Hidrológiai tájékoztató, 1983
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula: A Kuntszentmiklós-tassi kistérségi vízmű vízmű vízszerzési lehetőségei
rakatot, így a cső mentén a fertőzött talajvíz leszivárgott, és keveredett a legfelső rétegvíztároló homokréteg vizével. Ez a helyzet a vízügyi hatóságot arra késztette, hogy hatósági engedély alapján szakszerűen kiképzett mélyfúrású kutakat készíttessen. E hatósági engedélyek már a 40—150 m mélység között elhelyezkedő pleisztocén homokrétegekben tárolt víz feltárására szóltak. Az említett mélységben elhelyezkedő vízadó rétegek vizét pl. az Űj SzTK rendelő és az egyéb közüzemi helyek hasznosítják. Az 50 m-es és az annál mélyebb vízfúrások helyét — az eredeti vízföldtani naplók alapján — az 1. ábra, a különböző mélységben elhelyezkedő vízadó rétegeket pedig — ugyancsak a vízföldtani naplók alapján szerkesztett — 2. ábra szemlélteti. Az 1. ábra a mai és a 100 évvel ezelőtti tavak és az időszakosan vízzel borított mélyfekvésü területek helyét is feltünteti. Ezek egy nagyjából ÉNy—DK-i irányú, egymás.al és a Monor—Irsa-i dombság csapásával párhuzamos vonulatokban helyezkednek el. Így ezek morfológiai helyzete alapján pl. a Vasadi mocsár, a Kistó, a Kenderesi-tó—Bogárzó-tó vonulatában, valamint a dombság peremén egy-egy ÉNy—DK-i irányú vetőt feltételezhetünk. Mivel az eddigi fúrások egyértelműen csak a Kistó-i vet3 helyzetét igazolták, ezért az 1. és a 2. ábrán csak ez utóbbit tüntettük fel-. A nagyobb mélységű vízadó rétegek feltárását a nagy ' költségek miatt a lakosság egyénileg nem oldhatta meg. Ezért a Nagyközségi Tanácsi az egységes vízellátás érdekében 6 db mélyfúrású kútra alapozott vízművet építtetett. Az 1. sz. Vízműkút a 222—338 m közötti felsőpannoniai, a 2—6. sz. vízműkút pedig a 148—196 m közötti mélység pleisztocén vízadó homokrétegeiben elhelyezkedő vízkincset csapolja meg. A Monori erdő strandját ellátó kút pedig az 545—740 m közötti 8 db víztároló felsőpannoniai homokréteg 42 °C-os hévízét hasznosítja. A vízműkutak kiképzése után — az előírásoknak megfelelően — minden kútban gázvizsgálat is készült. A 6 db vízműkút közül 4 db metán mentes volt, míg a 4. sz. kútban 1,50 Nl/m : 1, a 2. sz. kútban 4,74 NI m n metán értéket mértek. A 2. sz. vízműkút a szabványban előírt 3,0 NI m : l értéket meghaladó metán tartalma miatt csak gáztalanító berendezéssel üzemeltethető. A 4. sz. és a 2. sz. vízműkút gázossága, illetve gáztartalmának rövid távolságon belüli változása a közeli vetővel hozható összefüggésbe. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat jelenleg csak az 1. és a 3. sz. vízműkutat üzemelteti, összesen 933 m : l/d víztermeléssel. Monor területe az Északalföldi (Gödöllő—Albertirsai) pannóniai hátság vízföldtani tájegységnek a Dunai szerkezeti árok északnyugati része vízföldtani tájegység felé eső határvidékén helyezkedik el [8, 10]. A kedvezőbb vízföldtani adottságú területek a Dunai szerkezeti árok északnyugati része felé találhatók, így a távlati vízszerzés a jelenlegi vízműkutaktól délnyugati irányban ajánlható |7, 10], IRODALOM [I) Balla G.: Rolle der jungen Strukturbewegungen in der Reliefgestaltung des Lossrückens von Monor—Ceglédbercel. Acta Universitatis Szeg.?diensis, Acta Geographica, t. II. fasc. 1—4. Szeged, 1956. 21—30. [2J hrdélyi M.: A Duna—Tisza közének vízföldtana. Hidrológiai Közlöny, 47. 6. 1967. 331—340. és 8. 357—365. 13] Erdélyi M.: Felszín alatti vizeink és szennyeződésük kérdése. Földrajzi Értesítő, XXIX. 2—3. 1980. 193—216. 14] Halaváts Gy.: Az~ Alföld Duna—Tisza közötti részének földtani viszonyai. A MKFl Evkönyve, IX. 1895. 101—173. 15] Marosi S.—Szilárd J. szerk.: A dunai Alföld. Magyarország tájföldrajza 1. kötet. Akadémiai Kiadó. Bp. 1967. [6] Rónai A.: Az Alföld talaj víztérképe. A MAFI Alkalmi Kiadványa, Bp. 1961. t7] Schmidt E. R. et al.: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. A MAFI Alkalmi Kiadványa. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1962. [8] Urbancsek J. szerk: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. II. k. (1963), III. k. (1966). IV. k. (1971), V. k. (1973). VI. k. (1975), VII. k. (1977), VIII. k. (1978), IX. k. (1980), X. k. (1981). Bp. ]9] Vargáné Csűri /.: A péceli. Örkényi és a monori térképlap földtani felvételi adatai. Kézirat. Bp. 1951. III. 31. MAFI Adattár T.: 195 . J101 Vitális Gy.—Vitálisné Zilahy L.: Pest megye vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 55. 5. 1975. 185—188. [II] Vitálisné Zilahy L.: Célszerű és szükséges megőrizni. Szájhagyomány helyett magnó. Monori Hirlap (a Pest megyei Hírlap különkiadása), XXIV. 10. 1982. január 13.. szerda. [12] Vitálisné Zilahy L.: Barangolások a járási székhelyen. A múlt ismerete is gazdagít, ösi tájnevek nyomában: Szilhát. Monori Hírlap (a Pest megyei Hírlap különkiadása). XXIV. 85. 1982. április 11.. vasárnap. A kunszentmiklósi—tassi kistérségi vízmű vízszerzési lehetőségei AUJESZKY GÉZA—DR. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. Bevezetés A társadalom fejlődésével megnő a helyi vonzásközpontok jelentősége és ezek egyre inkább fokozott szerephez jutnak. Ennélfogva fejlesztésük kiemelten indokolt, hogy ennek a megnövekedett szerepkörnek meg tudjanak felelni. A sokrétű fejlesztésbe beletartozik — és egyúttal annak alapfeltéele is — a közművesítés és ezen belül a vízellátás fejlesztése. A fentieket felismerve irányozta elő az Észak BácsKiskun megyei Vízmű Vállalat Kunszentmiklós—Tass— Szalkszentmárton környékén egy kistérségi vízmű távlati megvalósítását. Kunszentmiklós, mint helyi vonzásközpont, jelentősen fejlődik. A közelében fekvő Tass és Szalkszentmárton fejlett mezőgazdaságáról nevezetes. Kézenfekvő ennek a virágzó településcsoportnak közös vízellátó rendszerből való ellátása. Ezt irányozza elő a Vízmű Vállalat terve a kistérségi vízmű kiépítésének I. ütemében. A II. ütemben csatlakozhatna ehhez a rendszerhez három közeli dunaparti település: Dunavecse, Apostag és Dunaegyháza is (1. ábra). A vízigény az első szakaszban mintegy 5000 m :\d, távlatban pedig 20 000 m : l d. Ezeket a vízigényeket alapul véve végzett 1981-ben vízszerzési vizsgálatokat a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV). A vizsgálatok kiterjedtek a felszínközeli vizekre, a partiszűrésű víznyerési lehetőségekre, valamint a mélységi rétegvizekből történő vízszerzésre egyaránt. Meglevő adatok összegyűjtésén, feldolgozásán és értékelésén kívül — a felszínközeli és partiszűrésű víznyerés vonatkozásában — terepi vízfeltáró munkálatokra is sor került, elsősorban e vizek minőségére vonatkozó tájékoztató adatok nyerése érdekében. 2. Vízföldtani áttekintés A tervezett kistérségi regionális vízmű részére szük-' séges vízmennyiség a területen az előzetes vízföldtani adottságok ismerete alapján az alábbiak szerint biztosítható: / 2.1. Felszínközeli dunai kavicsos összlet vize. E jó víztartó felszínközeli összlet a területen általános elterjedésű és helyenként a 15 m-es vastagságot is meghaladja. Az összlet feküje K—DK felé mélyül, így ezekbe az irányokba a vízadó réteg kivastagszik. Kifejlődése változatos. Általában felül homok van kb. 8—10 m mélységig, majd kavicsos homok, homokos kavics átmenettel az összlet alsó szakasza mutatja a legdurvább kifejlődést. Vízadó képessége kedvező 400—800 l/min/m
