Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szabó Ivánné: Könyvespolcra ajánljuk! A Vízügyi Hidrobiológiai sorozatból (Könyvismertetés)

medence forrásvizénél is 10-szer tartalmaz többet. Nátrium (Na) a Török-medence forrásvizében 10-szer több, mint a Strand l-es és a Sport-fürdő medencéi­nek forrásvizeiben. Magnézium (Mg) a Strand-fürdő l-es medencéjének forrásvizében 6-szor több, mint a Sport-fürdő forrásvizében. A szilícium (Síi) hiányzik a Strand- és a Sport-fürdő forrásrvizeiben, arcnak ellené­re, hogy a szomszédos források vizében jól mérhető — makro — mennyiségben van jelen: 10,1—11,3 mg/l. Foszfor (P) viszont több mint 100-szor nagyobb meny­nyiségben van jelen a Strand-fürdő l-es medencéjé­ben, mint az azonos genetikájú többi forrásvízben, ahol csak nyomelemként van jelen. A Kálium (K) a József­forrásban több mint 40-szer haladja meg a Strand­források vizét (1. táblázat). A különbségek folytatódnak a biológiailag nélkülöz­hetetlen nyomelemek vonalán is: A króm (Cr) a Tü­kör-medence forrásvizében erősen kiemelkedik, 115­szöröse a József-forrásáénak, 56-sZorosa a Strand-for­rásokénak. Kobalt (Co) legtöbb a Sport-fürdő vizében van, míg a József-forrásvízben nem mutatható ki. Réz (Cu) a Tükör-forrásvizében 20-szorosa a Józsefénak és több mint 10-szerese a Strand-forrásokénak. Cink (Zn) a Tükör-medence forrásvizében több mint 150-szerese a Strand-forrásokénak. Molibdén (Mo) 10-szeresen több a Török-medencében, mint a Strand-forrásvizek­ben. Ön (Sn) a Strand- és a Sport-fürdő forrásokban nem volt kimutatható, míg a többi azonos genetikájú vizekben megtalálható. Az „AT"-kutak vizíe között is vannak különbségek, pl, a cink (Zn) az AT—10-ben 6-szorosan több, mint az AT—8-ban. Viszont a mangán (Mn), króm (Cr) az AT—8-ban több; kobalt (Co), vanádium (V), ón (Sn) csak az AT—8-ban van. A Dobó-kút vize, feltehetően más eredetű, a másik két csoport vizével nem hasonlítható össze (2. táblá­zat). A „biológiailag nem nélkülözhetetlen elemek" meny­nyiségi viszonyaikban követik az előbbi két csoportot: a titán (Ti) a Tükör-medencében forrásvizében 31­szeresen több, mint a József-forrásvízben. Az alumí­nium (Al) a Tükör-medencében 25-szörösen haladja meg a Józsefét és 5-szörösen a Strandét. Szlcandium (Sc) a Sport-fürdőben a legtöbb, 15-szöröse a Stran­diénak. Rubidium (Rb) 22-szeresen több van a Török­medencében, mint a Strandiéban. A volfrám (W) ki­mutatható a Török- és Tükör-medencék forrásvizében, de nem a Strand-, Sport- és József-forrásvizekben. Az AT-kutak között is különbségek vannak: Szkan­dium (Sc) az AT—8-as kútvízben 95-ször több, mint az AT—10-ben, a titán (Ti ugyanott 34-szer, az arzén (As) 833-szorosan több, mint az AT—10-ben. Woljrám (W) pedig csak az AT—8-ban van (3. táblázat). A 4. táblázatban az ismeretlen biológiai funkciójú ún. „egyéb nyomelemek" között is fellelhetők kifeje­zett különbségek: germánium (Ge) és szelén (Se) a Strand- és a Sport-fürdő vizében nem volt kimutat­ható. Az ittrium (Y) csak a József-forrásvízben és az AT—kútvizekben volt jelen. Cirkóniumból (Zr) a Strand-forrásokban volt a legtöbb. Ruténium (Ru), palládium (Pd), rádium (Rh) csak a József-forrásvíz­ben és az AT—10 artézi kútvízben volt fellelhető. Az ezüst (Ag) csak a József-forrásvízből hiányzott. A ré­nium (Re) pedig nem volt észlelhető a Strand-, a Sport- és a József-forrásvizekben. Az AT-kutak közötti különbségek abban mutatkoz­tak meg, hogy az urán (U), radon (Rn) több volt az AT—10-ben, viszont tórium (Th) csak az AT—8-ban volt észlelhető. Az elemek mennyiségi megoszlását az 5. táblázatban tüntettük fel. Leolvasható, hogy a nyomelemek cso­portjai nincsenek arányban a vízben oldott ásványisó tartalommal. Legkevesebb elemet a Dobó-kút vize tar­talmazza, összesen 30-at, holott annak a legnagyobb a sókoncentrációja: 3101,21 mg/l. Az egyszerűnek neve­zett, 1000 mg/l alatti sókoncentrációjú vizek nagy elemgazdagsága volt kimutatható s ezért az egyszerű víz elnevezést meghaladottnak tartjuk. Összefoglalásul: az egri gyógyvizek modem kémiai vizsgálati eredményei azért tarthatnak figyelemre szá­mot, mert: 1. hazánkban még nem volt példa rá, hogy gyógy­vizet sorozatosan tömegspektrográffal a teljes perió­dusos rendszerre vizsgáljanak, 2. az eddig „egyszerű"-nek nevezett vizek igen bo­nyolult kémiai tartalmára derült fény, 3. közös genetikájának tartott közeli topográfiájú fonásvizek között jól definiálható különbségeket ta­láltunk, 4. az évszázados kedvező biológiai megfigyelések objektív okokra vezethetők vissza, 5. a biológiai hatások nemcsak a hőmérsékleti vi­szonyoktól függenek, mivel az egri gyógyvizek egy része hideg, más része langyos és csak kisebb része forró hőmérsékletű s ezért a gyógyvíz minősítés je­lenlegi érvényű hőmérsékleti értékeit reálisnak tart­juk, 6. a gyógyvizek jelenlegi osztályozása felülbírálásra szorul, az „egyszerű" elnevezés ma már nem fedi a tartalmat, 7. a tömegspektrográfiás vizsgálatok eredményei lé­nyegesen több információt tartalmaznak a szokásos vízlaboratóriumi leleteknél, 8. a gyógyvizek modern anyagvizsgáló eljárásokkal való feltérképezése halaszthatatlan szükségszerűség. IRODALOM 1. Agyagási D.—Cornides I.: Az egri gyógyvizek szervetlen száraz maradékának tömegspektrográfiás vizsgálata. Gyógy­fürdőügy, 1978. 3. 2. Agyagási D.: Adatok a gyógyvizek nyomelem kérdésé­hez. Gyógyfürdőügy, 1D78. 3. 3. Berencsi Gy.: Az ivóvíz geopathológiai jelentősége. Hid­rológiai Közlöny, 1952. 3—4. 4. Berencsi Gy.: Az ivóvíz nyomelemeinek orvos biológiai jelnetősége. Hidrológiai Közlöny, 1961. 2. 5. Cornides 1. Az egri gyógyvizek tömegspektrográfiás vizs­gálata. 1973—1978. Kéziratok. „A biológiai vízminősítés" (dr. Felföldy Lajos) Bp. VIZDOK, 1980. A kiadvány azonos címmel már 1974­ben megjelent. Hamar elfogyott újabb kiadását nem­csak hiánya, hanem az időközben bekövetkezett mó­dosulások, változások is sürgették. A kiadvány ismer­teti a halobitást, a trofitást, a szaprobitást, a toxicitást, a KGST vízminőségi osztályozás alapelveit, több mé­rési és meghatározási módszert, különböző teszt-eljá­rást, stb.: azaz áttekinti és összefoglalja a biológiai vízminőség négy tulajdonságcsoportjának elvi és gya­korlati kérdéseit és összesíti a modern vizsgálati mód­szereket. Ezzel nagy segítséget ad valamennyi vizeink minősége fölött őrködő elméleti és gyakorlati szakem­bernek (VHB—9. Ára: 51,— Ft). „A zöldalgák Desmidiales rendjének kishatározója" (dr. Felföldy Lajos) Bp. VIZDOK, 1981. A kiadvány ismerteti a zöldalgáik Desmidiales rendjét, külső és bel­ső alaktanukat, szaporodásukat, hazai feltárt lelőhe­lyeiket —irodalmi adatokkal együtt —, határozó kul­csokat, a fajok leírását. Ebben a kiadványban először kerül bemutatásra több faj (VHB—10. Ára: 53,— Ft). Megrendelhető a VIZDOK-nál (1368 Budapest, Pf. 178.). Dr. Szabó Ivánné 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom