képest, először fokozódott, majd erősen lecsökkent. Ősszel az 1—5., a 6—10., Forte 1—3., a K3 és G4 sz. kút vize ugyanilyen változásokat mutatott. A mozgásaktivitás mennyisége arányos az idegrendszeri ingerlékenységi szinttel, tehát a vizek hatására a központi idegingerlékenység először nőtt, majd csökkent. Tanulmányoztuk az állatok tanulási készségét, egy útvesztőben való áthaladás idejének és az úttévesztéseik számának naponta történő mérésével. Tavasszal a G4 és az 1—5. sz. kút vizétől az állatok lelassultak, és tévesztéseik száma a konrollokéhoz képest nőtt, ősszel a Forte, a 6—10. és a G4 sz. kút vizét fogyasztók lassultak, a K3-asok kisé gyorsultak. A lassabban haladók jelentősen többször el is tévesztették a helyes utat. Az útvesztőben való gyorsabb áthaladási idő és a kevesebb tévesztés az idegrendszer izgalmi szintjének a növekedését, ennek ellentéte a szint csökkenését jelzi. A patkányok koponyacsontjába beépített elektródokon át regisztráltuk az agyuk elektromos tevékenységét, az ún. EEG görbét. Tavasszal az 1—5. és a G4 sz. kút vize a bioelektromos tevékenység kóros változását okozta, ősszel eltérés nem volt észlelhető. A kezelés végén meghatároztuk a májsejtekben az idegen anyagok lebontását végző mikroszomális citokrom P 450 enzimek szintjét [6]. Tavasszal ez — a 100%-nak tekintett kontroll csoporthoz képest — az 1—5-ös víztől 112%

Jra, a G4—estől 118%-ra nőtt. Őszszel az 1—5-östől 108%-ra, a csápostól 105%-ra, a K3-tól 112%-|ra és G4 kút vizétől 110%-ra emelkedett. Ez azt jelzi, hogy a méregtelenítést végző májra fokozott megterhelés hárult, amit az, a detoxikáló rendszer kapacitásának a növelésével igyekezett leküzdeni. A kromoszómákra gyakorolt hatás meghatározására, csoportonként 10 egeret kezeltünk a különböző vizekkel, majd 100—100 csontvelő sejt mikroszkópos vizsgálatát végeztük el [7], Elétéréseket itt csak a „B" sűrítmények váltottak ki. A károsodott kromoszómájú csontvelői sejtek még elfogadható száma 5%. Tavasszal a G4 sz. kút 8%, az 1—5. sz. 6% eltérést okozott. Ősszel a kitűzött 14 napos kezelési időtartamot nem lehetett megtartani, mert az egerek több csoportban már hamarabb elpusztultak. A G4-es csoportból azonban az 5. nap életben levő 6 állat megszámolt 100—100 sejtjében is 11%, majd ismétléskor a 10. nap még élő 6 egérben 10% eltérést észleltünk. Kromoszóma károsodás esetén a születendő utódokon fejlődési rendellenességek jelentkezhetnek. A kutak vizéből nyert különböző sűrítmények, a fentiek szerint, eltérő változásokat okoztak, így feltételezhetően többféle károsító anyaggal állunk szemA ben. A tavaszi és őszi vizsgálati eredmények áttekintése alapján pedig úgy tűnik, hogy a toxikus anyagok összetétele tavasztól őszig változott. A kémiai anyagok által létrehozott károsítások két csoportra oszthatók: az ún. korai, „short term" eltérésekre, mint pl. az idegrendszer és a máj érintettsége és a hosszú idő múlva mutatkozó .,long term" elváltozásokra, ilyen a daganatkeltés és az utódokon jelentkező torzképződések. Állatkísérleteink és az emberi vérsejteken végzett vizsgálataink feltételezhetővé teszik, hogy a vizekben levő anyagok, mindkét típusú hatást az emberi szervezetre is kifejthetik. A szentendrei kutak vize semmilyen eltérést nem okozott, fogyasztható. A váci kutakban található szennyezéstől viszont a lakosságot feltétlenül meg kell kímélni, e vizek jelenleg emberi fogyasztásra nem alkalmasak. IRODALOM [1] Adamis T„ Dura Gy.: Műanyag granulátumok vizsgálata in vitro modellkísérletekben. Egészségtudomány, 22 1970 4. 388—392. ]2[ Dési I.: Peszticidek higiénés-toxikológiai értékelése. MTA Doktori értekezés. Kézirat, Bp. 1979. [3] Dési I. és mtsai.: A váci Déli-vízbázis kútjai vizének higiénés-toxikológiai vizsgálata és értékelése. Egészségtudomány, 26. 1982. 1. 1—14. [4] Dési I., és mtsai.: A váci hulladékégetés. Helyszíni tapasztalatok. környezethigiénés-toxikológiai laboratóriumi vizsgálatok. Egészségtudomány, 26. 1982. 1. 15—25. [5] Hollatz R., Tempel K.: Unsheduled DNA-synthesis in UV-irradiated spleen lymphocytes of the rat after whole-body X-irradiation. Rad. Enuironm. Biophys., 15. 1978. 1. 77—83. |0] Omura T., Sato R.: The carbon monoxide binding pigment of liver microsomes. J. Biol. Chem., 239. 1964. 2370—2378. [7] Vogel F. ,Röhborn G.: Chemical mutagenesis in mammals and man. Springer Verlag New York, 1970. „Beruházási intézkedések"* CSERJÉS MATYAS**—PUSKÁS CSABA"* Országos Vízügyi Hivatal,** Országos Vízügyi Beruházó Vállalat*** Az 1981. február 14-én kezdődött váci vízkészlet szenyezés kapcsán a városi ivóvíz elátásban észlelt jelentős íz- és szagromlás miatt a terület víztermelő kapacitásának mintegy 25%-át alkotó ún. Vác Déli Vízmű kikapcsolásra került. * Hozzászólásként elhangzott az MHT Vízellátási Szakosztály és a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete 1982. március 17-i ,,Váci vízszennyezés szakmai tanulságai" tárgyú ankétján. Mivel a rendelkezésre álló víztermelő kapacitás Vác és térsége nyári időszakra történő ellátásához elégtelenné vált, meg kellett találni azokat a műszaki lehetőségeket, melyekkel fokozatosan, de legkésőbb a nyári csúcsfogyasztások idejére a kiesett mintegy 15—20 000 nr d vízbázis kapacitást pótolni lehet. Ennek érdekében két irányban történt intézkedés: egyrészt a folyamatban levő beruházások gyorsítására, másrészt a kiesett vízmennyiség pótlására. 3 33