Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Fehér Árpád Mihály: A felszín alatti víztározás néhány külföldi példája

hozam, a Fekete-Körösön Remeténél 382 cm-es vízállás, 115 m

3/s-os vízhozam volt, mindkét folyón az előző árhullám lassan apadt. 3. A mályvádi árvízi szükségtározó megnyitására 1981. március 13-án 4.50 órakor került sor. Ekkor (március 13-án 04 órakor) a folyók hidrológiai helyzetét a 4. táblázatban levő adatok jellemezték. A szükségtározó alsó megnyitása a terv szerinti a 6.000—6.100 km szelvények között történt, a tervezett módon, a töltés felső részének lerobbantásával. A felső megnyitás a 17.700—17.800 km szelvények között 6 órakor következett be, amikor a töltéskoronán átfolyó víz a töltést megbontotta. A szükségtározó megnyitása hidrológiailag megfelelő időpontban, a remetei vízhozamtetőzést követően történt. 4. A tározó feltöltődése 58 óra alatt következett be, a tározó teljes területe víz alá került, a terv szerinti 75 Mm

3 víz tározódott és ez 90,80 m Orsz. szinten egyenlítődött ki. Tekintettel arra, hogy a két megnyitási hely közötti 11,2 km hosszú szakaszon a folyónak lényeges esése van (még az árhullám apadó ágán is mintegy 12 cm/km), a mályvádi árvízi szükségtározóban átfolyásos tározás alakult ki. Ez a helyzet fennállott 40 órán keresztül — annak ellenére, hogy időközben a tározó 33 cm-t apadt — egészen március 17-én 7 óráig, amikor a felső megnyitási hely ideiglenes elzárása megtörtént. A felső megnyitási helynél az ideiglenes elzárás időpontjában a folyó és a tározó közötti vízszintkülönbség még mindig 71 cm volt. 5. A töltésmegnyitások hatására a Fekete-Körös teljes magyarországi hosszán gyors apadásnak indult. A Fehér-Körös áradása Gyulánál a mályvádi megnyitást követően 3 óra múlva megállt, majd lassú apadásnak indult annak ellenére, hogy a kisjenői vízmércén a megnyitást követő 17 órán át még áradó jellegű volt a vízállás. A Kettős-Körös Békésnél ugyancsak 3 óra múlva tetőzött és a továbbiakban egyenletesen apadt. Az apadás ütemét az 5. táblázat szemlélteti. A Sebes-Körösön Körösladánynál az áradás intenzitása a mályvádi árvízi szükségtározó megnyitását követő 9 órán belül megtört, további 8 óra múlva az árhullám tetőzött hozzávetőlegesen 30 cm-rel a várt tetőzési szint alattt. A Hármas-Körös Gyománál a mályvádi töltésmegnyitást követően 36 óra múlva tetőzött, mintegy 50 cm-rel alacsonyabb szinten, mint az a mályvádi megnyitás nélkül bekövetkezett volna. A mályvádi árvízi szükségtározó megnyitása nélkül — a számítások szerint — a tetőző vízállások és vízhozamok a 6. táblázatban foglaltak szerint alakultak volna. Lényegesen módosult a töltésekre nehezedő árvízi terhelés is: a szükségtározás hatására nagymértékben lecsökkent a vízállások tartóssága a III. árvízvédelmi fokozat feletti tartományban. 6. "A két megnyitási helyen külön-külön kiömlő maximális vízhozam és kifolyt összes vízmennyiség a 7. táblázatban foglaltak szerint alakult. 7. táblázat A mályvádi szükségtározóba kifolyt vízmennyiség Maximális kiömlő vízhozam m

3/s idő (nap, óra) kifolyt menny, vízMm

3 Felső megnyitási helynél 280 13,07 26 Alsó megnyitási helynél 650 13,08 55 A két megnyitási helynél együttesen: 910 13,08 81 A felszín alatti víztározás néhány külföldi példája FEHÉR ARPAD MIHÁLY Vízgazdálkodási Intézet A víztározási feladatokat a Föld különböző területein — a felszíni tározók mellett — egyre több alkalommal oldják meg felszín alatti tároaással. Tározó kőzetként használnak karsztos vagy porózus szilárd kőzetet és laza üledékes kőzetet egyaránt. Az utóbbi esetre egyik jellemző példa az amerikai South Platté völgye. Itt 48 000 ha területen belül korábban is volt öntözés talajvízkutakból, de a kavicsréteg vízkészlete nem volt elgendő az igény fedezésére, főleg az 1976—77. évi aszályos időszakban. Részint a hasonló esetek elkerülése végett, részint az öntözés kibővítése végett a South Platté folyó tavaszi szabad vízkészletének, a víztartó rétegben való tározása mellett döntöttek. A hidrogeológiai vizsgálat szerint a felszín közelben zömmel vízvezető (kavics, homok) pleisztocén rétegek vannak, csak helyenként, főleg a mellékvölgyekben van kevés agyag, vagy iszap. A harmadkori fekti (agyag, pala, zsírkő, homokkő) vízzáró. A víztartó réteg vastagsága 0—73 m. A talajvízszint általában a folyó felé lejt, felszín alatti mélysége 3—30 m. A vizsgált terület potenciális víztároló kapacitása összesen 1110 millió m

3, illetve levonva a rossz vízvezető és korábban is magas vízállású területeket, a hasznosítható tározótérfogat 550 millió m 3 A réteg vízvezetési tényezője — 6 helyen végzett próbaszivattyúzás eredménye szerint — 550—3600 m-/nap. A tározási tényező 0,000082—0,179 között változott. A vízigény meghatározása során 28 év (1947—74) adatait dolgozták fel. A vizsgálat eredménye szerint átlagos évben 64 millió m

3, szélső értékei 25, illetve 134 millió m

3/év. Mivel a kavicsréteg feltöltése tavasszal történik, a vízigény pedig főleg nyár végén jelentkezik, jelentős veszteség lép fel a folyó felé való elszivárgás miatt. így átlagos évben 108 millió m

3 vizet kell betáplálni a felszín alatti tározótérbe. A vízkészlet a fenti 28 évre elvégzett vizsgálat szerint átlagban 521 millió m

3/év, szélesőséges vízjárási években 5,2; illetve 1227 millió m

3/év. A tározás céljaira kivehető vízmennyiség meghatározása során csak a március és november közötti, fagymentes időszakot vették figyelembe. így a felhasználható vízkészlet átlagos évben 123 millió m

:

,/évre adódott, szélső értékei 4, illetve 379 millió m

3. Tekintettel a vízhozam erős ingadozására az éves vízmenyiség 30 nap alatt való elszikkasztását írták elő. így a műveket 41,6 m

3/s vízhozamra kellett méretezni. A megvalósítás két lépcsőben történt. Először megépítettek egy vízkivételi művet, burkolatlan vízszállító csatornát és szikkasztó medencéket kísérleti jelleggel, 38