Hidrológiai tájékoztató, 1983
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Juhász Endre: A szennyvíziszap regionális kezelésének és elhelyezésének műszaki, egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági kérdései
0 termekkel Vízkivétel 0 répával Technológia Höleadá egységek Huta berendezés [ Usztatás } j Ü lepi tő " jCl Vegyszer % OH Sz. vízfolyás 2. ábra. Víz újrahasználat a cukoriparban Sz = szennyvízkezelő berendezés: QF = QFI + Q12 Qll = QlU +QH2 +H3. 5. Következtetések A Dow AP 30 és Purifloc A 22 típusú flokkulálószer kísérleteink szerint igen kis mennyiségben adagolva is alkalmas a cukorgyári technológiában az iszapos lé szűrhetőségének javítására. Esetenkénti kipróbálását azoknak a cukorgyáraknak ajánljuk, ahol szűrési nehézségek merülnek fel. Az úsztatóvíz újrahasználata során a minél gyorsabb és hatásosabb szilárd-tfolyadék fázisszétválasztásra kell törekedni. Ezért próbáltuk ki a rendelkezésünkre álló vegyszereket. Általában 0,5 mg/l-nél kisebb mennyiség adagolása esetén egyik polielektrolit sem tudott jó ülepítést biztosítani. Ezért a legtöbb esetben a párhuzamosan és ismételten elvégzett vizsgálatok során 0,5—1— —1,5 mg/l polielektrolitet adagoltunk. 2 mg/l-nél többet azért nem, mert ekkor az ülepedés már olyan gyors volt, amire a gyakorlatban nincs is szükség. Általánosságban a kipróbált flokkuláló szerekből 1—1,5 mg/l adagolás esetén az ülepítés gyorsítható volt, és a lebegőanyag tartalom csökkenthető az újrahasználathoz kielégítő mértékig. Az újrahasználat vízköreit a 2. ábra szemlélteti. Az eddigi kísérletekből levonható az a következtetés, hogy 2 órás ülepítés alatt a polielektrolitekkel kezelt úsztatóvízből kiülepíthető mindazon lebegőanyag, mely az újrahasználat során az úsztatást zavarná. Esetenként erre már a 30 perces ülepítés is elegendő volt. Az ülepítést sok paraméter változása befolyásolja, de az elég széles határok között végzett vizsgálatok bizonyították, hogy igen kevés vegyszeradagolással is jelentős javulás (35—50%) érhető el a lebegőanyag csökkentésében és esetenként a KOI érték is javult. A flokkuláló szereknek iszapkondicionáló hatása is van, további kísérleteket tervezünk végezni a Petőházi, Szolnoki és Hajdúsági Cukorgyárban. IRODALOM [1] Schneider F.: Technologie des Zuckers. Hannover, 1968. Kapitel 16. [21 De Vletter R.: Measures against water pollution in beet sugár processing industries. International Sugár Technical Staff Conference. Stockholm, 1975. [31 Akermark B.: International Sugár Technical Staff Conference. Stockholm, 1975. [4] Ollós G.: A derítés folyamatairól. Hidrológiai Közlöny, 59. 8. 1979. 336—347. A szennyvíziszap regionális kezelésének és elhelyezésének műszaki, egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági kérdései* DR. JUHASZ ENDRE Vízügyi Tervező Vállalat A települési infrastruktúra fejlődésének velejárója a csatornahálózatok és tisztítótelepek számának növekedése. A szennyvíz fajlagos értékének emelkedése mellett a tisztítás során visszamarad, ún. szilárd fázis mennyisége is megnövekszik, melynek mind a kezelése mind az elhelyezése — súlyosbítva az esetleges benne található toxikus alkotórészekkel — egyre nehezebb feladat. A gyűjtő és kezelő rendszer kialakítása a vizsgált térség településeinek elhelyezkedésétől, nagyságától, a befogadótól történő távolságtól, nagyobb település (város) vonzásövezetétől függ. Különösen több kisebb település, üdülőkörzet, vízfolyások természetes völgye stb. esetében ma már természetes az ún. nagytérségi vagy regionális rendszerek kialakítása. A központi nagytelepek fajlagosan kisebb megvalósítási költség tényezője az elszórt kistelepekkel szemben közismert. Csupán optimalizálás kérdése, hogy a gyűjtőhálózat felmerülő összekötővezetékeinek többletkölt* Előadásként elhangzott az Ipari és kommunális szennyvíztisztítók hatékony módszerei és berendezései" tárgyú nemzetközi konferencián, Szófia, 1980. május 20—22. ségét szembe állítsuk a központi telep választandó helyével, továbbá relatíve kisebb beruházási és üzemeltetési költségtényezőivel. Ha tehát egy új térséget komplex vizsgálat alá veszünk, akkor az ún. regionális elvek természetszerűleg előtérbe kell, hogy kerüljenek. Figyelembe véve tehát az egyszerre rendelkezésre álló hitelkeretet, a rendszerbe bekapcsolódó települések ,,fontossági" sorrendjét stb. a gyakorlatban a régió határának a kiterjesztése lehet csupán kérdés. A tisztítási folyamatból kikerülő különféle iszapok kezelése és főleg annak megfelelő elhelyezése kíván to-> vábbi elemzést. A szennyvíziszap kezelés bármely területén foglalkozó szakembereknek figyelembe kell venni, hogy: — az iszapkezelés módját az elhelyezés, illetve a felhasználás függvényében kell megvalósítani; — az iszap keletkezése folyamatos, de — mezőgazdasági elhelyezés esetében — a felhasználás általában szakaszos; — továbbá jelen körülmények mellett az iszapot energiahordozó anyagnak kell tekinteni annak ellenére, hogy a hasznosítható elemei általában nem nagy értékűek. 7
