Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Bohr József: A teveli "Kossuth" Mgtsz üzemi meliorációs tanulmányterve

séges a talajtani és vízrajzi adottságok pontos ismerete. Az üzem területén előforduló főbb talajtípusok az alábbiak: Csernozjom barna erdőtalaj Típusos mészlepedékes csernozj. Lápos rétitalaj Raman féle barna erdőtalaj 1843,5 ha (52,9%) 982,7 ha (28,2%) 512,3 ha (14,7%) 146,3 ha' ( 4,2%) A termelőszövetkezet vízgazdálkodási körülményei rendkívül kedvezőtlenek. A hároméves gyakoriságú időszakos vízborítású terület, néhány kis vízfolyás, a Donát-patak, a Teveli—Völgységi-patak, a Mucsi—Hidasivízfolyás, a Vejkei-mellékág rendezése után nagymértékben csökkent. Területe jelenleg kb. 19 ha. A 10 éves gyakorisággal előforduló vízborítás 181 ha. Kedvező vízgazdálkodási körülmények megteremtése érdekében szükséges még a Varasdi-víz, valamint a Hidas-patak vízrendezése. A művelési ágak, jelenlegi megoszlásban nem felelnek meg teljes mértékben a nagyüzemi termelési viszonyoknak. A szántó területnek (1246 ha) mintegy 68%-a alkalmas csak nagyüzemi művelési technológiák alkalmazására. A termesztett növények közt legnagyobb arányú a búza (650 ha) és a kukorica (221 ha) vetésterülete. A visszamaradó szántóterület nagyobb részén, takarmánykeveréket, lucernát, vörösherét, valamint silókukoricát termesztenek az állatállomány takarmányigényének biztosítására. A termésátlagok 1977—79-ben az országos átlagok közelében voltak. A termelőszövetkezet gépellátottsága jónak mondható. A megfelelő számú erő- és munkagép kiszolgálásában problémát okoz, a munkaerőhiány, illetve a nem megfelelő szakember ellátottság. A terv megalapozottságához szükséges a talajpusztulás mértékének, az azt kiváltó és befolyásoló tényezőknek, valamint a lejtési viszonyoknak az ismerete. A talaj pusztulás intenzitásának vizsgálatára, a hazai körülményekre legmegfelelőbb Wischmeir-Smith-féle általános talajveszteségi egyenletet alkalmaztam. Az egyenlet általános formája: A = RKL-S-C-P (t/ha/év) R — K = esőtényező, a helyileg várható záporok erózió potenciálja. Értéke a helyi viszonyok között: 125,45 t/ha/év a talaj erodálhatóságát befolyásoló tényező. Értékei, az előforduló talajtípusok fizikai, kémiai és biológiai tulajdanságai alapján, 0,18—0,26 között változik. LS = topográfiai tényező. Értéke a lejtők hajtásának, illetve hosszának függvényében változik. Az egységnyi területre vonatkoztatott évi átlagos talajveszteség értékét (A) az RKLS szorzat adja. Ha az RKLS szorzat <60 erózió veszélye kicsi 61—150 erózió veszélye közepes 150< erózió veszélye nagy A fenti adatok alapján történt a veszélyeztetett területek helyszínrajzának összeállítása. Megállapítható, hogy az erózió veszélye 316 ha-on nagy, 777 ha-on közepes, 1939 ha-on pedig kicsi. A talajeróziót kiváltó egyik legjelentősebb tényező a lejtő meredeksége, melynek %-ban kifejezett számértékeit a lejtő kategóriák tartalmazzák. Ezek üzemen belüli területi kiterjedése az alábbiak szerint oszlik meg: <5% 5-12% 12-17% 17—25% 25% < 21289, ha 361,0 ha 511,0 ha 98,0 ha 386,0 ha (61,1%) (10,4%) (14,6%) ( 2,8%) (11,1%) A csapadékviszonyok alakulása is jelentős kiváltó tényezője a talajelhordásnak. A helyi körülmények között is, akkor jön létre talajelhordás, ha a lehullott napi csapadék a 20 mm-t meghaladja, illetve ha az ennél kisebb menyiségű, nagy intenzitással hull le. A területen előforduló talajtípusok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai ugyancsak meghatározók e tekintetben. Dolgozatom második része az általam javasolt meliorációs beavatkozások leírását tartalmazza. A javaslati rész kidolgozásával szeretnénk rámutatni, hogy mindinkább szükségessé válik hazánkban is, az intenzívebb földhasználattal párhuzamosan, a céltudatos talajvédő gazdálkodás. Gondolok itt elsősorban a megfelelő művelési ág megválasztásokon belül a helyes növényi sorrend öszeállítására, a nagyüzemi termelésre alapozott táblaméretek kialakítására, valamint a legmegfelelőbb talajművelési technológiák bevezetésére. Ennek érdekében a helyi körülményekre alapozva az alábbi két talajvédelmi vetésforgó javasolt. Szakasz szám Védő.szakasz Védett szakasz A típusú vetésforgc (557,2 ha) III. I. pillangós II. IV. tavaszi kalászos (pill. felül vetéssel) B típusú vetésforgó (76,2 ha) I. II. VI. IV. V. III. évelő pillangós évelő pillangós kapás ő. kalászos kapás egyéb egynyári növ. tavaszi kalászos őszi kalászos (pill. felülvetéssei;

1 Valamely lejtő növényi fedettségét és az alkalmazható vetésforgó típusát a talajveszteségi egyenlet C tényezőjének értéke alapján állapíthatjuk meg. Ahhoz, hogy az üzem növénytermesztésének kedvezőbb arányait biztosítsuk, szükséges az úgynevezett kiegyenlítő vetésforgók kialakítása is, ahol a kapásnövények előtérbe helyezése mellett a monokultúrás gazdálkodás is számításba jöhet. Az alábbi kiegyenlítő vetésforgó javasolt a 0—5% lejtőviszonyú területekre (209,8 ha) I. kapás IV. őszi kalászos II. kapás V. őszi kalászos III. kapás VI. egyéb egynyári növ. Az erózió veszélyének erősen kitett területeken, szükséges a lejtők mielőbbi fásítása. A termőhelyi adottságoknak legmegfelelőbb fa fajok megválasztásával, valamint a szakszerűen kivitelezett erdősítéssel az erózió rövid időn belül a minimálisra csökkenthető. A lejtős földes kopárokon elsősorban az erdei fenyő (Pinus silvestris), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), közepes termőrétegű területeken az akác (Robinia pseudoacacia) jöhet számításba. Egyes erősen erodált helyeken, gondolva itt elsősorban a vízmosásokra, feltétlenül szükséges mielőbbi talajvédelmi beavatkozás kidolgozása. Ennek módját megfelelő hidrológiai felmérés után, a gazdaságosság figyelembevételével eldönthetjük. Helyi körülmények között, a vízmosás kötések nagyobb része erdészeti feladatkörbe tartozik. Egyes esetekben azonban célszerűnek látszik ezek kiegészítése kisebb-nagyobb műszaki megoldásokkal. Mivel a termelőszövetkezet területén található vízmosások 95%-a valamilyen beavatkozást igényel, kidolgoztam azokra az alkalmazandó erdészeti, illetve műszaki eljárások sémáját. A mezőgazdasági termelés egyik fő eleme a szállítás. Az üzemi földúton bonyolódik le a termeléshez szükséges erő- és munkagépek, valamint szállítójárművek forgalma. Célszerű tehát kellő figyelmet fordítani azok állapotára. Ahhoz azonban, hogy megfelelő stabil földutakat alakíthassunk ki, szükséges az érintett területek talajának fizikai és kémiai ismerete. A tervezés során figyelembe kell venni azt is, hogy az átlagos útiterhelés, helyi viszonyok mellett, 25—35 t/ha, valamint azt, hogy 4 49