Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Vitéz Sándor: Regionális rendszerek előkészítése és tervezése

lagos adagmennyisége 0,02—0,06 g/m 3 között mutatko­zott optimálisnak a különböző lebegőanyagtartalmú és hőmérsékletű nyersvíz esetében. Fajlagos adagmennyisége kb. egytizede az Aqualgine SA-nak a beszerzési ára is lényegesen kisebb. Miután az OKI engedélyezte használatát, az üzemi kísérleteket még ez évben elvégezzük, mert a jelen­legi kísérleteink alapján jobbnak, gazdaságosabbnak tartjuk az Aqualgine SA-nál. Következtetések Az üzemünkben jelenleg is alkalmazott Aqualgine SA bevált a gyakorlatban. Azonban a nagy ára (234,— Ft/kg), relatíve nagyobb fajlagos adagmennyisége a Sedipur TF—2/TR-hez képest megnövelte a fajlagos vegyszerköltségünket. Az egyéves üzemi tapasztalatok alapján az Aqualgine SA 0,31 g/m 3 fajlagos adagmeny­nyiségével szemben 0,147 g/m 3 Sedipur TF—2/TR-t adagoltunk. Az Aqualgine nagy előnye, hogy nem korrózív, lé­nyegesen jobban oldódik a vízben, mint a Sedipur, le­rakódásokat sem az adagolórendszerben sem a csőve­zetékben nem tapasztaltunk. A derítőterhelés növelésének az Aqualgine SA-ból engedélyezett fajlagos adagolás felső értéke (1,0 g/m 3) szab határt. A Purifloc A 23 poliakrilamid alapú segédderítőszer fajlagos adagolásának felső határát az OKI 0,5 g/m : 1­ben állapította meg. Ez alapján várható, hogy a déri­tőink kapacitását növelni tudjuk, melynek mértékét az üzemi kísérletek fogják meghatározni. IRODALOM [1] Mega J.—Glett .!.—Nóvák Z.: Alkalikus keményítőoldat elkészítése és alkalmazása a vízkezelésben. Vízgazdálkodási Kutatóintézet, Praha. Vodni Haspoclárstvi, 12. 1978. 335—336. Regionális rendszerek előkészítése és tervezése* VITÉZ SÁNDOR Országos Vízügyi Beruházási Vállalat Népgazdaságunk tervszerű fejlődése szükségessé te­szi a vízgazdálkodás és ezen belül a vízellátás terv­szerű és arányos fejlesztését. A vízmű vállalatok nagy erőfeszítéseket tesznek an­nak érdekében, hogy az egyre növekvő igények zavar­talan ellátását biztosítsák. Ez egyre nehezebb és bonyo­lultabb feladat, mert közismert, hogy a koncentráltan jelentkező vízigények egyre inkább nem esnek egybe a hasznosításra rendelkezésre álló természetes vízkész­letek földrajzi elhelyezkedésével. A közvetlenül ivóvízként felhasználható vízkészlete­ink csökkennek, illetve nem elégítik ki a növekvő he­lyi igényeket, ezért az egyensúly megteremtését regio­nális rendszerek építésével és fejlesztésével lehet kor­szerű módon biztosítani. A regionális rendszerek a vízbázis kapacitáslehető­ségeinek függvényében nagytérségi többlet vízszükség­letek pótlását biztosítják. A regionális rendszerek konkrét tervezését megelő­zően a térség vízbázisainak részletes feltárását kell elvégezni, mely általában az új vízbeszerzőhelyek lé­tesítésének, a meglevő vízbázis fejlesztésének lehető­ségét és az üzemelő vízbeszerző helyek teljesítőképessé­gének fokozását célozzák. A regionális rendszerek általános érvényű előkészítési és tervezési munkáit a Győr-Sopron megyei Regionális Vízmű munkálatain keresztül foglalom össze. Az Országos Vízügyi Hivatal és a Győr-)Sopron me­gyei Tanács vezetői 1976. évben megtartott tárgyalá­sán — a megye nyugati vízkészletekben szegény terü­leteire — regionális vízmű építését határozta el. A beruházás előkészítését 1976-ban az Országos Víz­ügyi Beruházási Vállalat indította, generáltervezőként a VÍZITERV, alvállalkozóként a VIKUV, az OFKFV, a megyei KÖJÁL és a Geofizikai Intézet kapott megbí­zást. Vízkutatási munkák A közelmúlt bevált gyakorlata szerint a kutatási munkák két csoportra oszthatók: I. a) Előtanulmány készítése b) Kutatási terv készítése (felderítő, illetve előze­tes feltárás). * Előadásként elhangzott az MHT Soproni Területi Szerve­zete 1981. november 17-i előadóülésén. I. a) Az előtanulmány készítése során kerül kidol­gozásra a vízbeszerzés koncepciója a teljes térségre, meghatározva az alternatív lehetőségeket. Értékelni kell a meglevő földtani, hidrogeológiai és hidrológiai adatokat és helyszíni megfigyeléseket, lehatárolni azon területi egységeket, melyek a valószínű, célszerű meg­oldást biztosítják. E munkák keretében feldolgozásra került 465 kü­lönböző mélyfúrás, rétegszelvény és a térségben vízel­látás céljaira számbavehető vízfolyások adatai vízmeny­nyiségi, vegyi és biológiai szennyezettség vonatkozásá­ban. Az előtanulmány eredménye, hogy a regionális rend­szer vízbázisai négy területre koncentrálható: 1. Fertőszentmiklós—Fertőd—Hegykő térsége; 2. Kapuvártól délre Kapuvár—Mözsely—Babót—Kis­falud térsége és a Kis-Rába térsége; 3. Csorna térsége (a meglevő vízmű kapacitásának nö­velése) ; 4. Rába-part Nick térségétől indulva 5 partszakasz feltárása. I. b) A kutatási terv készítése során a javasolt négy terület részletesebb vizsgálatát végeztük el a rendel­kezésre álló adatok összevetésével, kiegészítő anyagok beszerzésével. Véglegesen rögzítésre került a területen javasolt ku­tató fúrások helye, szelvényezés iránya, fúrások mély­sége, átmérője és száma. A tervet széles körű zsűrizés után a KFH és az OVH elfogadta, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság jóvá­hagyta. II. A részletes feltárás keretén belül az 1. és 2. te­rületek kutatásának kiviteli tervei és ennek alapján a fúrások az előírt vizsgálati anyagokkal elkészültek. Az 1979. év végére, illetve az 1980. év elejére a zá­rójelentésben teljes képet kaptunk a kijelölt vízmű­terület hidrogeológiai viszonyairól, a vízigények kielégí­tésére igénybe vehető vízkészletek mennyiségéről és jellemzőiről. A víztermelő létesítmények kiviteli ter­veit alátámasztó adatok összességét — kutak mélysé­gét, átmérőjét, beszűrőzés helyét, kútcsoportok távol­ságát, vízkivétel módját és mennyiségét, víztisztítás* technológiáját — meghatározva. Ezzel a kutatási idő­szak befejeződött. 2 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom