Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Kovács Sándor: Körösújfalu vízellátásának tanulmányterve

a legnagyobb szálítási igény VII—XI. hó között jelentkezik. Megalapozott tervezési munkát igényel az is, hogy a táblák megközelíthetősége, valamint az átlagos szállítási távolságok optimálisan alakuljanak. Az építendő utak őszes hossza 66 700 m, ebből a javítandó utak hossza 32 350 m. Így a tervezett összes út hossz a meglevőket is figyelembevéve 72 750 m, ami 20,8 m/ha fajlagos útsűrűségnek felel meg. Befejezésül megemlítenék néhány gondolatot a tervezett meliorációs beavatkozások gazdaságossági mutatóiról. A melioráció népgazdazdasági szempontból elsősorban a többlethozamok és a termelés színvonalának javulása miatt jelentős. Vállalatgazdálkodási szerepe, a termelékenység növekedéséből következik. Az elvégzendő munkák összes költsége 1979—80-as árszinten számolva 24 853 m/Ft. A népgazdaság 70%-os támogatása mellett a termelőszövekezetet 7455,9 m/Ft terhelné. Fajlagos bekerülési költség — népgazdasági szinten 4992,— Ft/ha — vállalati szinten 2139,— Ft/ha A beruházás várható megtérülési ideje, számításaink szerint 6 év. A költségek jelentős része állandó, ezért fontos a meliorált területek optimális üzemeltetése, ésszerű kihasználása, valamint az elkészült létesítmények állagmegőrzése, karbantartása. Körösújfalu vízellátásának tanulmányterve* KOVÁCS SANDOB Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula 1. A feladat ismertetése A Tiszántúlon a Sebes-Körös bal oldalán fekvő tisztán mezőgazdasági jellegű, 914 fős lélekszámú (1979) községnél igényként jelentkezett a korszerű, vezetékes ivóvízellátás kiépítése. Feladat a település vízellátásának megoldása, figyelembe véve a község igen szűk anyagi helyzetét, a meglevő vízellátási berendezéseket, valamint a több ütemben történő kiépítést. 2. Tervezési alapadatok A település 376 db, kizárólag földszintes épülettel rendelkezik. A telkek száma 361. A házakhoz tartozó telkek meglehetősen nagyok, átlagban 0,18—0.20 ha-ra tehetők. A talajvízszint maximálisan 187 cm-re jelentkezett az átlagos felszíntől mérve. A talajviszonyok a következők: 0,0—0,8 m barna iszapos agyag, közepesen kötött, kissé homokos, nem meszes; 0,8—4,0 m löszös agyag, fakósárga, közepesen kötött, kissé homokos, erősen meszes; 4,0—7,0 m homok, sárgásbarna, átlag 0,1—0,44 mm 0 kvarc anyagú, kevés szikes elegy résszel, finom csillámos, gyengén meszes. A fogyasztók száma az elkövetkező 15—25 év távlatában nem változik. A fogyasztók megoszlása: — 914 fős lakosság; — intézmények: az ilyen jellegű községben szokásos közületi intézmények (községi tanács, óvoda, iskola, vendéglátóipari, kereskedelmi egységek, tsziroda stb.); — állati tatás: 150—200 db szarvasmarha és 600—700 db sertés; — kert locsolása mintegy 300 telken. A község jelenlegi vízellátását a B—2 és a B—4 kataszteri számú kút biztosítja. A B—2 kat. sz. kút elapadása a közeljövőben várható, jelenlegi becsült vízhozama 0,2 l/p. A B—4 kat. sz. kút pozitív vízhozama jelentős, — a vízmű alapkútja lehet —, —4,2 m-nél 200 l/p. 1979-ben a B—4 kat. sz. kút mellett létesítették a Vízmű 2. sz. kutat, ezt csak vastalanító berendezés beiktatásával lehet felhasználni. Üzemben kitermelhető vízhozama: 110 l/p. * A MHT íytiO. évi Diplomaterv Pályázatán főlskelai kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. A diplomamunka a Pollack M. Műszaki Főiskola Mélyépítési Intézetében (Pécs) készült. 3. A tervezés és a tervezett létesítmények ismertetése 3.1. A vízigény számítást a 158/1—73. OVH sz. ágazati szabvány szerint végeztem. Az 1985. évig jelentkező vízigény: — átlagos napi vízigény: Q„ = 110 957 l/nap; — legnagyobb napi vízigény: Q„ = Q, X /?» = 188 627 l/nap P„ = 1,7 (158/1—73. OVH sz. F—2 táblázat); — legnagyobb órai vízigény: Qj = —X 23 = 100 I >=• J = 43 384 l/ó (23% BME: Tervezési Segédlet 1—9. táblázat); — perc-csúcs 723 l/p, másodperc-csúcs 12,05 l/s. Távlati vízigény: a vízigények változása csak a lakosság ellátottsági színvonalának emelkedésével várható. — átlagos napi vízigény: Q„ = 220 957 l/nap; — legnagyobb napi vízigény: Q„ = Q„ X fln = 375 627 l/nap /?„ = 1,7; — legnagyobb órai vízigény: Q

ó = —X 23 = 100 = 86 394 l/ó. — perc-csúcs: 1440 l/p, másodperc-csúcs: 24 l/s; 24 — telkenkénti másodperc-csúcs: = 0,06648 l/s. 361 Tűzoltási vízigény: 4/1974. (VIII. 1.) BM sz. rendelet vonatkozó §-ai szerint. A vízmennyiséget a rendelet XI. 111. § 16. sz. melléklete szerint: Q, = qXkXzXniXni Qt — oltóvíz mennyisége (l/p) q = mértéltadó vízmennyiség (l/p) k = tűzveszélyességi tényező n

t — szint tényező TÍ

2 = tűzgátlási tényező Q, = 600 X 0,75 X 1,0 X 0,6 = 270 l/p «í 5 1 p Mértékadó vízszállítás: A fogyasztók jelentős része közkifolyós és félkomfortos ellátásban részesül, így a mértékadó vízszállítást (Q,„) a legnagyobb órai vízszükségletnek a vizsgált vezetékszakaszra eső részét vettem, összegezve a tűzoltási vízszükséglettel. (Q,„ = Q, + Q,) 3.2 Víztermelő kutak számának megállapítása. Távlati vízigények kielégítésére: Q„ = 375 627 l/nap, Q„ = -Q- = 15 651 l/ó 24 Q„,rc = Q" = 261 l/p 60 50