Hidrológiai tájékoztató, 1983
2. szám, október - A VÁCI VÍZSZENNYEZÉS SZAKMAI TANULSÁGAI TÁRGYÚ ANKÉT - Dr. Benedek Pál: Vízkészleteink szennyezésének helyzete az 1982. évben
3. táblázat Fontosabb vízminőségi paraméterek Szerves széntartalmú vegyületek Mikroszenyezők Szervetlenek Szerves Szervetlen BOI b, KOI, TOC lebegőanyag (izzítási veszteség) összes só, lebegő (izzítási maradók), Fe, Mn növényi tápanyagok: N, NH, +, N0 3P, PO, 3kőolaj PAH tenziid fenol klórozott szénhidrogén THM, stb.Megjegyzés: ege Cd Hg Pb Cr Zn stb. szség károsítok Megjegyzés: nem toxikusok Megjegyzés: eutrofizációt fokozó anyagok NO;)csecsemőkre mérgező lehet kőolaj PAH tenziid fenol klórozott szénhidrogén THM, stb.Megjegyzés: ege Cd Hg Pb Cr Zn stb. szség károsítok 4. táblázat Fontosabb szervetlen mikroszenyező-határértékek és tényleges koncentrációk Komponens /'g/l Dunára javasolt 1 határértékek (Project, 1976) Dunában 1979-ben mért értékek Rajnában 1978-tban mért átlagos értékek (San téma, 1979) Rajnában 1978-ban mért max. értékek (Santema, 1979) Magyar ivóvíz szabvány (MSz 450/1—7b) As* 10 1—8 8 19 50 Hg* 0,5 0,2—0,8 0,7 2 1 (összes) Cu 30 5—10 27 46 200 Zn 500 40—120 170 270 200 Pb* 30 5—9 24 40 50 Cr 30 3—17 53 93 50 (összes) Cd* 5 0,7—3 4 11 5 1 NSZK-ban (Rajna) ugyanezek az ún. „szigorúbb" határértékek (DVGW 1975) * WHO fekete listán levő (igen veszélyes mikroszennyezők) Fontosabb szervetlen mikroszenyező-határértékek és tényleges koncentrációk 5. táblázat Komponens H g/l NSZK ajánlások folyóra (DVGW 1975) A B Dunában 1979-ben mért értékek Rajnában 1977-ben mért átlagos max. értékek (Santema, 1979) Magyar ivóvíz szabvány (MSz 4501—7b) Tenzidek (ANA detergens) 100 300 50—300 120 200 200 Fenolok (vízgőzzel illó) 5 10 1—15 12 50 2 Szénhidrogének (kőolaj) 50 200 20—2800 400 1600 10 Többgyűrűs aromás szénhidrogének 1 1 0,2 0,6 0,2' Összes szerves klórvegyületet* 50 100 12 31 Aromás aminők — — 6 12 — THM-tok: CHC1 3 — — 10 20 25 2 CC1 4 — — 3 15 1 A WHO Ivóvizszabványban megadott többgyűrűs aromás szénhidrogén vegyület együttes értéke 2 NSZK előírás (Bolzer 1981) * WHO feketelistán levő (igen veszélyes) mikroszennyezők a klórozott szervesvegyületek, különösen kiemelve PCB (WHO, 1973) miatt erősen szennyezett. Ennek a következménye, hogy hazánkban mintegy 40 községet kellett közegészségügyileg veszélyeztetettnek nyilvánítani, mert területükön egyetlen olyan kút sem található, amely 40 mg/1nél kisebb nitráttartalmú, tehát csecsemőtáplálásra is alkalmas vizet adna [3J. A talajvíz nitráttartalma a lakott területeken kívül is erősen növekszik, ami elsősorban a mezőgazdaság intenzív kemizálásával, a nitrogén műtrágyák fokozott alkalmazásával függ össze. A Borsod-Abaúj JZemplén megyei KÖJÁL vizsgálatai szerint a megye 141 településének nincsen megfelelő minőségű ivóvize [7]. A megfigyelések szerint a talajvizek nitrátosodási folyamata az elmúlt 8—10 évben jelentősen felgyorsult és a jelenség a vízműveit első vízadóra települt kútjait is érinti. Néhány jellemző számadat erre vonatkozóan a 6. táblázatban található. A legnagyobb emelkedést mutató Emőd-nyékládházi vízmű esetében a külső védőterületen történő műtrágyázás és a vízműkút nitrátosodása közötti összefüggés egyértelműen megállapítható volt. Végül a talajvíz-szennyezéssel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a klorid a lakott területen vizelet, trágyalé eredetű. A keménység értéke a szerves szennyezéssel növekszik a mineralizáció során keletkező szénsav mész30
