Hidrológiai tájékoztató, 1983

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Koóné Dravecz Márta: Habzásgátló vegyszerek optimális hatásfokának meghatározása papírgyárak biológiai szennyvíztisztítása során

25—30 km/ó sebesség határ mellett és a rakodási és az ürítési időt is figyelembe véve, ha a műszakonkénti minimálisan 2 forduló/gk hatékonyságot biztosítani kívánjuk a mostohább útviszonyokat is beleértve a maximális szállítási távolság 35—40 km-re vehető figyelembe. Az ún. távszállító járművek gazdaságos űrmérete — átlagos útburkolati feltételek mellett — 12—15 m

3 között határozható meg. Az elhelyező telep (akár depónia, akár mezőgazdasági hasznosító terület) kiválasztásával kapcsolatban minden esetben ki kell elégíteni: — a humán egészségügyi szempontokat; — az állategészségügyi szempontokat; — a talajtani és növényélettani szempontokat, melyeket folyamatosan kell ellenőrizni, s az eredményeket regisztrálni. Mind a beruházási, mind az üzemeltetési költségek alakulása az előkészített anyag víztartalmának függvénye. Minél nagyobb az iszap szárazanyag tartalma, annál kisebb a szállítási és lerakási, azaz az elhelyezés telepen kívüli összes beruházási és üzemeltetési költsége. Ezzel szemben a víztelenítő berendezések költségesebb állóeszközberuházást, s ezzel együtt nagyobb amortizációs hányaddal rendelkező létesítményt igényelnek. Ugyanakkor nagyobb lesz az energia szükséglet, s magasabb szakmai képzettségű kezelőszemélyzet válik szükségessé. összességében megnövekszik az üzemeltetési költség is. Figyelemre méltó az utóbbi időben végzett kutatások alapján néhány gazdaságilag fejlett ország azon törekvése, hogy az iszapot — különleges kezelés nélkül — sűrítés után (W = 94—95%) és nagyméretű szállóeszközzel mezőgazdasági területre szállítják és az erre a célra kialakított célgépekkel — azonnali takarás meltett — a talajba injektálják. E megoldással bár növekszik a szállítás költsége, ezzel szemben elmarad a költséges beruházás és csökken az üzemeltetési ráfordítás, továbbá energiát és élőmunkát takaríthatunk meg. Ha e megoldás világszerte is sikeresen tért hódít, akkor az számos korábbi egészségügyi és környezetvédelmi stb. előírás átértékelését vonja maga után, melyre célszerű idejében felkészülni. A térségi iszapkezelés (szállítás, kezelés és elhelyezés) gazdasági optimum kiválasztására elsősorban a rendszertechnikai vizsgálati módszerek a leginkább alkalmasak, ahol az anyagiakban közvetlenül nem kifejezhető, de minden esetben figyelembeveendő ún. másodlagos befolyású tényezők is érvényre juttathatók vagy jutnak (pl. egészségügyi, környezetvédelem stb.). A műszaki megoldások optimalizálásához költség függvények írhatók fel, melyek megfelelő faktorok figyelembevételével végső fokon összevethetők, s alkalmassá válnak a megvalósítási döntés előkészítésére. Magyarországi körülményeket figyelembe véve (település sűrűség, domborzat, vízgyűjtő területek) a térségi kezelő, illetve elhelyező telepeket mintegy 1200—1800 km

2 egységekben lehet optimálisan megválasztani. A regionális iszapkezelés előnye tehát nem csupán a megvalósítási és üzemeltetési költségek csökkenését eredményezi, hanem csökken a kvalifikált élőmunka igény, a telepek számának csökkenésével hatványozott mértékben csökken az egészségügyi, és környezetvédelmi gócok száma, javul a térség környezetesztétikai képe, ugyanakkor eredményesebben megszervezhető az ellenőrzés. Habzásgátló vegyszerek optimális hatásfokának meghatározása papírgyárak biológiai szennyvíztisztítása során KOONÉ DRAVECZ MARTA Papíripari Vállalat Dunaújvárosi Papírgyára, Dunaújváros Bevezetés Az utóbbi évtizedekben az ipar dinamikus termelésnövekedésével párhuzamosan a szabad vízkészletek csökkenése, illetve fokozódó szennyeződése következett be. E nemkívánatos jelenség megszüntetésére, vizeink gazdaságosabb hasznosítására, környezetünk védelmére ezért egyre nagyobb gondot kell fordítanunk. A papíripar az egyik legvízigényesebb iparág. Környezetvédelmi rendeletekben előírtak, de a gazdaságos technológia is azt követeli tőlünk, hogy technológiai, szociális szennyvizeinket tisztítottan vezessük vissza az élővíz folyásokba. Ennek megvalósítására a Dunaújvárosi Hullámvertikum beruházásakor mintegy 200 millió Ft költséggel folyamatirányítással ellátott biológiai szennyvíztisztító telep épült, ahol a jelentős mennyiségű oldott, illetve kolloid állapotú rothadóképes, bomlékony szennyezőanyagokat tartalmazó szennyvizet tisztítják. A biológiai szennyvíztisztító üzemeltetési tapasztalatai azt bizonyították, hogy a szennyezőanyagok egy része az optimális biológiai üzemelés mellett sem alakul át oldhatatlan vegyületekké. Az eleveniszapos medencékben, valamint a reaktiválóban habzás következik be, ami — környezetvédelmi és esztétikai káros hatása mellett — csökkenti a szennyvíztisztító hatásfokát, így került napirendre gyárunkban a habzás körülményeinek, feltételeinek vizsgálata. A habzás előfordulása és okai A szennyvíztisztítás feladata egyrészt az egyes technológiai folyamatok gazdaságosságának fokozása a rost-, töltőanyag- és vegyszerveszteség csökkentésével, másrészt a vízgazdálkodás körülményeinek megfelelően a folyóvizek tisztántartása [1]. A gyár szennyvíztisztító művére érkező szennyvizek keletkezési helyüktől függően eltérő szennyeződéseket tartalmaznak. A papírgyártás során keletkező szennyvizekben főleg szilárd szennyezőanyagok találhatók, melyek mechanikai és vegyi tisztítással elválaszthatók a víztől. A cellulózgyári szennyvizek szennyeződéseit elsősorban a fehérített szalmacellulózgyártás, a félcellulózgyártás, a hulladékpapír előkészítés és a vegyszerregenerálás sorári keletkező oldott és kolloidálisan oldott anyagok alkotják [2], A főzés során a nagymolekulájú ligninkomplexek kisebb molekulákká bomlanak, és oldatba mennek. A szénhidrátokból, hemicellulózokból savak keletkeznek, a felszabaduló gyantatartalom pedig elszappanosodik. Bizonyos körülmények között az oldott állapotú felületaktív komponensek jelenléte és feldúsulása káros habzást eredményez a technológiai folyamatban [3], Sok a lehetőség arra is, hogy a gyártás egyes fázisaiban finom eloszlású levegő hatolhasson be, és apró légbuborékok alakjában a felületére abszorbeált anyagokkal igyekezzen a felszínre jutni, eltávozni, elősegítve ezáltal a habzást. 9