Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Tichy-Rács István: Csepetetőtestek tulajdonságainak vizsgálata, ezek költségekre és az üzemeltetésre gyakorolt hatásai

tud minden esetben megfelelő üzemi nyomást biztosítani a nagy vízhozamú gépekhez. További problémát jelent az is, hogy az üzemelők a különböző öntözőberendezéseket a gyártó vállalatok, illetve cégek katalógusaiban előírtaktól eltérően működtetik. Ilyen eltérés a nyomásmérés nélküli üzemeltetés és az, hogy a szárnyvezetékeket nem egységes szórófejekkel üzemeltetik, amely szintén eltérést jelent a szabályos üzemeléstől. A fenti szabálytalanságok eredménye, hogy a berendezések által kiadott vízhozam jelentős mértékben eltér az üzemelés során tervezett és szükséges vízhozamtól. Ennek a gazdaságtalan üzemelés mellett komoly agrotechnikai kihatásai is lehetnek (alul- vagy túlöntözés). A szivattyútelep által biztosított vizhozamlépcsők: 60 l/s, 120 l/s, 300 l/s, 360 l/s, 420 l/s, 600 l/s, 660 l/s, 720 l/s. Jól látható, hogy a szivattyúkkal kialakítható vízhozamlépcsők túl nagyok ahhoz, hogy minden esetben gazdaságosan lehessen üzemeltetni a szivattyútelepet. Az üzemelés során nem minden esetben alkalmaznak egyszerre annyi öntözőberendezést, amennyi éppen leterheli a szivattyútelep teljesítményét. Ilyenkor a szivattyúk által szállított vízhozam egyrészét visszavezetik a szívócsőbe, ún. visszaforgatásos üzemet folytatnak. Ennek elkerülésére javasoltam, hogy az egyik DAK 250-es szivattyút a jövőben az energiapazarló viszszaforgatásos üzemmódról fordulatszám szabályozásos üzemmódra alakítsák át. 2. Öntözőberendezések vizsgálata A feladat megoldásához első lépésben meg kellett vizsgálni az öntözőberendezéseket, hogy a hidraulikai számításokat helyes alapadatokkal lehessen elvégezni. A számítógépes hidraulikai szimulációt R—40. típusú számítógépen végeztem el. A program neve: IB1MP. A terv melléklete tartalmazza a program részletes dokumentációját. A program a Q—H jelleggörbe diszkrét értékeit számolja és meg is rajzolja a görbét. A vizsgált berendezések a következők voltak: 5 db ÖBA szárnyvezeték (gépesített áttelepítésű), 5 db Gö szárnyvezeték (gépesített áttelepítésű), 8 db VMV szárnyvezeték (gépesített áttelepítésű), 3 db 085 mm-es alumínium szárnyvezeték (kézi áttelepítésű), 1 db CSSZV—90 szárnyvezeték (gépesített áttelepítésű) . A helyes üzemelés alapvető feltétele, hogy egy berendezésen azonos típusú szórófejek legyenek és a szórófejek közötti távolság azonos legyen. A vizsgálatok megállapították, hogy az öntözőberendezések nagyobbik részének felszerelése nem volt szabályos. A legtöbb esetben a fúvókák átmérője változott rendszertelenül. A szimuláció során külön vizsgáltam az eredeti szórófej összeállítást és az általam javasolt szabályos öszszeállítást. Az eredmények részletes értékelésével dolgozatomban foglalkoztam. 3. Szivattyútelep vizsgálata Alkalmazott géptípusok: 2 db TGT 200/0,3, 2 db DAK 250-es szivattyú. 4. Felszín alatti csőhálózat hidraulikai vizsgálata A korszerű öntözőberendezések gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges vízhozamot az egyes mellékvezetékszakaszok nem képesek szállítani, a csőátmérőre előírt maximális sebességkorlát miatt. A sebességkorlát betartása mellett a csővezetékben keletkező nyomásveszteség olyan nagy, hogy a berendezésnél nem áll rendelkezésre a megfelelő nyomás. A hidraulikai vizsgálatokat a BME Vízgazdálkodási Intézet által kidolgozott NETSIM nevű szimulációs programmal végeztem. A program Dobos Alajos_, grafikus módszerének alapötletét felhasználó numerikus módszerrel oldja meg a feladatot, a csőhálózatot szakaszonként, illetve hálózatrészenként vizsgáló dekompozíciós módszerrel. A program adott üzemállapot esetén meghatározza a szivattyútelep és az üzemelő öntözőberendezések munkapontját. Az üzemállapotok vizsgálata során a következő kérdésekre kerestünk választ: — a csőhálózat teljes leterhelése esetén, melyik részen van probléma, a jelenlegi csőátmérő összeállítás mellett; — a csőátmérő bővítése hogyan változtatja meg a hidraulikai feltételeket. összesen 10 üzemállapotot vizsgáltam. A szimulációból kiderül, hogy a mellékvezetékeken a 100 mm 0-jű csöveket 125 mm-esre, az eredetileg 125 mm-eseket pedig 150 mm-re kell kicserélni, így a szivattyútelep által kiadható vízhozam megnő és a szükséges nyomás pedig csökken. Figyelembevéve, hogy a szimuláció és az üzemelés is nyomásszabályozás nélkül történt és ez nagyon sok üzemállapot vizsgálatát igényli, ezért szükségesnek tartom a nyomásszabályozásos üzemmódra való áttérést. Csepegtetőtestek tulajdonságainak vizsgálata, ezek költségekre és az üzemeltetésre gyakorolt hatásai* TICHY—RÁCS ISTVÁN Kertészeti Egyetem Uzemtani Tanszék Diplomamunkámban három különböző alapelven működő csepegtetőtest típus tulajdonságait vizsgáltam és hasonlítottam össze az ideális csepegtetőtestével. Laboratóriumi körülmények között mértem a vízszállítás értékeket adott nyomásértékek függvényében. A gazdaságosságot és egyéb üzemi tapasztalatokat Dán* A MHT 1981. évi Diplomaterv Pályázatán egyetemi kategóriákban III. dijat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka a Kertészeti Egyetem Üzemtan Tanszékén készült. szentmiklóson, a Micsurin Mg. Tsz-ben, valamint a Kemecsei ÁG-ban vizsgáltuk és értékeltük. Az ideális csepegtetőtesttel szembeni elvárások: a) ingadozó nyomás esetén is azonos vízmennyiséget szállítson (tápanyagpótlásnál, csőhálózat tervezésnél jelentős előny); b) ne legyen dugulásérzékeny (tág áramlási keresztmetszet) ; c) kisméretű legyen és rugalmas; d) gyártása olcsó legyen és legyen tartós. Azt, hogy a gazdaságosságot milyen mértékben befolyásolja a csepegtetőtest vízszállítás értéke, azt az 1. 39