Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szántó Imre: Tanzánia regionális vízgazdálkodásának tervezési kérdései

a) Hidrológia: — A meglevő és rendelkezésre álló adatok összegyűjtése. — Az éghajlati viszonyok tanulmányozása és feltárása. — Csapadék megoszlási- és lefolyási viszonyok. — Dar es Salaam vízellátása. — A tervezési területen levő folyók vízgyűjtő medencéi. b) Hidrogeológia: — Álta'ános geológiai (Kelet-afrikai partvidék) viszonyok ismertetése. — A vizsgált terület részleges geológiai feltárása és ismertetése. — A folyók és árterületeik. — Felszíni vizek megjelenési formái és területi megoszlásuk. c) Vízellátás, vízművek: — Rendelkezésre álló, vízellátásai kapcsolatos adatok összegyűjtése. — A területi államigazgatás viszonyainak, megjelenési formáinak vizsgálata. — A terület népességének feltárása, elhelyezkedésének vizsgálata. — Meglevő vízellátási formák és igények. — Víznyerő helyek kémiai elemzése. — Víznyerő helyek bakteriológiai vizsgálata. — A településfejlesztési koncepció alapján fejlesztésre kijelölt falvak és települések vízellátásának kiemelt vizsgálata (meglevő vezetékes rendszerek feltárása és felülvizsgálata). d) Mezőgazdaság: — Éghajlati tényezők vizsgálata. — Mezőgazdasági (agro-ökonómiai) zónák elkülönítése és ismertetése. — A feltárások eredményeként meghatározható további feladatok vázolása. Az ismertetett munkaprogram végrehajtása, az adatok feldolgozása, az alábbi célkitűzések megvalósítását hivatottak szolgálni: — A tervezési területen létesített települések, közösségek rendelkezésére álló víznyerő helyek, meglevő vízművek és reális igények, valamint a víznyerő helyek mennyiségi és minőségi mutatóinak felleltározása. — A terület falvainak felmérése, azok népességének számbavétele, a várható népszaporulat előrejelzése alapján, a jövőbeni vízigények feltárása. — A területen levő víznyerés szempontjából figyelembe vehető víznyerő helyek feltérképezése, földrajzi eloszlásuk meghatározása és a tropikus éghajlatra való különös tekintettel a források évszakonkénti változásának megállapítása. — A jelenleg rendelkezésre álló földterületek felmérése és azok kihasználtsági fokának megállapítása. — A fontossági sorrend alapján, a rendelkezésre álló központi források figyelembevételével a Nemzeti Vízügyi Program célkitűzéseinek megfelelően fejlesztési programot kell összeállítani különböző területek vízellátására. — A regionális terv 1981-ig terjedő időszakig történő kidolgozása. — A vázolt célkitűzések fokozatos elérése során ki kell jelölni az elsőbbséget élvező településeket (regionális és járási központok), ezekre fejlesztési programot készíteni és a programon belül már a kivitelezést költségbecsléssel együtt ütemezni kell. Ezek a célkitűzések szoros összhangban állnak az ország gazdasági fejlesztésével kapcsolatos központi programokkal és az ún. „Arusha-i Nyilatkozat'-tal, mely elsődleges célkitűzésként a településfejlesztésit és az újonnan létesített települései! vízellátásának megoldását jelöli meg. A fejlesztésre irányuló különböző kormányszintű döntések — többszöri módosítás után — egyértelműen előírták, hogy a településfejlesztési program keretében a lakosság letelepítésére létrehozott ún. „regisztrált" falvak vízellátását 1991-ig meg kell oldani. Ezt a célt szolgálják az 1972. óta folyamatosan készülő tartományi vízgazdálkodási kerettervek. E terveken belül osak elenyésző kisebbség foglalkozik regionális vízellátó rendszerek kialakításával (sok esetben a területi adottságok sem teszik lehetővé). A felsorolt célkitűzéseket teljesítő program végrehajtásához a kanadai fél jol felkészült műszaki tervező gárdával rendelkezett, mely hidrogeológustól, vízellátási mérnöktől kezdve mezőgazdászt, talajmechanikust és fúrómestert is magában foglalt. A kanadaiak által biztosított létszámhoz a Vízügyi Minisztérium további 4 fő helyi műszakit és mintegy 25 fő segéderőt biztosított. így a tervezés munkáiban az ütemezésnek megfelelő folyamatos belépéssel összesen 45 fő vett részt. A munkák felügyeletét egy, a minisztérium által összeállított Koordinációs Bizottság látta el, mely az alábbi összetételű volt: Vízügyi Minisztérium államtitkára (elnök), Vízügyi Minisztérium Tervezési Főosztály vezetője, Tartományi fejlesztési igazgató, Vízügyi Minisztérium főhidrológusa, Tartományi és Dar es Salaam-i vízügyi igazgatók, Földmérési- és Nyilvántartó Hivatal igazgatója, Kanadai főkonzul, Tervezési Csoport kanadai vezetője és helyettese. Mint bevezetőmben is említettem, a tartományi tervek között speciális helyet foglalt el az ún. Pwani tartomány, melynek tervezésében és a tervezés bonyolításában az előbb említett bizottság ügyvezetőjeként személyesen is részt vettem. A tervezési területet elsősorban az teszi érdekessé a többi tartománnyal szemben, hogy a területen ömlik az Indiai-óceánba az ország három legfontosabb folyója, valamint itt helyezkedik el a maga külön megoldásra váró problémáival Dar es Salaam is. A tervezési terület teljes nagysága 34 ezer km

2 volt, melyben a Wami folyó 36 450 km

2-es, a Ruvu folyó 35 630 km

2-es és a Rufiji folyó 158 200 km

2-es vízgyűjtő területét kellett figyelembe venni. Külön feladatot és kötöttséget jelentett a Dar es Salaam vízellátásával és a vízellátás távlati biztosításával foglalkozó fejezet. Vázlatosan a következőkben foglalható össze a város vízellátásának problematikája: A legutolsó, 1978-. évi népszámlálás előzetes adatainak figyelembevételével a város lakossága túlhaladta a 700 ezer főt, míg az egész tervezési terület összlakossága nem haladta meg az 1 millió 400 ezer főt, Dar es Salaam lakosságán kívül. 1977-ig a város vízellátása 3 db, az 1920-as években fúrt mélyfúrású kútból és az ún. Felső-Ruvu-i vízműről történt, majd 1977-ben belépett az Alsó-Ruvu-i újonnan épített vízkivételi mű és víztisztító telep. Mindkét vízmű a fővárostól 50, illetve 60 km távolságra helyezkedik el és távvezetéken keresztül jut el a víz a főváros legmagasabb pontján fekvő elosztó medencékbe. 1986-ig a város igénye 240 000 m

3/d lesz, míg az együttes 'kapacitás biztosította 354 000 m

3/d nap az 1991. évig terjedő igényéket fogja kielégíteni. Alapvető problémaként jelentkezett a Ruvu folyó vízgyűjtő területének és vízhozamának vizsgálata során nyert eredmény, tekintettel arra, hogy az 1991-ig jelentkező igények kielégítésére 4,09 m

3/sec. hozamra lenne szükség, míg a jelenleg számításba vehető vízhozam 3,27 m

3/sec. A terv a nyert adatok és a várható igények alapján javaslatot tett a folyó szabályozására. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a térségben fúrt kutas vízellátásra a hidrogeológiai tényezők és ennek következtében az óceán erőteljes kommunikációja miatt nem lehet számítani. Az újonnan megépült Alsó-Ruvu-i vízmű, illetve annak távvezetéke lehetővé tette, hogy az országban először regionális jellegű vízellátó rendszerek megtervezésére is sor kerülhessen. A mintegy 60 km hosszúságú, 1350 mm és 600 mm 0-jű vezetékszakasz lehetővé tette, hogy a térségben elhelyezkedő települések vezetékes vízellátása a rendszerhez kapcsolódóan valósulhasson meg. Ezért a tervezés külön figyelmet fordított a térségben levő települések teljes körű vizsgálatára. A vizsgálatok eredményeként megállapítást nyert, hofív a terület mintegy 25 települése közül 15 település bekapcsolása már az I. ütemben lehetségessé válik. 1979 közepéig ebből a \