Hidrológiai tájékoztató, 1983
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: Nógrád megye és környéke vízföldtani alapadat-gyűjteménye
A tó vize az egyéb hasznosítási célokra (pl. öntöző-« víz, ipari víz stb.) vízminőségi szempontból jelenleg megfelelő. A tó vízminőségvédclmének további teendői A tatai Nagy-tó kétféle hasznosításának a vízminőséggel szemben támasztott igénye közötti olló jelenleg mindenképpen a halgazdálkodás irányába nyílik. Ezért mindenféleképpen meg kell határozni a tó hasznosítá• sának elsődleges jellegét, hogy a kívánt vízminőség eléréséhez szükséges intézkedéseket meg lehessen tenni. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) — mint a Nagy-tó üzemeltetője — vizsgálatai szerint a halhústermelést a tóban a népgazdasági érdekek figyelembevételével a jelenlegi korlátozások mellett továbbra is folytatni kell (pl. csónakázó tó). Ebben az esetben is az Által-ér tó feletti vízgyűjtő területén a szennyvíztisztítást és a használtvíz elvezetést a jelenlegi szinten kell tartani. Ha a tó elsődleges hasznosítása az üdülés, sportolás, és környezetének rekreációs jellegét kívánják fenntar-> tani, akkor az ehhez szükséges táplálékszegény víz biztosítása csak komoly műszaki beavatkozásdkkal lehetséges. A növényi tápanyagok távoltartását kell megvalósítani, mint ahogy a világon mindenütt, ez az egyetlen megoldás a vizek tisztántartására. IRODALOM [1] Árkai 1.: A Tatai Nagy-tó—Altal-ér-vízgyűjtő vízminőségvédelmi regionális terve megvalósításának értékelése. Vízgazdálkodás és környezetvédelem, 1—2. 1976. 22—29. 2[] Garancsy M.: A tatai modellterület. Minta a KGST államoknak. — Búvár, 34. 4. 1979". 152—156. [3] Góczán L.—Szász A. F.: Hidrológiai függvények megközelítései telítetlen Hermite-interpoláció segítségével és alkalmazásaik az agronómiai és műszaki vízgazdálkodásban. Füldrajzl Értesítő, 19, 3. 1970. 233—260. [4] Katona S.: A KGST keretében folyó környezetvédelmi kutatásokról. MTA FKI. 53. Bp. 1973. (Elméleti és módszertani vitaanyagok 10.) [5] Molnár K.—Tevanné Bartalis E.: A vízminőség-védelem területi teendői a tatai környezetvédelmi modellterületen. különös tekintettel a tatai Nagy-tó vizének szennyeződésére. — Földrajzi Közlemények, 29 (105). 3. 1981. 205—217. f6] Nagy l.—Tevanné B. £.: Környezeti hatások a tatai öregtó vízminőségére. — Komárom megye, közegészségügyi—környezetvédelmi modellterület. — Tájékoztató, Tatabánya, 1977. 78—86. [7] Pécsi M.: A Komárom—Esztergomi-síkság. A felszín alakulása és mai képe. — A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék. In.: Magyarország tájföldrajza 3. Akad. Kiadó, Bp. 1975. 144—156. [8] Tevanné Bartalis 15.; A tatai Nagy-tó vízminőségi állapota. — Hidr. Közi.. 10. 1980. 458—466. ]9[ Várday N.—Tevanné B. E.: A tatai Nagy-tó védelmét szolgáló Altal-ér-völgyi utóülepítő hatásfokának vizsgálata. — Tatabányai Szénbányák Műszaki Közgazdasági Közleménye, 15. 2. 1975. 67—75. [10] Vitális Gy.: Az Altal-ér-völgyi nagyobb települések és létesítmények vízellátásának földtani lehetőségei. Hidrológiai Közlöny. 43. 6. 1963. 458—476. Nógrád megye és környéke vízföldtani tájegységi térképe és vízföldtani alapadat gyűjteménye DR. SIPOSS ZOLTÁN Magyar Állami Földtani Intézet Szlabóczky P. [19J és Deák J.—Szlabóczky P. [41 által szerkesztett Borsod és környékének vízföldtani atlasza és vízföldtani adatgyűjteménye c. dokumentációhoz hasonlóan kéziratos formában elkészült a szomszédos terület: Nógrád megye és környékének vízföldtani tájegységi térképe és vízföldtani adatgyűjteménye. Az eredetiben 1:150 000-|es méretarányú tájegységi térkép két változatban készült. A két térképváltozat alapja az adatgyűjtemény. A terület reprezentatív fúrásainak adatai a táblázatokban a következők: sorszám, helység, térképi jel, fúrás neve, fúrás száma, terepmagasság, kivitelező, kivitelezés éve, fúrt és kiképzett mélység, összevont rétegsor, a kút szűrőzött, vagy nyitott vízadó szakasza m-iben, nyugalmi vízszint felszínhez viszonyítva m-ben, üzemi vízhozam, fajlagos hozam, vízhőmérséklet O, vízelemzés. Egyéb földtani adatok: fontosabb források, vízművek, bányavizek [17]. Mind a Vízföldtani adatok térképét (1. ábra), mind a Fő víztároló képződmények értékelő térképét (2. ábra) az eredetihez képest kicsinyítve mutatjuk be. Ersekvadkert. 0 Romhány Nógrád Nőtincs Oá Berc el Nézsa Verőce Vanyarc „Kosd MÓtraverebély, Nagybátony Pásztó J<ozárd 'Mátrakeresztes Gyöngyös Palotás \ 0 ^ m nHerencseny .Magyarnándor ® )—s. ) Cserhatszentiva Diosjeno ]—-v Cserhatszentivan ( —vSzonda f V e 0 QBecske T\ e F Ecseg Szurdokpuspoki 0 Szirak 7 0 2 ® 3 e 4 © 10 77 M 72 @ 13 O 1. ábra. A vízföldtani adatok térképrészlete Fúrás: 1. Negyedkori vízadó réteggel. 2. Neogén vízadó ré gel, 3. Paleogén vízadó réteggel, 4. Mezozóos vízadó réteg 7 * 8 rí Sw U J" 15^ VA C 16$Bag 17 ^ 18 S 5. Kifolyó vízzel, 6. Vízföldtani adat nélkül./ 7. Forrás; 8. Vízmű; 9. Fürdő; 10. Bányavíz; 11. Bányavíz eltömedékelve; 12. Bányató; 13. Víztározó; 14. Fontosabb út; 15. 1, Város; 16. Fontosabb község; 17. Folyó; 18. Fontosabb patak. 22
