Hidrológiai tájékoztató, 1982

2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Salamin Pál: 200 év távlatában (Összefoglaló a felsőfokú vízgazdálkodási intézmények oktatóiról

Mikoviny a felmérés során lovon járta be a határt (az Udvari Kamara elnöke, Königsegg gróf maga utalt ki számára két lovat, a szükséges szénával és zabbal). Rátalált Brigetio akkor még jól látható romjaira és a Tatáról hozzá vezető aquaeductus maradványaira. Megóvásuk érdekében ezekről szakszerű leírást és helyszínrajzot küldött mindkét Kamarának. A munka végefelé talált rá Almáson a református templomnál, a római fürdő maradványaira, amelynek rozoga faalkotmányában testifogyatékosok, betegek fürdőztek gyógyulásuk reményében. Vizsgálgatta a három öl oldalhoszszúságú fürdőt, a háromszoros négyzetalakú padokat, a két lábnyi, habarcsos téglafalakat. A másfélezerévesnek vélt fürdő közelében kisebb romok közepette egy pompás épület alapfalaira bukkant, árkában pedig néhány római érmét talált. Talán ennek falai között kötötték meg 1600-ban a zsitvatoroki békét. Hideg télidőben tárult elé a malomgát (római töltés?) feletti mocsárból feltörő gőzfelhők megkapó látványa. Ezeket a melegvizeket közegészségügyi szempontból tartotta hasznosnak, és a régi fürdő rekonstrukciója mellett főképpen e kénes melegforrások hasznosítását vélte fontosnak. (Mikoviny felterjesztéséhez 1746 decemberében máris két újabb érkezett a Királyi Kamarához Torkos Justus János pozsonyi főorvos, illetve Pressek György, Babos 'Gáspár és társai kezéből. Torkos később kiadott balneológiai munkájában is írt az almási gyógyvízről.) Mikoviny térképén látjuk a falu házait, művelt kertjeit, szőlőit, a szántókat, réteket, mészkő-márvány sziklákat, utakat, a postautat és hidakat, a nagy vendégfogadót, a kőfaragóházat, két malmot (ezek egyikét a török adta a falunak). A Duna túlsó partján 2itvatő látszik. Az eredetiben 40X27 cm nagyságú (kb. 1:5880 méretarányú) térkép, részletes és hiteles ábrázolás. Az Országos Levéltárban található az öt oldalnyi felterjesztés mellékleteként. Tanulságos a szöveg olvasása is. Kitűnik, hogy Mikoviny meglehetősen hibásan írt németül, olykor latin kifejezéseket használt. A jelentést 1746 novemberében írta. Térképe sem lehet későbbi, de 1745 előtti sem, mert hadmérnök őrnagyként (Ing. Obrst. Wacht. M.) szignálta. Mi most fellebbentettük a feledés fátyolát. Örömmel tisztelegnénk Mikoviny almási emléktáblájánál is. Hrenkó Pál 200 év távlatában (Összefoglaló a felsőfokú vízgazdálkodási intézmények oktatóiról) Bevezetés A következőkben a szervezett mérnökképzés 200. évi jubileuma alkalmából összefoglaljuk a mérnöki felsőfokú vízgazdálkodási intézmények oktatóinak névsorát. Bevezetőül keretül megadjuk a műegyetem fejlődésének néhány évszámát: 1782—1850: Institutum Geometricum; 1846—1856: József Ipartanoda; 1850: az Institutum beolvadása az Ipartanodába; 1856—1934: József Nádor Műegyetem (JME); 1878/79: önálló a Vízépítéstani (később I. Vízépítéstani, majd Vízgazdálkodási) Tanszék; 1934—1948: József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JMGE); 1942: II. Vízépítéstani (később Vízépítési) Tanszék; 1948—1952: Budapesti Műszaki Egyetem (BME); 1952—1955: Építőipari Műszaki Egyetem, (ÉME); 1955—1967: Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME); 1967—: újra BME; 1971: Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet (VVI); Vízellátási és Csatornázási Osztály; önálló Hidraulikai Laboratórium. A továbbiakban elsősorban a műegyetem vízépítési, illetve a határterületi gépész- és vegyészmérnöki oktatóit soroljuk fel, míg a többi határterületi oktatási intézmény vezető oktatóit a Hidrológiai Tájékoztató következő számában közöljük. Oktatók a műegyetemen A közvetlen vízépítési oktatást vezető tanárok névsora: Az önálló Vízépítési Tanszék megalakulásáig: 1782— 1800: Rausch Ferenc; 1803—37: Schmídt János György (a XIX. század első felének legkiválóbb vízépítő mérnökeit oktató tanár, pl. Vásárhelyi Pál tanára); 1837— 39: helyettesítő tanárként Petzval Ottó; 1841—48: Petzelt József; 1851—69: Schnedár János; 1869—79: Kherndl Antal (neves sztatikus); közben 1870—76: Szabó Gyula; 1876—79: Kisfaludi Lipthay Sándor. Az önálló Vízépítési Tanszéken: 1879—97: Klimm Mihály; 1897—1921: Kevách—Sebestyén Aladár; 1921—22: Weissmahr József; 1923—38: Rohringer Sándor. Az I. Vízépítéstani Tanszéken (ma Vízgazdálkodási Tanszék): 1940—61: Németh Endre; 1962—66: Salamin Pál; 1966—: V. Nagy Imre. A 11. Vízépítéstani Tanszéken (ma Vízépítési Tanszék): 1942—45: Szily József; 1946—52: Szilágyi Gyula; 1952—57: Mosonyi Emil; 1957—58: Salamin Pál; 1958—74: Sabathiel József; 1974—: Kozák Miklós. A VízeUátási és Csatornázási Osztályon: 1971—: Ollós Géza; az Önálló Hidraulikai Laboratóriumban: 1971—: Sárosi Lajos. A Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet vezetésében 1971—74: V. Nagy Imre; 1974—: Kozák Miklós. A vízgazdálkodási oktatásban részt vevő egyetemi tanárok: 1869—81: Horváth Ignác; 1957—58: Szilágyi Gyula; 1962—71: Borsos József; 1962—79: Bogárdi János; 1966—76: Salamin Pál; 1978— Dobos Alajos; 1979— Haszpra Ottó. Címzetes egyetemi tanárok betűrendben: Dégen Imre (1968—77); Kertai Ede (1967—); Mosonyi Emil (1963—1965); Szesztay Károly (1972—). Címzetes egyetemi docensek időrendben: Papp Szilárd (1966); Kassai Ferenc (1968, 1981 óta c. egyetemi tanár a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen); Mátrai István (1972); Starosolszky Ödön (1973); Krempels" Tibor (1974); Szigyártó Zoltán (1977); Perényi Károly (1978); Bándy Iván (1979); Benedek Pál (1980). Egyetemi magántanárok (időrendben): Gonda Béla (mezőgazdasági vízműtan); Bogdánfy Ödön (hidrológia, később c. rk. műegyetemi tanár); Forbáth Imre (vízellátás, csatornázás, városrendezés) ; ifj. Entz Géza (hidrobiológia, haltenyésztés); Papp Szilárd (a víz kémiája); Lászlóffy Woldemár (a vízrajzi tanulmányok módszertana). A bajai felsőfokú oktatás legfőbb évszámai a következők: 1962/63 — 1970. 08. 31: Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum; 1970. 09. 01. — 1979. 04. 30.: BME Vízgazdálkodási Főiskolai Kar; 1979. 05. 01. — Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézete. Az Intézmény vezetői (igazgatói): 1962—1976. 7.: Czédli György; 1976. 7.—: Brachna Lajos. A három legfőbb tanszék vezetői: 1.) Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Tanszék: 1963. 09. 01. — 1966. 11. 30.: Halász Péter; 1966. 12. 01. — 1972. 01. 31.: Török László; 1972. 02. 01. — 1974. 06. 30.: Czédlyné 4