Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szabó Ivánné: Könyvespolcra ajánljuk! A Vízügyi Hidrobiológiai sorozatból (Könyvismertetés)

medence forrásvizénél is 10-szer tartalmaz többet. Nátrium (Na) a Török-medence forrásvizében 10-szer több, mint a Strand l-es és a Sport-fürdő medencéinek forrásvizeiben. Magnézium (Mg) a Strand-fürdő l-es medencéjének forrásvizében 6-szor több, mint a Sport-fürdő forrásvizében. A szilícium (Síi) hiányzik a Strand- és a Sport-fürdő forrásrvizeiben, arcnak ellenére, hogy a szomszédos források vizében jól mérhető — makro — mennyiségben van jelen: 10,1—11,3 mg/l. Foszfor (P) viszont több mint 100-szor nagyobb menynyiségben van jelen a Strand-fürdő l-es medencéjében, mint az azonos genetikájú többi forrásvízben, ahol csak nyomelemként van jelen. A Kálium (K) a Józsefforrásban több mint 40-szer haladja meg a Strandforrások vizét (1. táblázat). A különbségek folytatódnak a biológiailag nélkülözhetetlen nyomelemek vonalán is: A króm (Cr) a Tükör-medence forrásvizében erősen kiemelkedik, 115szöröse a József-forrásáénak, 56-sZorosa a Strand-forrásokénak. Kobalt (Co) legtöbb a Sport-fürdő vizében van, míg a József-forrásvízben nem mutatható ki. Réz (Cu) a Tükör-forrásvizében 20-szorosa a Józsefénak és több mint 10-szerese a Strand-forrásokénak. Cink (Zn) a Tükör-medence forrásvizében több mint 150-szerese a Strand-forrásokénak. Molibdén (Mo) 10-szeresen több a Török-medencében, mint a Strand-forrásvizekben. Ön (Sn) a Strand- és a Sport-fürdő forrásokban nem volt kimutatható, míg a többi azonos genetikájú vizekben megtalálható. Az „AT"-kutak vizíe között is vannak különbségek, pl, a cink (Zn) az AT—10-ben 6-szorosan több, mint az AT—8-ban. Viszont a mangán (Mn), króm (Cr) az AT—8-ban több; kobalt (Co), vanádium (V), ón (Sn) csak az AT—8-ban van. A Dobó-kút vize, feltehetően más eredetű, a másik két csoport vizével nem hasonlítható össze (2. táblázat). A „biológiailag nem nélkülözhetetlen elemek" menynyiségi viszonyaikban követik az előbbi két csoportot: a titán (Ti) a Tükör-medencében forrásvizében 31szeresen több, mint a József-forrásvízben. Az alumínium (Al) a Tükör-medencében 25-szörösen haladja meg a Józsefét és 5-szörösen a Strandét. Szlcandium (Sc) a Sport-fürdőben a legtöbb, 15-szöröse a Strandiénak. Rubidium (Rb) 22-szeresen több van a Törökmedencében, mint a Strandiéban. A volfrám (W) kimutatható a Török- és Tükör-medencék forrásvizében, de nem a Strand-, Sport- és József-forrásvizekben. Az AT-kutak között is különbségek vannak: Szkandium (Sc) az AT—8-as kútvízben 95-ször több, mint az AT—10-ben, a titán (Ti ugyanott 34-szer, az arzén (As) 833-szorosan több, mint az AT—10-ben. Woljrám (W) pedig csak az AT—8-ban van (3. táblázat). A 4. táblázatban az ismeretlen biológiai funkciójú ún. „egyéb nyomelemek" között is fellelhetők kifejezett különbségek: germánium (Ge) és szelén (Se) a Strand- és a Sport-fürdő vizében nem volt kimutatható. Az ittrium (Y) csak a József-forrásvízben és az AT—kútvizekben volt jelen. Cirkóniumból (Zr) a Strand-forrásokban volt a legtöbb. Ruténium (Ru), palládium (Pd), rádium (Rh) csak a József-forrásvízben és az AT—10 artézi kútvízben volt fellelhető. Az ezüst (Ag) csak a József-forrásvízből hiányzott. A rénium (Re) pedig nem volt észlelhető a Strand-, a Sport- és a József-forrásvizekben. Az AT-kutak közötti különbségek abban mutatkoztak meg, hogy az urán (U), radon (Rn) több volt az AT—10-ben, viszont tórium (Th) csak az AT—8-ban volt észlelhető. Az elemek mennyiségi megoszlását az 5. táblázatban tüntettük fel. Leolvasható, hogy a nyomelemek csoportjai nincsenek arányban a vízben oldott ásványisó tartalommal. Legkevesebb elemet a Dobó-kút vize tartalmazza, összesen 30-at, holott annak a legnagyobb a sókoncentrációja: 3101,21 mg/l. Az egyszerűnek nevezett, 1000 mg/l alatti sókoncentrációjú vizek nagy elemgazdagsága volt kimutatható s ezért az egyszerű víz elnevezést meghaladottnak tartjuk. Összefoglalásul: az egri gyógyvizek modem kémiai vizsgálati eredményei azért tarthatnak figyelemre számot, mert: 1. hazánkban még nem volt példa rá, hogy gyógyvizet sorozatosan tömegspektrográffal a teljes periódusos rendszerre vizsgáljanak, 2. az eddig „egyszerű"-nek nevezett vizek igen bonyolult kémiai tartalmára derült fény, 3. közös genetikájának tartott közeli topográfiájú fonásvizek között jól definiálható különbségeket találtunk, 4. az évszázados kedvező biológiai megfigyelések objektív okokra vezethetők vissza, 5. a biológiai hatások nemcsak a hőmérsékleti viszonyoktól függenek, mivel az egri gyógyvizek egy része hideg, más része langyos és csak kisebb része forró hőmérsékletű s ezért a gyógyvíz minősítés jelenlegi érvényű hőmérsékleti értékeit reálisnak tartjuk, 6. a gyógyvizek jelenlegi osztályozása felülbírálásra szorul, az „egyszerű" elnevezés ma már nem fedi a tartalmat, 7. a tömegspektrográfiás vizsgálatok eredményei lényegesen több információt tartalmaznak a szokásos vízlaboratóriumi leleteknél, 8. a gyógyvizek modern anyagvizsgáló eljárásokkal való feltérképezése halaszthatatlan szükségszerűség. IRODALOM 1. Agyagási D.—Cornides I.: Az egri gyógyvizek szervetlen száraz maradékának tömegspektrográfiás vizsgálata. Gyógyfürdőügy, 1978. 3. 2. Agyagási D.: Adatok a gyógyvizek nyomelem kérdéséhez. Gyógyfürdőügy, 1D78. 3. 3. Berencsi Gy.: Az ivóvíz geopathológiai jelentősége. Hidrológiai Közlöny, 1952. 3—4. 4. Berencsi Gy.: Az ivóvíz nyomelemeinek orvos biológiai jelnetősége. Hidrológiai Közlöny, 1961. 2. 5. Cornides 1. Az egri gyógyvizek tömegspektrográfiás vizsgálata. 1973—1978. Kéziratok. „A biológiai vízminősítés" (dr. Felföldy Lajos) Bp. VIZDOK, 1980. A kiadvány azonos címmel már 1974ben megjelent. Hamar elfogyott újabb kiadását nemcsak hiánya, hanem az időközben bekövetkezett módosulások, változások is sürgették. A kiadvány ismerteti a halobitást, a trofitást, a szaprobitást, a toxicitást, a KGST vízminőségi osztályozás alapelveit, több mérési és meghatározási módszert, különböző teszt-eljárást, stb.: azaz áttekinti és összefoglalja a biológiai vízminőség négy tulajdonságcsoportjának elvi és gyakorlati kérdéseit és összesíti a modern vizsgálati módszereket. Ezzel nagy segítséget ad valamennyi vizeink minősége fölött őrködő elméleti és gyakorlati szakembernek (VHB—9. Ára: 51,— Ft). „A zöldalgák Desmidiales rendjének kishatározója" (dr. Felföldy Lajos) Bp. VIZDOK, 1981. A kiadvány ismerteti a zöldalgáik Desmidiales rendjét, külső és belső alaktanukat, szaporodásukat, hazai feltárt lelőhelyeiket —irodalmi adatokkal együtt —, határozó kulcsokat, a fajok leírását. Ebben a kiadványban először kerül bemutatásra több faj (VHB—10. Ára: 53,— Ft). Megrendelhető a VIZDOK-nál (1368 Budapest, Pf. 178.). Dr. Szabó Ivánné 30