Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK, ISMERTETÉSEK, HÍREK - Dr. Kőrösmezey László: 30 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztálya

Lefolyási tényező Kenessey szerint: a = ai + a 2 + a 3 Csőáteresz méretezése. A tervben alkalmazott cső­átereszek MOT—I. 10—30/59. jelű előregyártott elemek­ből építhető típusműtárgyak. Levezetendő vízhozam: F • q l/s • ha. Méretezés VIZITERV VHS—25 segédletével: h — Hk + hí -f- ha Nyílt árokhálózat és drénhálózat méretezése. A mére­tezés az „ATIVIZIG"-Szeged által szerkesztett csatorna­léccel történt. Drénhálózat méretezése. A drénhálózat által leveze­tendő fajlagos vízhozam: » q l/s-ha hp 8,64 T V = —2,0-1 g 2,51 v D2D1 Dl m/s Alkalmazandó képlet (Hooghaudt): 8K 2dh 4 dKih 2 Dréntávolság meghatározása. Utolsórendű dréncsövek távolságának meghatározása: 10-4-Q Lq A szívóban — dréncsőben — keletkező sebesség (hul­lámos műanyagcsövek figyelembevételével) Lrandtl­Colebrook képlet szerint: Dréntávolság meghatározása, ahol a talaj elnedvese­dését a magas talajvíz okozza. A gyűjtők méretezése Eggelsmann R.: Dránanleitung, Verlag Wasser und Boden — Axel Lindaw et Co., Ham­burg 1973. szakirodalom monogramjai alapján készült. Megtérülési időkre vonatkozó mutatók Az üzemi vízrendezés várható költsége kereken: 13 976 850,— Ft A fenntartási költségek várható összege: (előirányzat) 900 000 x 4 év = 3 600 000,— Ft A megtérülési idő alatt felmerülő fenntartási és amortizációs költsé­gekkel növelt beruházási összeg: 17 576 850,— Ft A növénytermelés tervezett brut­tó termelési érték növekedése kereken: 3 850 000,— Ft/év A vízrendezésre fordított költsé­gek és az évenként elérhető nö­vénytermelési eredmény hányadosa: 4,6 év. Eszerint az alapberuházás megtérülése kereken: 5 évre tehető A táblásítás, művelési ág változtatása, talajerőpótlás jelentős pozitív irányú hatást gyakorol az üzemegység területének vízgazdálkodására. A talaj vízbefogadó képességének javítására a felszíni vizek beszivárogtatására és a felszín alatti vizek elveze­tésének meggyorsítására célszerű még kémiai, biológiai, talajjavítást alkalmazni, amivel a vízrendezést komp­lexé tehetjük. Pozitív irányú változások csak abban az esetben vár­hatók el, ha mindenkor biztosított lesz a komplex me­lioráció intézkedéseinek összhangja. EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK, ISMERTETÉSEK, HÍREK 30 éves a MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG Szennyvíz Szakosztálya Fennállásának 25 éves évfordulóját a Szennyvíz Szak­osztály „szóban és írásban" egyaránt megünnepelte: vándorgyűlést tartott Siófokon és ennek keretében em­lékezett meg első negyedszázadának történetéről, a Hidrológiai Közlöny 1978. évi 1. számában pedig a Szak­osztály első elnöke — ifj. dr. Szabó Zoltán — és akkori titkára — jelen sorok szerzője — elevenítette fel a múl­tat. Elérve immár a 30 évet, nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni. Mégis úgy hiszem, hogy a múlt lényeges ál­lomásainak és szereplői nevének említése nélkül nem­csak keveset mondanék, hanem a Kedves Olvasó szá­mára a Szakosztályról készíteni kívánt képet hiányosan tudnám megfesteni. Ezért szíves elnézését kérem an­nak, aki veszi a fáradságot és fellapozza az öt év előtti Közlönyt, ahol részletesen felelevenítve láthatja a múl­tat, mert itt megismételve, de rövidítve újra megtalálja a 25 év idézett állomásait. Történetünk 1953. január 1-ével kezdődött, amikor az addig magát Szennyvíz Bizottságnak nevező, és már több mint három éve tevékenykedő egyesülést, a Vízel­látási Szakosztály tagját a Társaság elnöksége önálló Szakosztállyá minősítette. Érdemes itt az alapítók nevét is felsorolni: dr. Maucha Rezső, dr. Lesenyei József, Holló István, Hunyady Domokos, Illés György, Kelemen László, Szablya Ferenc, Nagy L. Dénes, Finály Lajos és ifj. dr. Szabó Zoltán, tehát összesen tizen. A Szakosztály még Bizottság korában a vízjoggal ad­dig egyedül foglalkozó 1885. évi XXIII. tc. 24. §-a he­lyett előkészítette az 1952. január 8-án megjelent 2/1952. MT sz. rendeletet, amely szabályozta a vízhasználat, -szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás kérdéseit. Meg­vitatta a Bizottság az I. Vízgazdálkodási Keretterv idő­szerű szennyvízkérdéseit, tervezetet állított össze a Szennyvíztisztítás című 15 302—53. R szabvány kidolgo­zásához és könyvet dolgozott ki a szennyvíztisztításról. Ezen munkákban az alapítókon kívül részt vett Bese­nyőy István, Hidvéghy László, dr. Páter János és má­sok. A megalakult új Szakosztály első elnöke ifj. dr. Szabó Zoltán, titkára Nagy L. Dénes lett. A szakmai munka folytatódott, számos javaslat került az akkor Országos Vízügyi Főigazgatóságnak nevezett szakmai főhatóság elé. Ezek a szennyvíztisztítás szinte minden szakterü­letét érintették: kis üdülőtelepülések szennyvízelhelye­zése, vágóhídi szennyvízkezelés, kórházak szennyvíztisz­títása, szennyvíz elhelyezése öntözéssel, a Balaton vé­delme ipari eredetű szennyvizektől, valamint nitráttól és foszfáttól, egy délpesti kísérleti szennyvíztisztító telep létesítésének javaslata, egyes ipari szennyvízféleségek tisztításának irányelvei, a szennyvízvizsgálatok egységes módszerei, és így tovább. A szakosztály munkájának elsődleges fórumai a rendszeres vitaülések lettek, amelyeken lehetőleg min­46

Next

/
Oldalképek
Tartalom