Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉS - Dr. Pataki Nándor: A 25 éves Vízkutató és Fúró Vállalat fejlesztési eredményei

A 25 éves Vízkutató és Fúró Vállalat fejlesztési eredményei 1958-ban alakult a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) országos tevékenységi körrel. A vállalat alapításával teremtődtek meg a feltételed a hazai vízkutatási és feltárási tevékenység egységes szemlélet szerinti irányításának, és a világméretű szakmai haladás által sürgetett céltudatos fejlesztésének. Eredményeinket nemzetközi szinten, szaíkmai körökben is elismerik, amit sokoldalú részvételünk a nemzetközi tudományos életben és számos export megbízás sikeres, eredményes végrehajtása is bizonyít. A 25 év alatt végrehajtott fejlesztési munka sikeréhez hozzájárultak az évszázados hagyományokkal rendelkező hazai fúrási tevékenység kapcsán szerzett tapasztalatok. Mindenekelőtt a hazai mélyfúró szakma megalapozójának, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek a munkásságát kell kiemelnünk. A múlt század hatvanas éveiben a Margitszigeten és Harkányban lemélyített, majd a Budapest Városligetben a közel 1000 m mélységű, sikeresen kiképzett hévízkutakkal kivívia az európai szakkörök általános elismerését. Mind a vízföldtani megismerés, mind az alkalmazott fúrási technológia kialakításában úttörő munkát végzett. E sikerek hatására kezdődött meg részben kisebbnagyobb vállalkozások (Zsigmondy Béla, Lapp Henrik) keretében, részben kisipari módszerekkel az Alföldön az artézi kutak építése. Az utóbbi kivitelezések során alkalmazott fúrási technológia és kútkiképzés nem minden esetben volt összhangban az adott vízföldtani viszonyokkal. A további fejlődést meghatározó tényező volt az 1948-ban végrehajtott államosítás, lehetőség nyílott az országos kútfúrási igények felmérésére, és a rendelkezésre álló kapacitások számbavételére. A fúróberenw dezések állapota, felszereltsége nem felelt meg a korszerű fúrástechnikai és kútkiképzési követelményeknek. Berendezésparkunk 70%-a elavult, rosszul méretezett kézifúró egységekből állt, 20—50 l/p teljesítményű szivattyúkkal. A rétegészleléshez, kútvizsgálatok elvégzéséhez szükséges berendezések nem álltak rendelkezésre, az általános szakmai ismereti szint sem felelt meg a követelményeknek. Az ötvenes évek elején olyan alapvető feladatokat kellett megoldani, mint az iszapöblítéses fúrási technológia bevezetése, ehhez kapcsolódóan a minőségi munkát biztosító helyes béléscsövezési és zárási eljárás kialakítása, tisztítószivattyúzás általánossá tétele. A szakmai színvonal növelését célozta a fúrómesteri oktatás intézményessé tétele. A Mélyfúró Ipari Tröszít megalakulása után 1952-ben megkezdődött a technikai bázis kiszélesítése, külföldi gépberendezések mellett a hazai gépgyártás is jelentkezett újtípusú fúróberendezésekkel. Az iparágban ebben az időben 30-nál több típusú fúróberendezés, erőgép, szivattyú volt használatban. A karbantartás, a tartalékalkatrész ellátás feltételeinek biztosítása sürgetővé tette a tipizálással való foglalkozást. 1953-ban elkészült és kiadásra került a kútkiképzési követelményeket figyelembe vevő kútszabvány is. A minőségi kútkiképzés feltételeinek biztosítása és a rétegészlelés körüli bizonytalanságok leküzdése szempontjából jelentős mérföldkőnek tekinthető az elektramos fúrólyukszelvényezés, vízfeltáró kutaknál 1955-ben történt első hazai alkalmazása. Az állami kútfúróipar az 1949. és az 1957. évek között vízfeltárás céljából összesen 3375 fúrást mélyített le 425 600 m összmélységgel, a feltárt vízhozam 693 900 l/p. Az ötvenes évek végén egyértelművé vált, hogy időközben az Országos Földtani Főigazgatóság irányítása alá került regionális tevékenységű és szervezésű önálló mélyfúró vállalatok az igényesebb gazdálkodási elválásoknak nem felelhetnek meg, rentábilis működésük nem biztosítható, és a további céltudatos, széles körű műszaki fejlesztési munka gátjaivá váltak. A korszerű kútfúrási technológia (iszapöblítéses rotari fúrás, geofizikai mérésök) általános, iparszerű bevezetése csak megfelelő műszerezettségi fokú és szakmai szintű vállalat keretében volt megoldható. A fenti felismerés alapján született döntés a Ceglédi Mélyfúró Vállalat, a Kaposvári MV és a Tokodi MV budapesti üzemvezetősége megszüntetésére, illetve 1958. április 1-ivel a Vízkutató és Kútfúró Vállalat megalapítására. Az új vállalat keretében a szervezési és fejlesztési tevékenységeket az alapoknál kellett elkezdeni. Az első években olyan égető feladatokat kellett megoldani mint a leromlott és hiányos esziközállomány felmérése és feljavítása, majd a rendelkezésre álló gépekkel és szerszámokkal a mind sürgetőbben jelentkező különböző célú vízigények kielégítése, a vízföldtani szakvélemény — mint minden vízkutatási tevékenység alapdokumentuma — általános bevezetése, a karotázsvizsgálatok kötelező alkalmazásának országos szintű elrendelése, a már elévült szabvány teljes átdolgozása, vagy pl. a palástcementezési technológia alkalmazása közepes mélységű kutak kiképzése során is. 1964-ben a vállalat (OVF Vízkutató és Fúró Vállalat) az Országos Vízügyi Főigazgatóság (ma OVH) felügyelete alá kelült. Ezt az időszakot a hévízkútfúrásók jelentős növekedése, a mélyfúrási technológia továbbfejlesztése, a nagymélységű geofizikai vizsgálatok módszertani kialakítása, a szívófúrási eljárások szélesebb körű alkalmazása, továbbá a vállalati szervezet modernizálása jellemezte. A vállalati tevékenység kialakítása során a teljes vertikalitás volt a fő cél. A kútkávitelezés minden tevékenységét — vízföldtani szakvélemény készítést, kúttervezést, a kútépítést, a geofizikai méréseket, a geodéziai méréseket, a vízföldtani anyagfeldolgozást, a vízföldtani záródokumentáció elkészítését, adatnyilvántartást — a vállalaton belül lehetett elvégezni. A vertikalitás később a kútvizsgálat, a kútszervíz-szolgálat bevezetésével, valamint a talajmechanikai laboratórium, és a vízkémiai laboratórium létesítésével egészült ki. Az országos vállalat alapítása tehát egyúttal a kútfúróipar gyors műszaki fejlesztésének időszakát jelentette. Súlyponti feladatunk a felszín alatti vizek feltárása és kútépítés, de az utóbbi időben egyre intenzívebben foglalkozunk vízhasznosítási jellegű (gyógy- és ásványvíz palackozás, vízellátás, fürdők üzemeltetése, uszodaépítés stb.) feladatokkal is. Kútfúrási tevékenységünket regionális területi szervezés alapját hat üzemvezetőség keretében egyidejűleg mintegy 100 fúrási munkahelyen végezzük. Fúróberendezés-parkunkon belül mind középmélységű, mind nagymélységű hévíz-, illetve nagyátmérőjű kutak fúrására alkalmas berendezésekkel rendelkezünk. A középmélységű berendezések nagy részét — 800 m mélységhatárig — a korszerű 3