Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK, ISMERTETÉSEK, HÍREK - Dr. Dobos Irma: Környezetvédelmi Szakmai Napok (Budapest, 1982. szeptember 22-23.)

beköszöntőt, majd dr. Kapolyi László akadémikus, államtitkár megnyitó előadásában a bányavíz szerepét elemezte a szilárd nyersanyagokkal való gazdálkodás rendszerében. A plenáris megnyitóülés után az előadások témacsoportonként 4 szekcióban (A, B, C, D) és ezen belül több alszekcióban hangzottak el. A szekciók voltak: A) A bányavízveszély és előrejelzése; B) Bányavízvédelem; C) A környezet védelme a bányavízvédelmi tevékenység hatásától; D) A bányavíz hasznosításának a bányavízvédelemmel összefüggő kérdései. Az egyes témakörök előadásait főelőadók foglalták össze, melyet a szerzők 8—10 perces felszólalással egészítettek ki. Annak érdekébén, hogy a kongresszusra beérkezett nagy számú dolgozat mindegyike bemutatásra kerülhessen, a szekcióülésekkel párhuzamosan poster előadásokat is tartottak. Az A szekció A! témaköre bányászati hidrogeológiával foglalkozott. Főelőadója dr. R. Fernandez-Rubio professzor volt. Az előadásban szó esett a brit vasércbányászat és az NDK-toeli felhagyott kőbányák hidrogeológiai problémáiról, a hidrogeológia és a bányászkodás változóinak egymásra hatásáról, nagy bányatavak hidrogeokémiájáról. Tárgyalásra került a Dunántúli Középhegység hőmérlege, valamint karsztvízáramlási anomáliáinak földtani okai, a recski mélyszinti rézérc előfordulás vízföldtana, a nagyegyházi medence földtani és vízföldtani viszonyainak átértékelése, a geofizikai mérőmódszerek alkalmazásának lehetőségei a bányavízvédelemben, és a földtani kutatás egyes eredményeinek hatékonyabb felhasználása a bányavízvédelmi tervezésben. Az A

2 témakör főelőadója dr. H. Luckner professzor a földalatti hidraulikával foglalkozó tanulmányokat ismertette. Itt elsősorban különféle matematikai modellek és módszerek alkalmazása, fúrólyukban végzett hidrodinamikai vizsgálatok, a litológiai inhomogenitás mértéke és hidraulikai következményei, a bányavízbetörés előrejelzése volt a téma. Az A

3 témakör előadásai a víz és a kőzet mechanikai kölcsönhatásának kérdéseit részletezték. Különös hangsúlyt kapott a védőréteg vízhozamkorlátozó hatása, a gátak rézsűállékonysága, a pórusvíznyomás eloszlása, a vízszintsüllyeszités által előidézett felszínsüllyedések, a bányabeli vízbetörtések bifurkációs modellje. A főelőadó dr. Schmieder Antal volt. A B szekció B, témaköre a bányavízvédelmi rendszerek és technológiák voltak. Hangsúlyt kapott a hidromechanizáció, mellyel a bányavizek kiülepített hordalékát jó hatásfokkal emelik a külszínre, ellátják vele a bányameddő kiszállítását, a zsomptakarítást. A nagyteljesítményű, nagyfeszültségű bányavízemelő búvárszivattyúk ismertetése után szóba kerültek a recski mélyszinti bányavízkezelési kísérletek, a védőpillérek mechanikai stabilitása és hidraulikai ellenállása. A témakör főelőadója dr. Kesserű Zsolt volt. A B

2 témakör a tömítéses vízkizárás módszereit foglalta magában. Dr. Ja. A. Kipko professzor főelőadó 6 tanulmányt ismertetett, melyek a vegyszeres vízkizárással és kőzetszilárdítással, a karsztos kőzetekre alkalmazott komplex tömítési eljárással, új lignin tömítőanyaggal és egy szintén új kémiai anyagot alkalmazó kőzetszilárdítási eljárással foglalkoztak. A B;. témakör anyagát V. Sraslcraba főelőadó vízszintsüllyesztés címen foglalta össze. E tanulmányok a különleges víztelenítési eljárásokkal, közvetítőréteges vízszintsüllyesztési módszerrel, külfejtéses és mélyművelésű bányák előzetes víztelenítésével és vízvédelmével, meddőhányók vákuum-alagcsövezéssel történő stabilizálával, az optimális vízmentesítési módszer kiválasztásával foglalkoztak. A C szekció környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó tanulmányai részletesen elemezték a bányavízvédelem kihatásainak jelenlegi időszerű kérdéseit. Szó volt az omlasztásos, illetve tömedékeléses fejtés következtében megsüllyedt területek táj- és vízrendezési nehézségeiről, a felhagyott szénbányákból származó savas vizek felszíni vízfolyásokat szennyező hatásáról, a szénhulladékok elhelyezési és tárolási lehetőségeiről, a bányavizek egyes típusainak fizikai és vegyi módszerrel történő kezeléséről. A témakör főelőadója dr. Bogárdi István volt. Végül a D szekcióban dr. Juhász József főelőadó foglalta össze a bányavíz-hasznosítás témakörében beérkezett dolgozatokat. Szólt a Fejér megyei bauxitbányáknál a vízszintsüllyesztés céljából kiemelt vízzel való gazdálkodásról a sós bányavizek hasznosítására vonatkozó kutatásokról, és az Északkelet Pennsylvániai szivattyúrendszerekről, melyek felhagyott antracit bányákat elárasztó 16—17 °C hőmérsékletű vizet használnak épületek fűtésére és hűtésére a hagyományos rendszerek költségeihez képest 25—60% megtakarítás mellett. A szakülésekkel párhuzamosan április 19—20-án műszaki tudományos és kereskedelmi filmek bemutatására került sor. A hazai és külföldi gyárak, valamint vízvédelmi műveletekre szakosodott vállalatok, kutatófejlesztő-tervező intézetek pedig szakkiállításon mutatták be szolgáltatásaikat a kongresszus egész ideje alatt. A kongresszus ülésszakát 1982. április 22—24-ig 3 na-i pos szakmai tanulmányút követte. A résztvevők megtekintették a Mátraaljai Szénbányák Thorez-külfejtésének különleges (közvetítőréteges) víztelenítését és a rekultivációt, a Recski rézércbánya feltáró műveleteit, a bauxitbányák közül Kincsesbányát és Tapolcát. Megtekintették a Tatabányai Szénbányák „instantén" vízvédelmét, és a kőzettömítés, valamint passzív védekezés kombinált alkalmazását. A KBFI kísérleti telepén (Ebszőnybánya) és a Dorogi Szénbányáknál (Dorog) búvárszivattyúk nagymennyiségű hordalék elleni védelmének nagyméretű modellkísérletei és az erősen karsztveszélyes dorogi szénbányászat történeti emlékei kerültek bemutatásra. A hat napos, mintaszerűen megrendezett kongreszus rendezőbizottságának főtitkára dr. Kesserű Zsolt, titkárai Lesiczky Alice és dr. Szalóky Gyuláné voltak. A kongresszus ülésein a szekcióüléseken, poster előadásokon megvitatott 97 tanulmány rövid kivonat formájában hat nyelven, teljes terjedelemben pedig angol és magyar nyelven, valamint a tanulmányutakról készült tanulmányi ismertető 6 nyelven már a regisztrálás során kiadásra került. A többi anyagot még 1982-ben pótlólag kiadták. A Nemzetközi Bányavíz Szövetség következő kongreszusa 1985. szeptemberében lesz Granadában. Zerginé Savanyú Katalin Környezetvédelmi Szakmai Napok Budapest, 1982. szeptember 22—23. A világméretű környezetszennyezés és az ellene indított küzdelem késztette az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével egy újabb, a hazai szakemberek részére kétnapos — a Protenvita kiállítással egybekötött — „Szakmai Napok" megrendezésére. Madas András a MTESZ Környezetvédelmi Bizottságának elnöke a plenáris ülés megnyitójában 3 téma meg52